A Budapest-Belgrád vasútvonal építésére kötött magyar-kínai szerződésről nem sokat tudni. A felvett nagyjából 700 milliárd forintos hitelmegállapodás részleteit 10 évre titkosította a kormány. Így nem nyilvános, milyen feltételeket szabott Kína, milyen kamaton adta a kölcsönt Magyarországnak.
A titoktartásban egyébként Kína is partner. Miként a 444.hu megtudta, a Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszára vonatkozó szerb–kínai hitelszerződésben – és vélhetően a mienkben is – rögzítették:
„a megállapodásban szereplő vagy azzal összefüggésben alkalmazott valamennyi feltételt és díjszabást szigorúan bizalmasan kell kezelni. A hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül semmilyen információ nem adható ki jelen szerződéssel kapcsolatban harmadik félnek.”
Ha a magyar–kínai szerződést Szijjártó Péter külügyminiszter akkori tájékoztatása szerint Kína kérésére titkosították is, az AidData nemzetközi fejlesztési kutatólaboratóriumnak köszönhetően a Budapest–Belgrád vasútvonal két szerbiai szakaszára kötött szerződések megismerhetők.
A vasútvonal teljes hossza 350 kilométer, ebből a hazai szakasz a rövidebb, 166 kilométer, míg a szerb valamivel hosszabb, 184 kilométeres.
A szerb projekt esetében a határ és Novi Sad közötti 108 kilométeres szakasz felújítására vonatkozó szerződést ismerte meg a portál, illetve a Belgrád-Stara Pazova közötti 34,5 kilométerre vonatkozót.
Előbbire 988,38 millió dollárt vett fel Szerbia Kínától, ez akkori árfolyamon számolva 287 milliárd forintnak felel meg, a rövidebb szakaszhoz pedig 297,6 millió dollárt, vagyis 86,3 milliárd forintot.
A magyar beruházás hazai részét a kormány 2015-ben 472 milliárd forintosra becsülte, ebből 2019 nyarára nagyjából 700 milliárd forint lett, amivel lényegében meg is egyezik a magyar részről felvett összeg (2 milliárd dollár).
Mindegyik szerződésben közös, hogy a teljes beruházási érték 85 százalékát fedezi kínai hitel, a maradék 15 százalék pedig saját forrás.
Ez összesen 1,286 milliárd dollárnyi kínai hitelt jelent.
A szerződéseket elemezve a portál arra a megállapításra jutott:
míg nálunk nagyjából 4,2 milliárd forintnyi kínai hitelből épül egy kilométer, a szerbek az említett két szakaszt kevesebből, 2,6 milliárd forintnak megfelelő összegből hozzák ki.
Ami pedig a kamatokat illeti: a két hitelt a szerződések szerint egyaránt 2 százalékos kamatra vette fel a szerb kormány, ami mellé 0,25 százalékos kezelési díjat és ugyanilyen mértékű rendelkezésre állási díjat fizetnek.
A szerb–kínai hitelszerződések különleges kikötéseket is tartalmaznak.
Kína garanciákat kért például arra, hogy véletlenül se kerüljön más hitelező eléjük a sorban, ha esetleg egy csődeljárás során a hitelezői igények kielégítésére kerül sor. Kína vizsgálhatja azt is, hogy mire és hogyan költötte el az ország a felvett hitelt. Azonnali visszafizetést kérhet, ha az adós általánosságban leállítja vagy felfüggeszti a törlesztést, vagy ha a projekt állásáról valótlan információkat tartalmazó dokumentumokat ad át, vagy esetlegesen egy kormányváltás során az új vezetés gátolná a szerződés teljesítését.
Különösen fontos kitétel, hogy a hitelfelvevő a szerződés aláírásával egyidejűleg visszavonhatatlanul lemond bármely választottbírósági eljárással vagy annak végrehajtásával kapcsolatos szuverén vagy más okból eredő mentelmi jogáról
– hívja fel a figyelmet a portál. Hozzáteszik: ez azért lényeges, mert az egész ügylet a kínai irányadó jog alapján született.