A magyarországi fizetések reálértékének emelését nevezte az egyik legfontosabb kormányzati célnak Orbán Viktor. A miniszterelnök legutóbb múlt pénteken, a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy az augusztus lesz az a hónap, amikor változás állhat be a reálbérek értékében, a béremelés ugyanis elérheti vagy meghaladhatja a várhatóan 16 százalék körüli augusztusi inflációt.

A kormányfő úgy fogalmazott, „azért dolgozunk kíméletlenül, lefelé rángatva az inflációt és felfelé a béreket, hogy augusztus után a bérek utolérjék az áremelkedés ütemét. Decemberre remélhetőleg a két érték közel lesz egymáshoz.”

Magyarország történelmi hátrányban van, ha a bérekről van szó, 1990-ben ugyanis, amikor a kommunistákat sikerült elzavarni és felszámolni az állami gazdaságot, a fizetések alacsony szinten álltak

– emlékeztetett Orbán Viktor.

Az első félévben kevesebbet értek a fizetések

Az év első felében az infláció mértéke meghaladta a bérek emelkedési ütemét, ám a kormány és több szakértő is arra számít, hogy augusztusban fordulat következik be és az év második felében ismét magasabb lesz a bruttó bérnövekedés, mint a fogyasztói-árindex emelkedése.

Ha ezek a várakozások bejönnek, akkor elkerülhető 2023-ban a reálkeresetek jelentős visszaesése, ám növekedés aligha lesz az idén.

Eljött a várva várt fordulat?

Az első félévben a versenyszféra 17,8 százalékkal emelte átlagosan a béreket. A köz- és civil szférával együtt is 16,3 százalék az év első felének átlagos bruttó bérnövekedése, ha a 2022. februári „fegyverpénz” hatását levesszük a tavalyi bázisból – figyelmeztetett a Napi.hu megkeresésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.

Szerinte augusztusban bekövetkezik a hazai fizetések vásárlóerejének változásában a kedvező fordulat. Szalai Piroska emlékeztetett, a magyar infláció júniusban még 20,1 százalék volt, tehát akkor még csökkentek a reálkeresetek.

Júliusra az infláció ugyanakkor már 17,6 százalékra mérséklődött, tehát komoly esély van rá, hogy az augusztus elején kézhez kapott júliusi fizetések esetében a versenyszférában a keresetek növekedése már kompenzálja az inflációt.

Hazánkban a 2022 utolsó négy hónapjában tapasztalt reálkereset visszaesést éves átlagban kompenzálta 2023 első nyolc havi reálkereset növekedése. Szalai Piroska szerint most az a kérdés, hogy el tudjuk-e érni az idén, hogy az utolsó öt hónap javulása kompenzálja az év eleji első hét hónapjának romlását.

Ezt várja a kormány a fizetések emelkedésétől

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket.

Így szerinte a jövőben újra lehetőség nyílik a korábbi években megszokott, éves szinten átlagosan 5 százalék feletti reálbér-növekedési ütem visszaállítására.

Az ugyanakkor nem derült ki sem Orbán Viktor, sem Nagy Márton nyilatkozataiból, hogy mivel ösztönözné a következő években a kormány a kiszámítható és tartós reálbér-emelkedést.

Újabb hosszú távú bérmegállapodás a láthatáron?

A Napi.hu úgy értesült, újra napirendre kerülhet az őszi bértárgyalásokon egy új, hosszú távú bérmegállapodás, hasonlóan a 2016-ban megkötött, 2022-ig szóló egyezséghez.

Ennek az alkunak az volt a célja, hogy a munkáltatók által a bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke minden évben mérséklődik, de csak akkor, ha a reálkeresetek éves emelkedése meghaladja az elvárt szintet.

A szocho a 2016-os 27 százalékos szintről 13 százalékra csökkent 2022-re. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy a munkáltatók terheit csökkentő intézkedésből milyen arányban részesültek a munkavállalók és milyen arányban gyarapította a cégek profitját.

Hamarosan kiderülhet, mi a kormány mesterterve

A közelmúltban a kormány egyre több tagja beszél a bérek felzárkóztatásáról, mint kiemelt célról. Ennek részleteiről ugyanakkor egyelőre senki sem tud semmit.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére megerősítette, hogy a szociális partnereket egyelőre nem tájékoztatta a kormány arról, miként ösztönözné a reálbérek évi legalább 5 százalékos emelkedését.

A szakszervezetek ugyanakkor minden olyan lépést támogatnak, amellyel a munkavállalók jövedelme emelkedhet. Palkovics Imre felidézte: a munkáltatói kötelezettségek további mérséklése mellett a munkavállalói elvonások csökkentése is napirendre kerülhet, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne.

