Energetikailag nézve mennyire válságálló Magyarország? Egyáltalán válságálló-e a magyar gazdaság?

Az energetikában most hatalmas lehetőség van, olyan, ami eddig nem volt: energiahiány van, a növekvő igények kiszolgálása és ezzel egyidejűleg a környezetszennyező technológiák kiváltása óriási kihívást jelent világszerte. Ez szoros összefüggésben van a szolár erőművek felfutásával, illetve magának a teljes energetikai rendszernek a változásával. Nagyon régóta várja Magyarországon a szakma, hogy egy kicsit változzon ez a történet. Elindultunk Paks 2 irányába, hogy kellene egy új atomerőmű, el is kezdődött a beruházás, de mindenki tudta, hogy Paks 2 önmagában még nem fogja megoldani az energiahiányos helyzetet. Kellene még más megoldás is, mert fokozatosan az utolsó szenes erőművünket is ki kellene vezetni, de például gázturbinás erőműből is az utolsó több mint tíz éve épült Gönyűn. Ezzel a problémakörrel azóta senki se foglalkozott, de nemcsak Magyarországon, hanem a közép-kelet-európai régióban se nagyon.

A rendszerirányító MAVIR kimondta, hogy „nem térdelhet le” a hálózat az újfajta kihívások előtt, ám ahhoz, hogy ez így legyen, nagyon sok feladatot kell elvégezni nekik, és nekünk, piaci szereplőknek is. Amennyiben a piaci szereplők egy előremutató energiastratégia mentén fel tudnak készülni ezen kihívásokra, úgy a hazai szereplők biztonsággal képesek is ezeket megoldani. Bár lépéskényszerbe kerültünk a hálózati fejlesztések terén, de tudatos szakmai munkával és korszerűbb technológiák alkalmazásával ez a helyzet orvosolható.

Mi a helyzet a megújulókkal?

Berobbant a szolár. Egyre nagyobb igényeket támasztunk saját magunk elé, hogy a hazai energetikát a megújulók irányba toljuk. Most már beszélnek a „tabu témáról” is, a szélenergiáról lassan ennek a piaci szabályozásával is kéne kezdeni valamit, mert hatalmas még kiaknázatlan lehetőségeket adhat A lényeg, hogy ha ráengedjük ezt a sok napelemet a hazai villamosenergia-rendszerre, akkor elengedhetetlen, hogy az elavult, egy másik környezethez épített energiahálózatot modernizálni kell.

Ebben elindultak már a fejlesztések, legalábbis az év elején egy 74 milliárdos beruházást már bejelentettek.

A kormányzat is észrevette, hogy ezzel kezdeni kell valamit. Van egy új energetikai minisztérium, ahol jó irányba indultak el a dolgok, mert elkezdtek azon gondolkodni, hogy ezt a nagy problémát miként lehetne megoldani: azaz azt, hogy a lakosságnak is hozzáférhető legyen az olcsó napenergia. Ehhez pedig a hálózatot kell rendbe tenni. Viszont az egy dolog, hogy öntik majd a milliárdokat, de ilyen jellegű, vagy ilyen mértékű beruházás még nem volt Magyarországon. Hatalmas munkát kell rövid idő alatt végrehajtani. Ezt nem csak a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító) oldalán, hanem a cégek oldalán is meg kell szervezni: mi például egy kivitelező cég vagyunk, a kivitelezők oldalán is össze kell rakni ehhez egy jelentős horderejű kapacitást. Tehát az nem fog menni, hogy kiírják a tendert, és akkor majd három-négy cég jelentkezik rá, mert körülbelül ennyi vállalkozás van, aki ma Magyarországon hálózatot tud fejleszteni, ez pedig kevés. Mi is elmentünk külföldre, hogy megfelelő szakképzett partnereket találjunk, mert munka az lesz elég.

A partnerek lelkesek, várják az újabb munkákat?

Mindenütt van feladat, tehát nem nagyon fognak kapkodni, hogy idejöjjenek, és megoldják a mi problémánkat. Mert ezek a cégek is a saját országukban tevékenykednek főként, és amíg nem vonzó a környezet, tehát nem lehet „jobb pénzt” keresni Magyarországon, mint mondjuk Szlovákiában, Csehországban vagy Romániában, addig nem jönnek ide.

x
Kép: Napi.hu, Forest-Vill Kft.

Mi kell ehhez? Hogyan „rakjuk rendbe” a hálózatot?

Meg kell oldani a MAVIR-nak a problémáit. Az, hogy „öntik a pénzt” a MAVIR-ra, az egyébként jó, mert végre elkezdődik a hálózat fejlesztése. Igen ám, de ez még mindig kevés. Mi van akkor, hogyha ingadozik az áramfelhasználás? Ott van a paneled a háztetőn, és azonnal kellene belőle az energia. Szükség van valamilyen energiatárolóra, ami ezt a problémát megoldja. Így ráfejlesztenek majd a rendszerre egy csomó energiatárolós projektet. Ez egy érdekes időszak lesz, mert sokan úgy vélik, hogy az energiatároló majd analóg lesz a szolárral.

Mit ért ezalatt?

Most van egy szolár boom. Ha már elértük azt a kapacitást, amire úgy gondoljuk, hogy ennyi az ország teljesítőképessége (tervek szerint 2030-ra 12 gigawatt) azaz a villamos hálózatra lehet engedni, akkor rá fogunk jönni, hogy ezt az energiát bizony csak abban a négy órában, amikor nagyon jó a Nap besugárzása, lehet biztosítani Ez pedig nem lesz elég, hiszen mondjuk éjszaka is szükség lesz energiára. Ezért azt az energiát, amit ott meg tudunk termelni, azt be kéne tenni energiatárolókba, és azt a négy órát ki kéne húzni sokkal többre. Erre kellenek az energiatárolók, erre alakulnak majd cégek, valószínűleg azokból, akik most napelemekkel foglalkoznak.

