Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx Meetup konferencián tartott előadásában elismerte, sem a hazai vállalatok konjunktúra indexe nem jó, és az emberek sem érzik, hogy egy másik rezsimben vagyunk, hogy megtörtént a fordulat.
De miért nem érzik, hogy már nincs gazdasági válság, hogy kilábaltunk, s hogy már nincs infláció?
– tette fel a kérdését, amire válasszal ő sem szolgált, annyit tett hozzá, lehet, hogy még frissek a sebek és nem tudtunk elég gyorsan visszapattanni.
Ugyanakkor leszögezte, az infláció már a múlté, nem látunk inflációs feszültséget a termelői árakban, és az élelmiszereknél sem. Kiemelte azt is, hogy tavaly legyőzték az ikerdeficitet, igaz, az export dinamikában megakadást tapasztalni.
Nagy Márton 2,5 százalékos gazdasági növekedési célt nevezett meg 2024-re.
Nagy Márton szerint hat területet kell helyreállítani:
- a fogyasztást,
- a beruházási aktivitást,
- az exportaktivitást,
- a munkaerőpiacot,
- az ikerdeficitet (a költségvetési hiánnyal),
- valamint a hitelpiacot.
A fogyasztást az egyensúlyig kell felhúzni, de a miniszter szerint az embereknek elegük van a covid és az infláció utáni sokkból, elkezdtek fogyasztani, a turisztikai számok durva növekedést mutatnak és saját bérükből fogyasztanak.
A reálbér-emelkedés kapcsán megjegyezte, hogy
a 10 százalékos nem biztos, hogy fenntartható, de idén egy 6 százalékos kialakulhat.
Idén, hosszú évek óta először, egy másfél százalékos reálnyugdíj-emelkedés is lesz. Ez a kettő szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy végre enyhüljön az a lakosság óvatossági motívuma. Példaként felhozta, hogy a tanárok fizetésének emelése egy százalékkal emelte meg a teljes bérnövekedést.
A munkaerőpiac kapcsán azt emelte ki, hogy 89 ezer fővel csökkent az inaktivitás szintje, és csökkent a közfoglalkoztatottság is. Kiemelte, hogy közszférából 40-50 ezer ember vándorolt át a magánszférába, a Kormányablakokban minden második asztal üres, nem lehet pótolni a távozókat, de ez jó eredmény.
A hazai foglalkoztatási ráta az EU-ban a hatodik, és Nagy Márton szerint a következő öt évben elérjük Svédországot a 85 százalékos foglalkoztatásággal.
Nagy Márton az üzemanyagárak kapcsán felidézte, hogy december óta elkezdődött az áremelkedés, de azután volt egy „összezördülés”, amit egy visszarendeződés követett, és most már az üzemanyagár a régiós szinten mozog.
A beruházások bezuhanása mögött a lakossági és az állami projektek elmaradása húzódik meg, ugyanakkor a vállalati beruházás megfelelő.
Az ipar viszont „teljesen kettészakadt” a miniszter szerint. A belső értékesítés jó, viszont az export gyengült, sőt, rosszabb irányt mutat, mint azt tervezte a kormányzat. Ennek oka főleg a jármű- és az akkumulátorgyártás visszaesése. Ez Nagy Márton szerint egy német, egy európai, egy elektromos autózással kapcsolatos kérdés. Figyelmeztetett, meg kell érteni az elektromos autózás piacát, hogy mit akar Németország, Franciaország és Kína. Meg kell érteni, hogy melyik akkumulátor, melyik autótípusba kerül, hiszen ezen is sok múlik.
Nagy Márton elmondta, a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.
Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik , hogy Európa talpra tud-e állni
– tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányzat továbbra sem támogatja a kínai autókkal szembeni uniós védővámot, mint ahogy a német gazdaság sem akarja azt. Ugyanakkor amíg Franciaország elektromos töltőállomásokat fejleszt, addig Németország kicsúszik ebből.
Azonban Nagy Márton leszögezte, az elektromos autózás a jövő technológiája.