Ismét csökkent a magyar infláció, a júliusi 4,1 százalékról szeptemberre 3 százalékra mérséklődött az áremelkedés. Az Eurostat adatai szerint viszont így is holtversenyben a negyedik legrosszabb eredményét értük el, csak Belgium (4,5 százalék), Hollandia (3,3) és Észtország esetében számoltak be nagyobb mértékű drágulásról.

Egy százalék alatt

Sőt,

Kapcsolódó

hat országban is egy százalék alatti az infláció mértéke

(Olaszország, Luxembourg, Finnország, Szlovénia, Litvánia és Írország), szinte hihetetlen, de

az íreknek 0,2 százalékos átlagos áremelkedéssel kellett szembenézni szeptemberben.

Mivel még nem nyilatkozott az összes tagállam, szeptemberben egyelőre csak az euró zóna átlagát ismerjük, ami 1,8 százalék, az augusztusi uniós átlag pedig 2,4 százalék volt; a magyar eredmény nyár végén 3,4 százalék volt. 

Még lehet ebből 5 százalék is

Mindenesetre Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss magyar adat a piaci konszenzushoz képest minimális lefelé mutató meglepetést okozott, miközben megfelelt az ING Bank várakozásának. Hiszen azzal, hogy az éves bázisú infláció 3,4-ről 3,0 százalékra esett vissza,

2021 januárja óta most először érte el a jegybanki célt.

Az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi alapú 0,1 százalékos csökkenéséből és a tavalyi évi magas bázisból adódott - emelte ki a szakértő. 

Elemzésében kitért arra is, hogy a negatív havi átárazás két fontos komponensre vezethető vissza. Egyrészt az üzemanyagok esetében szeptemberben volt egy markáns 3,7 százalékos áresés, ami önmagában 0,2 százalékponttal fékezte a havi inflációt. Másrészt pedig a szolgáltatások esetében – részben szezonális, részben egyedi hatásokra visszavezetve – látható egy 0,8 százalékos árcsökkenés.

Ezzel szemben viszont felfelé mutató meglepetést okozott az élelmiszerek árának egyhavi alakulása, hiszen itt 1 százalékos havi áremelkedés volt látható. Ez részben már a nyári aszályos időjárás eredménye lehet, részben pedig a tejtermékek markáns drágulásához köthető

- figyelmeztetett Virovácz Péter.

Úgy látja, az éves bázison számított 3 százalékos infláció közel háromnegyedét a szolgáltatószektor adja. A fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel okozza tehát az infláció jelentős részét. Ez abból a szempontból fontos, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása.

Viszont pesszimistán tekint a következő időszakra az elemző, ugyanis

októberben az inflációs ráták érdemi emelkedésére számíthatunk.

Egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt vélhetően ismét erőteljesebbek lehetnek a havi átárazások. Az üzemanyagok a következő hónapokban felfelé mozdítják a mutatót és az élelmiszerek esetében is folytatódhat a drágulás. Pont ezen két tétel áremelkedése pedig az érzékelt inflációt is nagyban felerősíti, így hiába a kedvező statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és inflációtól való félelme aligha enyhül majd az év vége felé.

Sőt, decemberre ismét 4,5-5 százalék közelébe ugorhat a fő inflációs mutató és a maginfláció 5 százalék fölé is mozdulhat.

A jövő évre vonatkozóan sokasodnak az inflációs kockázatok: a beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,0 százalékos áremelkedési rátával számolunk - közölte. 

A kormányzat elégedett

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint azért csökkent az infláció, mert eredményesek voltak a kormányzati intézkedések.

A tárcavezető kiemelte, az előző évhez képest a háztartási energia ára 5 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázé 9,4 százalékkal, az elektromos energiáé pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb. Szeptemberben érdemben fogta vissza az inflációt az üzemanyagok árának alakulása, amely éves alapon 9,5, míg havi bázison 3,7 százalékkal lett kedvezőbb. Kiemelhető, hogy több alapélelmiszer ára mérséklődött, többek közt a százaztészta 5,8 százalékkal, a cukor 3,6 százalékkal, a tojás 3,5 százalékkal, míg a baromfihús 2,4 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban.