Az izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsról, a Donald Trump megválasztásáig tartó két hónapról, az orosz-ukrán háborúról, a magyar békepárti álláspontról, a gazdaságpolitikáról, az emberek lenézésén alapuló új magyar politikai divatról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában
A Nemzetközi Büntetőbíróság által Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsról:
A kormányfő szerint a döntés pimasz, cinikus, a Nemzetközi Büntetőbíróság folyamatban lévő konfliktusba avatkozott be jogi köntösbe öltözve politikai célokból, ezzel teljesen lejáratja a nemzetközi jogot; a döntéssel, amely olaj lehet a tűzre, szembe kell szegülni. Ezért
Orbán Viktor még pénteken meghívja az izraeli miniszterelnököt egy magyarországi látogatásra.
Hozzátette, ha Benjamin Netanjahu eljön Magyarországra,
garantálom, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, mi nem követjük az ebben foglaltakat, kizárólag a magyar-izraeli kapcsolatok minőségéből, állapotából indulunk ki.
Izrael miniszterelnöke kellő biztonságban érdemi tárgyalásokat tud folytatni Magyarországon - tette hozzá.
Az orosz-ukrán háború következő két hónapjáról:
Ukrajna Magyarország szomszédja, nem a világ egy távoli pontjáról, hanem a közvetlen szomszédban zajló háborúról van szó - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint a háborús veszély közvetlen. A háborúban már olyan eszközöket vetnek be, amelyekkel könnyen el lehet érni Ukrajna területén kívüli országokat is, elsősorban szomszédokat.
A háborús hírek rólunk, közvetlen magyar érdekekről és Magyarország közvetlen háborús fenyegetettségéről szólnak
- fogalmazott Orbán Viktor.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i hivatalba lépéséről:
Az éjszaka mindig a hajnal előtt a legsötétebb, most is így állunk - mondta Orbán Viktor hozzátéve, hogy most a legsötétebb órában vagyunk. Már csak két hónap, és akkor a hajnal hirtelen beköszönt, de addig ebben a korábbinál is sűrűbb sötétségben fogunk élni,
a háború legveszélyesebb két hónapja következik.
Szerinte a hivatalból távozó demokraták súlyosabb örökséget akarnak az új elnökre hagyni, mint amilyen a helyzet volt az elnökválasztási győzelem pillanatában.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy ilyenkor észnél kell lenni,
Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi, mi meggondoltan, kiszámíthatóan, tervezhetően és higgadtan fogunk cselekedni.
Úgy vélekedett, hogy a orosz-ukrán háborúban a helyzet katonai értelemben egyértelmű: ha az amerikaikat kiszállnak az ukránok mögül, akkor
Európa nincs abban a helyzetben, hogy siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, ezt a két hónapot kell okos, higgadt politikával túlélni.
Beszélt arról is, hogy a kimondott szó súlya, jelentősége a politikai történésekre ma más Nyugat-Európában mint Oroszországban,
- Nyugat-Európában a politika alapvetően beszédből áll, 80:20 a beszéd, cselekvés aránya, rengeteg a fecsegés; a beszéd egy részének nincs közvetlen következménye, könnyedén engednek el tirádákat a nyugati politikusok, azt gondolják, ennek olyan nagy következménye nincs;
- az orosz kommunikációs rendszer ettől jelentősen eltér, ha az elnök mond valamit, az nem fecsegés, annak van súlya, következménye.
Ha az oroszok módosítják a nukleáris erő bevetéséről szóló doktrínát, ennek a bejelentése nem kommunikációs trükk, ennek lesznek következményei. Észnél kell lenne, hiszen Oroszország alapvetően a katonai erőre építi a politikáját, a világban elfoglalt helyét, a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik, amit mondanak, azt úgy is kell venni - magyarázta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint
nekünk egy háborús logikában, minden szót és mondatot megfontolva, körültekintően és a józan ész szabályai szerint kell eljárnunk, egyébként baj lesz.
A bérmegállapodásról:
Az orosz-ukrán háború nem a mi háborúnk, két szláv nép között zajlik, amíg az európaiak és az amerikaiak az új elnök hivatalba lépéséig ezt a háború meg akarják nyerni, addig Magyarország a békét akarja megnyerni, ki kell maradni a háborúból, ezért itt
teljesen új gazdaságpolitikára van szükség, amely mély, filozófiai alapjai a gazdasági semlegességen nyugszanak
- fogalmazott Orbán Viktor leszögezve, hogy az új gazdaságpolitika megpróbálja a növekedést magasan az európai átlag föl emelni
Orbán Viktor felhívta a figyelmet az új gazdasági akciótervre, amelynek a lakhatáson és a kkv-k megsegítésén túl harmadik legfontosabb eleme a bérek vásárló erejének növelése, ezzel segítenék az embereket, hogy védekezni tudjanak a háború által kiváltott inflációval szemben.
A hároméves bérmegállapodás eredményéről szólva kiemelte, a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a minimálbér mértéke 2025, 2026, 2027 években az infláció mértéke fölött lesz,
a magyar emberek pénzének vásárló ereje nő, az eddig erőteljes bérnövekedés ütemét kívánják fenntartani.
Az új magyar politikai divatról, az emberek lenézéséről:
A miniszterelnök ilyent még nem látott, ami most szerinte divat lett a magyar politikában: az emberek nyílt sértegetése, véleményének lenézésére. Azt mondta, hogy aki a a kormány nemzeti konzultációját ellenzi, az nem kíváncsi a magyar emberek véleményre.
Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a kommunikációban megjelent a durvulás, a „mindent jobban tudunk mi, politikusok″-testtartás.
Büdösek az emberek, egyes munkatársak agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába, lenézésből fakadó, fenyegető, negatív tónus jelent meg a magyar politikában
- fogalmazott:
Példátlan a magyar közéletben, hogy ez egy politikai viselkedés lényege legyen és csak úgy áradjon - szögezte le.
A verbális durvaság előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is, ettől jó lenne magunkat megkímélni, nincs szükségünk közéleti háborúra sem
- húzta Orbán Viktor.