Nehéz ilyenkor visszazökkenni a hétköznapi rutinba és a munkahelyi feladatokba, hiszen a pszichológusok az egyszerű hétvégéket követő hétfői rossz kedv fogalmát is ismerik, és tanulmányozzák a kérdést, hogy miért okoz jelentős stresszt és szorongást a hétkezdés, különösen az évkezdés.

AZ AGYUNK SZERETI A KISZÁMÍTHATÓSÁGOT ÉS A RUTINT, UGYANIS EZEK SEGÍTENEK EGYFAJTA ÁLLANDÓSÁGOT TEREMTENI GYORSULÓ VILÁGUNK FOLYAMATOS NYÜZSGÉSÉBEN.

Csakhogy érdekes módon az agyunknak nem kell túl nagy erőfeszítéseket tennie, mikor a hétvégi szabadsághoz és a hétköznapi rutin hiányához kell alkalmazkodnia, annál inkább, mikor a pihenésből ismét a szokásos hétköznapi teendőkhöz térünk vissza – írja a Mindennapi Pszichológia.

A visszazökkenés megkönnyítésének egyik módja az egész hétre szóló rutinok bevezetése, amelyek segítségével kiszámíthatóbbá és tartalmasabbá tehetjük az életünket. Lehet ilyen módszer például a kedvenc sorozatunk nézése, a kertészkedés vagy a rendszeres testmozgás, amelyeket ha csak lehet, mindennap nagyjából ugyanabban az időben célszerű végezni. 

Kulcsszó a rutin

A rutinok segítenek fenntartani a koherenciaérzésünket, ami lehetővé teszi számunkra, hogy értelmet találjunk az élet eseményeinek bonyolult útvesztőjében. 

HA VAN EGY KIALAKULT RUTINUNK, JELENTSE AZ AZ ÖT NAP MUNKÁT KÖVETŐ KÉT NAP SZABADSÁGOT VAGY A MINDENNAPOS CSELEKVÉSEK EGY SORÁNAK ELVÉGZÉSÉT, ÉLETÜNK KISZÁMÍTHATÓBBÁ ÉS TARTALMASABBÁ VÁLIK.

Szociális jetlag

Egy másik fontos tényező, amire érdemes odafigyelnünk, az az alvási rutinunk. Kutatások szerint az alvásidő következetes betartása hétvégén is legalább annyira fontos a hétkezdeti napok élvezete szempontjából, mint az alvás hossza vagy minősége. Az alvási szokások hétvégi változása úgynevezett „szociális jetlaget” válthat ki. 

HA A SZABADNAPOKON A SZOKÁSOSNÁL KÉSŐBB ALSZUNK EL ÉS KELÜNK FEL, AZ ELTÉRÉST VÁLT KI A BIOLÓGIAI ÓRÁNK ÉS A TÁRSADALMILAG ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEINK KÖZÖTT.

Ez pedig sokaknál magasabb stressz-szintben nyilvánul meg a hét kezdetén, tehát érdemes a pihenőnapokon is egy meghatározott rendet tartani a lefekvéshez és az ébredéshez. 

A hormonok is közbeszólnak

Természetesen a hormonjaink ebben a folyamatban is kiemelkedő szerepet játszanak, kiváltképp a kortizol, ami többfunkciós hormonként számos feladatból kiveszi a részét: segít többek között az anyagcsere, az alvás-ébrenléti ciklus, valamint a stresszre adott válasz reakciók szabályozásában. Szervezetünkben körülbelül egy órával ébredésünk előtt szabadul fel nagyobb mennyiségű kortizol, ami segít abban, hogy felébredjünk, és hacsak nem ér minket közben komoly stressz, ennek a szintje másnap reggelig folyamatosan csökken. 

A TELJES MUNKAIDŐBEN DOLGOZÓK NYÁLMINTÁIBAN HÉTFŐN ÉS KEDDEN MÉRTEK MAGASABB KORTIZOLSZINTET, MÍG A LEGALACSONYABB ÉRTÉKEK VASÁRNAP SZÜLETTEK.

Reggelente várjuk meg, hogy a kortizol csúcsértéke természetes módon csökkenni kezdjen – ez nagyjából egy órával az ébredés után történik meg –, mielőtt kitesszük magunkat a külső stresszhatásoknak. Relaxációs gyakorlatok végzése remek módja lehet az általános stressz csökkentésének, egy másik lehetőség pedig a természetben töltött idő: ha a munkahét első napján már reggel kimegyünk a szabadba, vagy akár ebédszünetünk idejét kihasználva sétálunk egyet, az jelentősen megváltoztathatja, miként érzékeljük és éljük meg a hétkezdést.