Mielőtt rátérnénk Varga Mihály és Nagy Márton miniszterek új feladataira, muszáj egy másik, szintén új tárcával foglalkoznunk.

November 14.

Ugyanis november közepén hivatalossá vált, hogy Navracsics Tibor vezetésével a Miniszterelnökségből történő kiválással 2024. január 1-jén létrejön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. A vonatkozó törvénymódosítás indokolásában hangsúlyozzák, az eddig önálló munkaszervezettel nem rendelkező területfejlesztési miniszter jogi- és szakmai mozgástere az önálló minisztérium létrehozásával nagyságrendileg bővül. 

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által irányított fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyfajta centralizációja már 2022-ben megkezdődött azáltal, hogy több operatív program (például a 2021–2027 programozási időszak vonatkozásában az EFOP Plusz, a GINOP Plusz, az IKOP Plusz, a KEHOP Plusz, a TOP Plusz, a VOP Plusz) végrehajtását biztosító irányító hatóság a Miniszterelnökség szervezetébe integrálódott. Ugyanakkor Navracsics Tibor leendő minisztériumának keretein belül létrehozzák a Nemzeti Fejlesztési Központot (NFK) is, amely 2024. január 1-től ellátja 

  • az egyes európai uniós alapok tekintetében a releváns uniós jogszabályok szerinti koordináló szervezeti feladatokat,
  • az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásával összefüggésben a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,
  • a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével kapcsolatban a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,
  • a Kormány rendeletében meghatározott programok vonatkozásában az irányító hatósági feladatokat,
  • a nemzetközi együttműködési programok végrehajtásával összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a januártól létrejövő önálló Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium leendő vezetője 2023. november 21-én
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a januártól létrejövő önálló Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium leendő vezetője 2023. november 21-én
Kép: MTI / Lakatos Péter
Azt is rögzítették, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ vezetésével kapcsolatos feladatokat Navracsis Tibor európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium államtitkára látja el.

Navracsics Tibor határai

De nemcsak új minisztérium és az NFK felállítása feltételezi azt a kormányzat részéről, hogy reményteli várakozással tekintenek az uniós források irányába, hanem a teljesen újragondolt fejlesztési politika is erre enged következtetni. A koncepció lényege a közigazgatási határok lebontása a fejlesztési programok előtt. Ugyanakkor a parlament előtt heverő területfejlesztési törvény kitér arra is, hogy a munka hatékony ellátása érdekében úgynevezett Területfejlesztési Szolgálatot hoznak létre, aminek a feladatait Navracsics Tibor tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság látja majd el.

Mindenesetre Navracsics Tibor mindezek tudatában nyilatkozta azt a napokban, hogy a helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi euró, és az év végéig újabb döntést hozhat forrásokról az Európai Bizottság.

December 5.

Orbán Viktor aztán nagy meglepetésre hozzányúlt a kabinetrendszerhez, és a késő este megjelent Magyar Közlönyben módosította a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló (182/2022. - V. 24.) rendeletet, komoly irányítási potenciált összpontosítva Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezébe. 

Mi az a kabinet? 

A kormányzati igazgatásról szóló (2018. évi CXXV.) törvény rögzíti, hogy a kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre. A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek.

Kép: economx / Hartl Nagy Tamás

Nagy Márton - Varga Mihály csere


Így tehát nagyban függ a kormánydöntés a kabinetekben zajló előzetes munkától. Ezért lehet különösen fontos, hogy december 7-től ügydöntő jogkörrel a Gazdasági Kabinetbe összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések, amely testületben viszont nem kap szerepet Varga Mihály pénzügyminiszter. 