A szakszervezeti vezető bízik benne, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának soron következő szerdai ülésén kiderül, hogyan betonozná be a kormány a reálbér-növekedést a következő évekre.

Ismét tárgyalnak a minimálbér évközi emeléséről

Több hét szünet után folytatódnak a minimálbér évközi emeléséről szóló tárgyalások a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között. Az érintett munkavállalók bérrendezésére ugyanakkor az előzetes várakozások alapján kevés az esély. Bővebben >>>

Jelenleg a munkáltatónak a bruttó bér összegén felül annak 13 százalékát kell szociális hozzájárulási adóként befizetnie az államkasszába.

A bruttó bér és a nettó bér közötti különbség – kedvezmények nélkül – 33,5 százalék.

A bruttó fizetésből a munkavállalói levonás tartalmazza a személyi jövedelemadót, amelynek mértéke 15 százalék, valamint a társadalombiztosítási járulékot, amely 18,5 százalék.

A kis cégeknek idén már nem fér bele egy újabb béremelés

Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az RTL kérdésére kiemelte, a jelentős infláció ellenére sem valószínű, hogy lenne még az idén lehetőség újabb béremelésre.

A magas végzettséggel rendelkező, felelősségteljes munkakörökben dolgozó, jobb keresetű munkavállalók fizetése évek óta veszít az értékéből
A magas végzettséggel rendelkező, nagy felelősséggel járó munkakörökben dolgozó, magasabb keresetű munkavállalók fizetése már több éve folyamatosan veszít az értékéből

A főtitkár felidézte, a kkv-szektor tartalékai kimerültek, és a költségvetési bevételek is károkat szenvedtek, így a kormánytól sem várható idén segítség.

Mennyivel kellene emelni jövőre a fizetéseket?

Legalább 10 százalékkal kell emelni a fizetéseket jövőre ahhoz, hogy a reálkereset átlagosan 5 százalékkal nőhessen 2024-ben, ha a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint legfeljebb 5,5 százalék lesz 2024-ben az éves infláció.

A munkavállalók jelentős részének ugyanakkor ennél jóval nagyobb béremelésre lenne szüksége ahhoz, hogy keresetének vásárlóereje újra a korábbi szintre nőjön.

Az összesített infláció 2019 és 2023 között – amennyiben az MNB előrejelzése szerint 17,5 százalék lesz 2023 egészében a fogyasztói árindex emelkedése – 54,5 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 2019-hez képest átlagosan közel 55 százalékkal drágább idén az élet.

A fizetések ugyanakkor sok ágazatban elmaradtak az áremelkedés ütemétől. Sőt, sok munkavállalónak 2019 óta gyakorlatilag nem nőtt a fizetése.

Azoknak a munkavállalóknak, akiknek évek óta elmaradt a bérrendezés, egy lépésben szinte lehetetlen a korábbi szintre emelni a keresetüket, a veszteség ledolgozásához legalább két-három év dinamikus béremelésére lenne szükség.

A munkaerőhiány sem csodafegyver

A reálbérek csökkenése jóval érzékenyebben érinti a magasabb keresetű munkavállalókat. Közben a végzettséget nem igénylő munkakörökben és a fizikai dolgozóknál nem egy esetben az idei, rekordmagas inflációt is meghaladta a keresetrendezés.

Ezzel szemben a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben évek óta elmarad az inflációtól a béremelés mértéke.

A Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból kiderül, hogy a súlyos munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban sem kiugró a bérszínvonal felzárkózása.

A jelentős bruttó béremelések ellenére 2019 óta csak kevesebb, mint 10 százalékkal nőtt a kereskedelmi dolgozók többségének a reálkeresete, míg egyes tudományos munkakörökben 2019 és 2022 között közel 10 százalékkal esett vissza a vásárlóerő.

Fizetésükből jóval kevesebbet tudnak költeni az olyan magas képzettséget igénylő területeken dolgozók, mint

  • a gazdasági területek munkavállalói,
  • a jogászok,
  • a mérnökök,
  • a telekommunikációs szakemberek
  • és az újságírók.

Az érintettek keresete reálértéken nem egy esetben jelentősen, közel 20-30 százalékkal is visszaeshetett 2019 óta.

Jövőre dől el, valóban válságálló-e a magyar fizetés

Jócskán a zsebükbe kell nyúlniuk jövőre a munkáltatóknak: ha a jelenlegi ütemben mérséklődik az infláció, akkor is sok munkakörben 20 százalék körüli béremelésre lenne szükség 2024-ben annak érdekében, hogy a vásárlóerő ne csökkenjen a 2019-es szint alá. A járvány, majd a háború okozta gazdasági nehézségek közepette  jelentős lesz az alkalmazottak vesztesége. Sokan egyáltalán nem kaptak fizetésemelést az elmúlt években. Bővebben >>>