Oroszország ukrajnai inváziója többek között arra késztette az európai országokat, hogy növeljék katonai kiadásaikat és erősítsék meg a védelmi rendszereiket, miközben igyekeznek gátat szabni haderőik létszámcsökkenésének is. Ez pedig, mint a mellékelt ábra mutatja, egyáltalán nem egyszerű feladat: többel között azért, mert a fiatalok nem jelentkeznek katonának.

A német védelmi minisztérium például a hónap elején közölte, hogy a német hadsereg összlétszáma 2023-ban mintegy 1500 katonával csökkent, így az év végére összesen 181 500 katonája lesz a Bundeswehr-nek. Terveik szerint 2031-re 203 ezer főre növelnék az állományt.

Az Egyesült Királyság szintén a közelmúltban ismerte be, hogy nagyon nehezen talál újoncokat: az ország védelmi minisztériuma szerint tavaly közel hatezerrel többet hagyták el a sereget, mint ahányan csatlakoztak. Az Euronews által idézett brit katonai források szerint a szigetország 2010 óta képtelen teljesíteni éves toborzási céljait.

A probléma kivétel nélkül minden európai országot érinti, beleértve Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is

– nyilatkozta Vincenzo Bove, a brit Warwick Egyetem politológus professzora a lapnak, aki szerint a létszámhiány jelensége már legalább egy évtizede sújthatja az európai seregeket. Sőt, mindez az Egyesült Államokban már húsz éve is gondot jelenthet.

De miért küzdenek az európai országok a katonák toborzásával?

1. A fiatalok értékrendje megváltozott

Bove professzor szerint az utóbbi években egyre nagyobb ideológiai távolság alakult ki a táradalom egésze és a katonai erők között. A közelmúltban végzett felmérések szerint a fiatal civilek túlnyomórészt ellenzik a háborúkat, a hadseregre fordított kiadások növelését és a külföldi katonai műveleteket; emellett individualistábbak és kevésbé hazafias attitűddel bírnak, mint azok, akik a hadseregben szolgálnak.

Továbbá a hadseregek és azok működése a fiatalok többsége számára „láthatatlan”, és nem is ismernek olyanokat, akik a honvédelemben dolgoznak.

2. Nem vonzó a honvédelmi fizetés

A fegyveres erők kínálta fizetések és juttatások kevésbé versenyképesek a piac kínálta anyagi lehetőségekkel szemben európai összesítésben – jelölte meg újabb okként a politológus.

Arról nem is beszélve, hogy a katonai, honvédelmi pálya számos áldozattal jár a fizetésért cserébe, mint például az állandó áthelyezések, a külföldi munka, és maga az eshetőség is, hogy munka közben életüket is veszíthetik azok, akik a seregben szolgálnak.

3. A demográfiai hanyatlás

Az európai fegyveres erők már csak azért is is nehezen találnak potenciális jelentkezőket, mert általánosságban öregszik el Európa lakossága.

Továbbá a pályakezdők alkalmassága, pontosabban alkalmatlansága is igencsak aggasztó tényező a sorban.

Az Egyesült Államokban a 17 és 24 év közti korosztályban már többségében vannak, - elsősorban az elhízás, és annak társszövődményei miatt-, a katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalok.

Ezek után milyen jövő vár az európai hadseregekre?

Bove professzor szerint az európai hadseregek pánik üzemmódjára a bevándorlás lehet az egyik válasz.

Olyan országok, mint Spanyolország, Franciaország és Portugália már fontolgatják, hogy a bevándorlók csatlakozhassanak a hadsereghez, majd néhány év szolgálat után állampolgárságot kaphassanak. 

A hadsereg és Orbán Gáspár jövőjéről is beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Mennyire veszélyes a helyzet Ukrajnában? Mit keresnek a magyar csapatok Csádban? Milyen fejlesztésekkel védi hazánkat a Magyar Honvédség? Hol szolgál Orbán Gáspár százados? Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter adott interjút az Economxnak.