Miközben éles vita alakult ki a kormányon belül a vállalkozások támogatásáról, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több részletet is elárult az új gazdaságpolitikai akcióterv Demján Sándor Programjával kapcsolatban. 

Alapvetően három kijelölt cél van:

  • meg kell duplázni a hazai kkv-k átlagos méretét,
  • duplájára kell növelni a hazai kkv-k részarányát a teljes exporton belül,
  • hitelpenetráció, digitalizáltság duplázása.

1410 milliárd forint egy év alatt

A vállalatok méretugrása érdekében nyolcelemű intézkedési tervet dolgoztak ki a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), különböző szempontok szerint csoportosítva. Egyrészt lesz egy kkv tőkefinanszírozási program a Nemzeti Tőkeholding Zrt. (NTH) keretéből, illetve a látványosan alacsony exportképességet segítendő, kifektetést támogató Exim-hitel- és NTH-tőkeprogramok is indulnak. 

A vissza nem térítendő támogatásoknak is két eleme lesz. Az „1+1” kkv Beruházás-élénkítő Támogatási Program egyedi kormánydöntéssel (EKD) nyújtható, és idetartozik a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” elnevezésű program is. 

Lesz egy hitelezési lába is kkv-k méretnövelésének. A Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamattal, az Eximbank pedig exportösztönző hitelprogrammal készül a nagy ugrásra. 

Az NGM számít az uniós vállalkozás-fejlesztési programok felgyorsítására, valamint ígéretet tettek, hogy csökkentik a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentését, például a könyvvizsgálati értékhatár enyhítését. 

Amíg a lakosság számára 2632 milliárd forintnyi plusz forrást biztosítanának, addig 2025-ben a kormányzat reményei szerint minimum 1410 milliárd forint mozdulhat meg a vállalkozások érdekében:

  • KKV beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram: 100 milliárd forint,
  • „1+1” KKV beruházás élénkítő támogatási program: 50+50 milliárd forint,
  • Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja: 10 milliárd forint,
  • SZÉP Kártya beruházási hitelek 3,5 százalékon: 150 milliárd forint,
  • KKV-k exportját élénkítő hitelprogram: 350 milliárd forint,
  • Kifektetési támogató (Exim) hitel- és (NTH) tőkeprogram: 50 milliárd forint,
  • A hazai kkv-szektort érintő EU-s programok: 650 milliárd forint.

Nézzük, mit tudhatunk a programokról!

A tőkeprogramon keresztül százmilliárd forinttal támogatják a vállalatok méretugrását, igaz, itt már vannak korlátok. A jogosultak körébe 450-900 darab Magyarország területén székhellyel, illetve az EGT területén székhellyel és hazánkban fiókteleppel rendelkező mikro-, kis-, és középvállalkozás részesülhet 100-200 millió forintnyi tőkeinjekcióval.

Feltételek:

  • Öt év működési múlt,
  • Minimum 300 millió forint árbevétel,
  • Minimum 2 fő foglalkoztatott,
  • Kettős könyvvitel, átlátható szervezet,
  • Kft., vagy Zrt. lehet a pályázó.

Kizárások:

  • Kereskedő cégek,
  • Csőd, felszámolás, végelszámolás,
  • Elmúlt két évben végrehajtás,
  • Nehéz pénzügyi helyzet, köztartozás,
  • Tiltott tevékenységek (például szerencsejáték).

A beruházási célok között a személygépjármű- és az ingatlanvásárlást kizárták, de infrastruktúra-, technológiai fejlesztésre, digitalizációra, piaci bővítésre, logisztikára, képzésekre, marketingre és zöld beruházásokra lehet ebből a keretből költeni. Fontos azonban hogy a beruházáshoz kötött befektetésnek 6 éves futamideje van, 99 százalékban tulajdonosi kölcsönnek minősül (a maradék 1 százalék viszont üzletrész), illetve az alárendelt kölcsöntőkéhez 5 százalékos tagi kölcsön kamat társul. 

Az „1+1”-ről is többet tudhatunk már, az 50 milliárdos keretösszeget 5-150 millió forint vissza nem térítendő támogatásra osztják majd, támogatási jogcímtől függően,

legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitás mellett.

Választható, önállóan nem támogatható tevekénységek:

  • Vállalati infokommunikációs fejlesztés (eszközök és szolgáltatások): maximum 50 százalék,
  • Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása: maximum 50 százalék,
  • Immateriális javak (például: gyártási licensz, gyártási know-how, iparjogvédelem): maximum 10 százalék,
  • Kis- és nagy haszongépjárművek beszerzése (maximum 25 millió forint + áfa értékig),
  • Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele: maximum 5 százalék.