Tehát nagyon sok akkumulátorra lesz szükség. Ezek gyártását dominánsan távol-keleti cégek uralják, de gyártunk Magyarországon is majd sokat, igaz, elsősorban egy másik ágazatnak készülnek.

Igen, de idővel ez változhat, mert szükség lesz rá mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben

Az akkumulátor technológiája több mint 150 éves, eddig is használtuk őket, de kezdetben kevésbé fejlődött, azonban manapság rohamléptekkel fejlődik. Nem is olyan régen volt, amikor az első elektromos vállalati autót működésbe állítottuk. 16 millió forintba került, de olyan kicsi volt, hogy alig fértünk el benne ketten és soha nem lehettünk benne biztosak, hogy eljutunk oda, ahova szerettünk volna. Ehhez képest a hasonló áron ma kapható elektromos autók már egészen más szintet képviselnek.

A lítium-ion is csak egy fejlődési lépcső. Remélhetőleg mielőbb találnak majd még egy magasabb fejlődési szintet, mert nem biztos, hogy a lítium lesz a megoldás. Az, hogy pontosan mennyi energiatárolóra van szükség, egy finomra hangolt energiastratégia része kell, hogy legyen, melyet az energiaügyi minisztériumban kell, hogy meghatározzanak. Ez egy komplikált feladat, ahol, mind a gazdaság villamosenergia igényét, mind a megújulók által igényelt szabályozási igényeket is ki kell elégíteni. A történet vége pedig az lesz, hogy nem lehet több megújuló energiát a hálózatba engedni, tehát tárolni kell. Akkor pedig az összes cég, ami eddig napelemekkel foglalkozott, át akar majd menni a következő nagy boomra – mindenki energiatárolót fog építeni, akár a lakosság számára is.

A lakossági felhasználást nézve, egyelőre elég drágák ezek az akkumulátorok, több milliós tétel, csak a „legkisebb csomag”, ami nem sok mindenre elég.

Egy konkrét példa: egy 10 kilowattos panel mellé az alapkivitelű energiatároló (15 kWh) 3,5 millió forint, amivel egyébként összességében nem oldanám meg a háztartásom villamosenergia-igényeit. Igazából ez még az kategória, elmondhatom, hogy van a napelememhez akkumulátorom.

Egyébként ez körülbelül mire lenne elég?

Nappal fel tudnám tölteni, és valószínűleg éjszaka az éjszakai fogyasztóimat el tudnám látni ebből energiával – például hűtőszekrényeket, az összes felügyeleti rendszert –, viszont a fűtést-hűtést, vagy egy elektromos autót már nem tudnék ezzel feltölteni, működtetni. Ahhoz, hogy ezt is meg tudjam oldani, ahhoz már nagyságrendileg nagyobb beruházás kellene, ráadásul erre most nincs is semmilyen állami támogatás.

Említette korábban az áramfelhasználás ingadozását. Ezt mivel lehetne még kiküszöbölni?

Muszáj lesz megépíteni azokat a szabályzó erőműveket, amiket erre lehetne használni. Tározós erőmű építése Magyarország adottsága miatt nem annyira működik – tehát amikor a csúcson van az energiafelhasználás, a betározott vizet leengedjük, meghajtva ezzel egy generátort. Ausztriában vagy Norvégiában erre remek példákat látni, de a mi földrajzi adottságaink egészen mások.

Milyen más megoldás marad? A gázturbina. Erre most van is kint pályázat, három darab gázturbinás erőmű építésére. Erre majd jönnek nemzetközi nagyvállalatok, akik ezt jól megépítik nekünk – remélhetőleg nagyon gyorsan. Ez ugyanis szükséges a szolár szabályozásához, illetve ahhoz, hogy a szolár boom folytatódni tudjon. Ezt részben meg lehet csinálni az energiatárolókkal is, de nagyobb mértékű szabályozáshoz, illetve a nagyobb léptékű növekedéshez ilyen kapacitásokra van szükség.

Végül, de nem utolsósorban, a szükséges fejlesztések megvalósításában fontos szerep kell, hogy jusson a magyar szakembereknek, és a magyar szakcégeknek is. Ahogy a nemzetközi, úgy a hazai piacon is meghatározó a nemzetközi nagyvállalatok szerepe, amelyekkel szemben a közepes méretű magyar cégek eleve jelentős versenyhátrányból indulnak minden megmérettetésen. Ugyanakkor megfelelő szaktudás és tapasztalatok mellett ez a vállalatméret olyan rugalmasságot képes biztosítani, ami sok esetben a multikénál gyorsabb és hatékonyabb megvalósítást kínál a beruházásoknál. Az energiaátmenet óriási kihívás, de egyúttal lehetőség is, amely optimális esetben mind a fogyasztók, mind az energetikai szakma számára nagyon komoly előnyöket kínál.

A Forest-Vill Kft. egy 2015-ben alapított villamosipari- és energetikai létesítmények tervezésével és kivitelezésével foglalkozó társaság. Fő profilja az ipari energiaelosztással kapcsolatos transzformátorállomások és nagyfeszültségű hálózatok rekonstrukciója és létesítése, a kis- és középfeszültségű hálózatok létesítése és átépítése, valamint napelemparkok projektvezetése és kivitelezése. A vállalat jelenleg közel 200 munkavállalót foglalkoztat.