Orbán Viktor döntése értelmében innentől kezdve mindössze három kabinet segíti majd a kormányzat munkáját:

  • Stratégiai Kabinet (az üléseit a Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve az európai uniós ügyekért felelős miniszter vezeti),
  • Nemzetpolitikai Kabinet (az üléseit a miniszterelnök általános helyettese vezeti),
  • Gazdasági Kabinet (az üléseit a gazdaságfejlesztési miniszter vezeti).
A rendeletmódosításig Varga Mihály vezette a Gazdasági Kabinetet, míg Nagy Márton a Növekedési és Versenyképességi Kabinetet irányította, azonban a kormányfő ezt a kettő testületet összevonta, és annak kibővített irányítását utóbbi minisztertársára bízta. Hatvanhat felelősségi körben lesz Nagy Mártonnak ügydöntő jogköre, a költségvetés makrogazdasági megalapozásától kezdve, a területfejlesztés stratégiai tervezésén át, Pakson és az űrkutatáson keresztül, egészen a vállalkozásfejlesztésig sok minden belefér a portfolióba. 

A Gazdasági Kabinet tagjai (az elnökén kívül):

  • az agrárminiszter,
  • az energiaügyi miniszter,
  • az építési és közlekedési miniszter,
  • a kultúráért és innovációért felelős miniszter,
  • a külgazdasági és külügyminiszter,
  • a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,
  • a területfejlesztési miniszter,
  • a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő miniszter vagy miniszterek és
  • a miniszterelnök politikai igazgatója.

Későn ébredt a PM


Mivel az átalakítást úgy értékelte a nyilvánosság, hogy Varga Mihályt leváltotta Orbán Viktor miniszterelnök, ezért a Pénzügyminisztérium (PM) igyekezett módosítani ezen a rájuk nézve kellemetlen képen, és reagáltak is egy közleményben. Ebben többek között azt írták, hogy a kormány az új célokhoz igazítja a döntéshozó fórumok rendszerét, és a pénzügyminiszter vezetésével feláll egy költségvetési munkacsoport, aminek a feladata a költségvetés egyensúlyának szigorú védelme lesz, és amelynek keretében vizsgálja a kabinetek döntéseit és költségvetési vétóval is élhet azokkal szemben. 

Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a Magyar Államkincstár Pénztártermében tartott sajtótájékoztatón 2023. december 7-én
Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a Magyar Államkincstár Pénztártermében tartott sajtótájékoztatón 2023. december 7-én
Kép: MTI / Soós Lajos

Ugyanis a kabinetekkel foglalkozó Közlönyben Orbán Viktor létrehozta a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport is, amelyet a pénzügyér vezet, és aminek a tagja a az előterjesztő miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója. A munkacsoport szükség szerint ülésezik, amikor azt Varga Mihály összehívja, de ülés tartása nélkül, rövid úton is hozhat döntést, illetve kialakíthat véleményt.

A  munkacsoport a  hatáskörébe tartozó tervezetek és előterjesztések kapcsán:

  • költségvetési vétóval élhet, ha a tervezet, illetve az előterjesztés államháztartási szempontból nem megfelelően került előkészítésre,
  • költségvetési különvéleményt fogalmazhat meg, ha a tervezet, illetve az előterjesztés költségvetési szempontból kiemelten kockázatos,
  • megállapíthatja a  tervezet, illetve az  előterjesztés kockázatmentességét, amennyiben azzal kapcsolatosan költségvetési kockázat nem merül fel.

Tuzson Bence is vétózhat

Egyébként Orbán Viktor ugyanazzal a lendülettel létrehozta Tuzson Bence igazságügyi miniszter vezetésével az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoportot is, ami a hatáskörébe tartozó tervezetek és előterjesztések kapcsán:

  • jogi vétóval élhet, ha a tervezettel, illetve az előterjesztéssel szemben az alkotmányellenesség gyanúja merül fel,
  • jogi különvéleményt fogalmazhat meg, ha a tervezet, illetve az előterjesztés jogilag kiemelten kockázatos,
  • megállapíthatja a  tervezet, illetve az  előterjesztés kockázatmentességét, amennyiben azzal kapcsolatosan jogi kockázat nem merül fel.

