A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemcsak azzal rúgta ma be az ajtót, hogy 2024 júniusában az ipari termelés volumene 8,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten, hanem arra is figyelmeztettek, hogy a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,7 százalékkal csökkent.

Csekély vígasznak tűnik, hogy májushoz viszonyítva viszont 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés. 

Kapcsolódó

Éppenséggel az sem hangzik jól, hogy a 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 23 százalékkal visszaesett 2023. júniusához viszonyítva.

A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal csökkent.

Kép: Economx.hu

Horti Flóra szerint az elmúlt hónapok visszaesése után júniusban nőtt az ipari termelés májushoz képest, azonban egy visszafogott növekedésről van szó, mivel a húzóágazatokat továbbra is negatív trend jellemzi. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. A magyar ipar az exportkitettsége miatt erősen függ a nemzetközi környezettől (leginkább Németországtól), így amíg az európai konjunktúra nem mutat növekedést, addig itthon sem várhatunk számottevő javulást az iparágtól - fogalmazott elemzésében az MBH Elemzési Centrum munkatársa. 

Az elemző kitért a kiemelt ágazatok rövidtávú kilátásaira is.

Az Elemzési Centrum a július elején megjelent Negyedéves makrogazdasági kitekintőjében 2024-re 0,2 százalékos csökkenést várt az ipari termelésben, ugyanakkor a német gazdaság kilábalásának késése miatt lefelé mutató kockázatokat érzékelnek. A német ipar még mindig negatív trendben van, ráadásul Németországban 2024-ben alig lesz gazdasági növekedés. Habár júniusban a német ipar új rendelései jelentősen, 3,9 százalékkal nőttek májushoz képest. Ebben elsősorban a magyar gazdaság szempontjából fontos autóipari megrendelések játszottak szerepet, amelyek egy hónap alatt 9,3 százalékkal nőttek és a német termelés is növekedést mutatott, havi bázison 1,4 százalékkal, bár Horti Flóra szerint egy havi adatból még nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Az elemző arra is figyelmeztetett, hogy a külső kereslet mellett a belföldi értékesítések visszaesése is okozza az ipar gyengélkedését. A kormány várakozásai szerint ugyanis az idei évi gazdasági növekedés motorja a belső kereslet visszaépülése kellene, hogy legyen. Mindezt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, valamint az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programmal segíti, és emellett az otthonfelújítási program (gépgyártást, és fém termékek gyártását segítheti) is érdemben támogathatja az ágazatot.

Ennek ellenére az ipar belföldi értékesítése 5,1, a feldolgozóiparé 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A visszaeső járműgyártás kapcsán úgy fogalmazott, hogy a szektor motorját a folyamatosan érkező nagyberuházások hajtják, a keresleti oldalon ugyanakkor kihívásokkal néz szembe az autópiac. Mivela hazai járműipar exportorientált, így nagyban meghatározza a külpiacok alakulása. A kilábalásra utaló adatok nem túl bíztatóak, ami több okra vezethető vissza: csökkenő globális kereslet, energiaárak volatilitása és a geopolitikai feszültségek, így a vállalkozások megfontoltabban adják le új rendeléseiket.

Szintén komoly mértékben zuhant be a villamos berendezések gyártási volumene, holott Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között. 

Az akkumulátorgyártás jelenlegi csökkenő trendjét a kereslet csökkenése okozza, és ez hatással van a hazai gyártásra, de valószínűsíthetjük, hogy ez egy átmeneti probléma lesz. Jelentős kapacitásbővítések történtek az elmúlt időszakban, melyek a kibocsátás emelkedését hozhatnák – a kereslet helyreállását feltételezve – a második félévtől, de nagyobb szinten a jövő év elejétől (kecskeméti Mercedes-bővítés, debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD). Az akkumulátorgyártó kapacitások kiépülésével a járműipar a magyar gazdaság egyik legfontosabb területe lehet. Ebből látszik, hogy az iparág képes lenne növekedni az újonnan kiépült kapacitásokkal, de mivel az elektromos autózásra való átallási folyamat lelassult, így megrendelés csökkenéssel küzd jelenleg az alágazat 

- hangsúlyozta az MBH Elemzési Centrum elemzője. 

Ugyanakkor pozitívumnak nevezhető, hogy az előző hónaphoz képest az ipar két fontos ágazata, a járműgyártás és az akkumulátorgyártás is növekedni tudott, de egyetlen havi adatból még nem érdemes következtetéseket levonni. Viszont kedvezőtlen trendeket sejtetnek a rendelési adatok is: a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 28 százalékkal kisebb volt a 2023. júniusinál. Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek.

Szintén aggasztó, hogy a KSH szerint

Magyarország minden régiójában visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 2,3 százalékkal Dél-Dunántúlon.

Kép: Economx.hu

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a mai adatokra külön nem reagált, de arra felhívták a figyelmet, hogy 2024 második negyedévében 1,3 százalékkal múlta felül a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi szintet. Ezzel a magyar GDP növekedés az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik és a 8. legjobb helyet érte el az Európai Unión belül. A hazai gazdaság bővülése megelőzi többek közt a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét - közölte az NGM.

Úgy látják, hogy a második negyedévben ezáltal tovább folytatódott hazánk felzárkózása az EU átlagához, hiszen a magyar növekedés több mint kétszeresét éri el az Eurozóna (0,6 százalék) bővülési ütemének és lényegesen kedvezőbb, mint a 0,8 százalékot elérő uniós átlag.

Mindezt a magyar gazdaság úgy érte el, hogy a kedvezőtlen külső körülmények, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, valamint a háború elhúzódása visszafogja hazánk iparát és a fogyasztói bizalom erősödését. A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül ugyanis rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal fékezi a befektetéseket - közölte a Nagy Márton vezette minisztérium.