A hazai 10 fő feletti vállalkozások 66,2 százaléka rendelkezik csak saját honlappal (az uniós átlag 78,1 százalék). Arra a célra, hogy minden cégnek legyen honlapja 10 milliárdot különítenek el, lesz egy 400 ezer forintos alapcsomag és egy 1,5 milliós bővített csomag. A vissza nem térítendő támogatásnak lesznek specifikus elvárása: egyedi modern arculat, egyedi kereső-optimalizált tartalom, egyedi igények kezelése, az elkészült weboldalnak teljes mértékben reszponzívnak kell lennie, és számít a social media integrálhatóság, a support elérhetőség, valamint a skálázhatóság.

A Széchenyi beruházási hitelek (Beruházási Hitel MAX+, Lízing MAX+, Mikrohitel MAX+, Agrár MAX+) november 1-től 5 százalékról 3,5 százalékra csökken az éves kamat. Jövő június 30-ig az SZKP MAX+ Beruházási hitelt díjmentesen nyújtja a Garantiqa Zrt., ami az NGM szerint ez átlagos hitel esetében több mint félmillió forintos megtakarítást jelenthet. 

Egyébként az SZKP 177 ezer szerződéskötés keretében 5826 milliárd forintnyi hitelösszeggel segítette a vállalkozásokat a minisztérium közlése szerint.

Navracsics Tibor szerint ez harminc éve lett volna jó

Azonban a Századvég Konjunktúra Zrt. Vidék Konferencia 2024 egyik panelbeszélgetésén világossá vált, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között nincs teljes egyetértés. Legalábbis Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rendkívül kritikusan áll a kormányzat jelenlegi támogatáspolitikájához, amivel kapcsolatban Nagy Márton miniszter nemsokkal korábban megjegyezte, több mint 4000 milliárd forint érkezik a Demján Sándor programon keresztül a magyar gazdaságba. 

A miniszter elárulta,

többször kifejtette kormányüléseken, szerinte az általános országos kkv-fejlesztési programoknak a mai fejlettségi szinten nincs értelme.

Teljesen más piaci kihívásokkal szembesül egy Békés vármegyei, mint egy kőszegi kkv, amelynek egyébként mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy valahogy megtartsa a munkaerejét, hogy az ne menjen át Ausztriába. Az egész osztrák határsávban jó 50 kilométeres távolságban nem találni rátermett, megfelelően képzett munkavállalót, mert a vállalkozók nem tudják megfizetni, nem tudják megszerezni őket, és nem tudják az ehhez szükséges infrastruktúrát sem megteremteni 

Majd az NGM államtitkárához fordulva leszögezte, nagyon pozitívnak tartja egyébként, hogy támogatást kapnak a cégek arra, hogy egy honlapot csináljanak,

de valójában nem ez a szint, ez nem cél, hanem eszköz kellene, hogy legyen

– húzta alá a területfejlesztési miniszter. Abban egyetértett, hogy szükség van képzésekre, hogy a vállalkozó egy idő után azt érezze, egy honlap létrehozása egy minimális beruházás,

de nem az a megugrandó, támogatandó cél, hogy most akkor csinálunk egy honlapot a vállalkozónak, mert ha nem tudja, hogy mire való, és csak azért készíti el, mert arra egyébként támogatást kap a kormánytól, akkor pont annyit is ér majd

– utalt az új gazdasági akcióterv 21 pontjára. Majd hozzátette, az iparkamarákon keresztül a vállalkozók világlátását kellene alapvetően megváltoztatni.  

Az, hogy a területi aspektust nem érvényesítjük a kis és középvállalkozói támogatásoknál, 30 évvel ezelőtt még elment, mert akkor egy általános felzárkóztatásra volt szükség, de ma már ez azt eredményezi, hogy nem elég hatékony a támogatás-fejlesztési rendszer, emelte ki. De itt sem állt meg, mert azt is elpanaszolta, hogy

az egyébként két-három évente megújuló kkv támogatási rendszerünk tőkejuttatása is pontosan azt mutatja, nem tudunk előrébb lépni hatékonyság szempontjából. 

– magyarázta Navracsics Tibor,  majd leszögezte: szerintem egy sokkal feszesebb és sokkal szofisztikáltabb támogatási rendszer kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy a fejlettségi szinten valóban ugorjunk egyet.