December 7.

Miközben a magyar vétókirály a francia sármőrrel készült vacsorázni Párizsban, Varga Mihály máris vétóval fenyegette meg Nagy Mártont. Egy kora délelőtti sajtótájékoztatón az átszervezéssel kapcsolatban leszögezte:

élni fogok a vétójogommal, ha azt látom, az államadósság vagy a költségvetési hiány veszélyben van.

Az erődemonstráció egészen addig tartott, ameddig az Index saját értesüléseire hivatkozva néhány órával később meg nem írta, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot átnevezik, helyébe a Nemzetgazdasági Minisztérium lép. A portál értelmezése szerint a minisztérium új elnevezése arra utalhat, hogy a gazdaságfejlesztési minisztert Orbán Viktor még több felelősséggel ruházza fel, és a továbbiakban még meghatározóbb szerepe lehet.

Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI / Fischer Zoltán
Egyébként még aznap megjelent a vonatkozó törvénymódosító is, ami azonban nem részletezi az új feladatokat, pusztán csak közli, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elnevezése Nemzetgazdasági Minisztériumra módosul 2024. január 1-től. 

A jó, a rossz, meg a Matolcsy

Az Orbán-kormányok alatt volt már nemzetgazdasági miniszter, nem is; így Nagy Márton elődje volt Varga Mihály és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnöke is. A három meghatározó gazdasági vezető kapcsolata amúgy is meglehetősen gondterhelt, ami mögött a miniszterelnök szereposztását is felfedezhetjük. Nehéz nem észrevenni, de miközben az infláció havi csökkenését Matolcsy György korábbi jegybanki munkatársa, Nagy Márton értékelheti, sütkérezve a sikerekben, addig a a monetáris politikát képviselő MNB-elnök a tömegbalesetnek nevezett elszabaduló inflációt a fiskális döntésekért felelős Varga Mihály nyakába varrta. A képet csak némileg árnyalja, hogy Varga Mihálynak jutott osztályrészül bejelenteni az uniós pénzek első előlegének érkezését december 8-án. 

Minden és mindenki megfelelő

Minden jel arra mutat, hogy a kormány úrrá lett a háború és az azzal összefüggő szankciók okozta kihívásokon, így 2024-re fordulva új és jobb helyzetben van a magyar gazdaság. Ebből kifolyólag a kabinet új célokat fogalmazott meg és ehhez új eszközöket, esetünkben új struktúrákat rendel – fogalmazott az Economx érdeklődésére Boros Bánk Levente.

A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója felidézte, Varga Mihály már novemberben nyilvánvalóvá tette, hogy a következő évben fegyelmezett fiskális politikára és adósságcsökkentésre van szükség, ami azért is indokolt, mert egy GDP-arányos 3 százalék feletti költségvetési hiány újabb támadási felületet adna az EU bürokráciája számára Magyarországgal szemben, ami ezúttal túlzottdeficit-eljárás formáját ölthetné. A kormány deklaráltan a 2,9 százalékos hiánycélt és a 67 százalék alatti államadósságot tervezi elérni a jövő évben, ami tovább erősítené az ország stabilitását és nemzetközi pozícióját - tette hozzá az elemző. 

Boros Bánk Levente szerint szemmel láthatóan a szervezeti átalakítások a munkamegosztást és hatékonyságnövelést célozzák. A Gazdasági Kabinet és a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport kiegészíti egymást, hiszen két terület, a gazdaságfejlesztés és a költségvetés összehangolását tudja hatékonyan biztosítani.

