A geopolitikai helyzet bizonytalansága miatt előfordulhat, hogy néhány év múlva Kína viszonya ellenséges lesz az Európai Unióval (EU), akkor az akkumulátorexport visszafogását is szankcióként alkalmazhatja, erre nemrég volt példa a gallium és germánium esetében.

Mivel a magyarországi kínai tulajdonú gyárak kivitelét a kínai vezetés tartja majd ellenőrzése alatt, a magyar gazdaság és kivitel bezuhanása csak eszköz lesz a nagyhatalmak játszmájában, de nekünk „fájni fog” – írja elemzésében Éltető Andrea, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa.

Magyarország már jelentős mennyiségben exportál akkumulátorokat, a fejlesztések jelenlegi tempójában 2030-ra akár a hazai kivitel 20 százaléka is akkumulátor lehet. A kivitel fő iránya Németország, de az utóbbi években nőtt a földrajzi diverzifikáció, más európai országok is célpiacok.

A kínai akkumulátoripari cégek tömeges érkezésével az akkumulátor-export tovább nő, a BYD révén pedig a járművek kivitelének egy része is kínai cégtől származik majd.

Mindez biztonsági és gazdasági kockázatokat vethet fel egy konfliktusosabbá váló geopolitikai helyzetben –- olvasható a Portfolio.hu-n publikált írásban.

A szerző hozzáteszi: a kínai vállalatok elemi érdeke az európai piac meghódítása, mert Kínában erős a verseny. A kínai piac már telített akkumulátorokkal és egyre inkább elektromos autókkal is. Kiemelte azt is, hogy egyre több amerikai és európai tanulmány emleget biztonsági kockázatot a kínai akkumulátorgyárak kapcsán.

Példaként említi, hogy idén januárjában jelent meg a hír, mely szerint a Pentagonban tilos lesz CATL, BYD akkumulátorokat alkalmazni. A tiltás alapja az, hogy a CATL-t, ami az akkumulátoros energiatároló rendszerekben is élen jár, mint az új Huawei-t emlegetik.

A washingtoni konzervatív „Defense of Democracies” alapítvány tanulmánya arra figyelmeztet, hogy az amerikai energiatároló állomásokon, a kínai akkumulátorokhoz esetlegesen kapcsolt kifinomult, néha észrevehetetlen rosszindulatú szoftverek veszélyt jelenthetnek az amerikai energiahálózathoz kapcsolódó ipari vezérlőrendszerekre is.

Mindez akár kiterjedt áramkimaradásokat eredményezhet, amelyek ipari központokat vagy pénzügyi központokat érintenének. A „smart grid” korában az interneten keresztül minden össze van kapcsolva és az okos energiatároló rendszerekben kiberbiztonsági szakértők tucatnyi gyenge pontot, betörési lehetőséget találtak. Nem beszélve a nagy tömegű begyűjthető adatról.

Ráadásul Kína 2014-es kémelhárítási törvénye minden kínai vállalatot arra kötelez, hogy együttműködjön az állami kémkedésben és hozzáférést biztosítson a kormány számára az érzékeny, vállalati információkhoz.

A törvény 2023-as módosítása lehetővé teszi a kínai kormány számára akár azt is, hogy a CATL és az amerikai ügyfelek közötti rutinszerű kereskedelmi kapcsolatokat kémkedésnek minősítse, ha éppen az áll érdekében.