Félrevezető az új struktúra felállítását személyügyi hatalmi harcként interpretálni, ahogy az az elmúlt napokban kormánykritikus fórumokon megjelent. Ugyanígy téves, különösen a gazdaság és pénzügyek terén, személyek közötti zéró összegű játszmát feltételezni, hiszen mindkét érintett terület kiemelt fontossággal bír a kormány rövidtávú céljainak elérése szempontjából. Mind a gazdaságfejlesztési-, mind a költségvetési politikát meghatározó két szervezeti egység élére mindennek megfelelően a hatékonyságot garantálni tudó személyeket delegált a miniszterelnök. Sem Nagy Márton nem került előtérbe, sem nem szorult Varga Mihály háttérbe, ahogy fordítva sem igaz ez
– szögezte le a Nézőpont politikai elemzési igazgatója. 

Szerinte a kormány minapi szervezeti innovációját talán a legegyszerűbben a „megfelelő embert, a megfelelő helyre” fordulattal írhatjuk le, valamennyi fórum vezetésében és összetételében egyaránt – zárta gondolatait Boros Bánk Levente. 
Persze, ehhez az kell, hogy a magyar gazdasági adatok, az ipari termelés végre ismét tartósan a pozitív tartományban maradjanak. 

Nagy Márton
Nagy Márton
Kép: MTI / Balogh Zoltán

Gazdaságpolitikai háborús helyzetben

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke ezzel szemben úgy látja, hogy 2022 tavasza óta a teljes kiszámíthatatlanság és bizonytalanság jellemzi a gazdaságpolitika területét, ami szerinte abból is fakad, hogy végső soron Orbán Viktor szereti magát döntéshozói helyzetbe hozni. Legalább öt olyan minisztere van Orbán Viktornak, aki gazdasági területről érkezett, hozzájuk társul az önjáró Matolcsy György jegybankelnök, így egy belső gazdaságpolitikai háborús helyzet alakult ki – hangsúlyozta, hozzátéve: hogy ez a szembenállás most eldőlni látszik.

Ezt az Economxnak azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor Nagy Márton mellé tette le a voksot, ami már csak azért is érdekes, mert egy normális polgári demokráciában a pénzügyminiszter a főfelelőse a gazdaságpolitikának,

Kapcsolódó

ám Magyarországon mostantól az unortodoxiáért felelős Nagy Márton lesz ebben a kiemelt pozícióban.

Az elemző szerint, ha nem is élesen, de meg lehet különböztetni két modellt.

  • Van egy hagyományos gazdaságpolitikai felfogás, amit leginkább Varga Mihály képvisel, ahol az állam a költségvetésnek megfelelően kiszámíthatóan működik,
  • és ehhez képest van a közvetlen beavatkozással működő túldimenzionált gazdaságpolitikai szerep, ahol az állam egy önálló gazdasági szerepelővé válik, és az államszocializmusra emlékeztető aktivitással vásárol például stratégiainak mondott ágazatokat, területeket.

Ehhez Horn Gábor hozzátette azt is, hogy szerinte a Nagy Márton-féle modell képes hatékonyabban kiszolgálni az uniós források elmaradása miatt forráshiánnyal küszködő kormányközeli gazdasági holdudvart.

A Republikon munkatársa szerint is számol a kormányzat az uniós források érkezésével, de azok legfeljebb először csöpögtetve 2024 első felében fognak rendelkezésre állni. Orbán Viktor kalkulációjának pedig az alapja, hogy a kormányzat a maga módján valóban megpróbál megfelelni a jogállamisági elvárásoknak – tette hozzá.

Varga Mihály kormányzati szerepe kapcsán Horn Gábor pozitívumként hozta fel a 2013 óta tapasztalható költségvetési fegyelmet, amit szerinte egyértelműen és nyilvánvalóan a jelenlegi pénzügyminiszternek köszönhet az ország. Meglátása szerint azért kellett ha nem is félreállítani, de hátrébb sorolni Varga Mihályt, mert ha hagynák, ő most is nagyon következetesen képviselné azt az ortodox politikát, hogy annyit költsünk, amennyink van. Horn Gábor meggyőződése szerint a költségvetési fegyelem elengedésének komoly ára lesz,

Orbán Viktor döntése pedig a Varga Mihály-féle következetesség megbukásáról szól.