Nem hoz drámai áremelkedést az árstop augusztusi megszüntetése, az erről szóló hírek ellentétesek a rendelkezésre álló piaci adatokkal, így megalapozatlanok. A ma még hatósági áras élelmiszerek ára az ársapkák megszűnésével gyakorlatilag nem változik, sőt egyes termékek ára jelentősen csökkenhet.

Az ársapkák kivezetéséről szóló kormányrendelet szerint nem azonnal, hanem egy átmeneti időszakot követően, gyakorlatilag két lépésben áll vissza az érintett nyolc élelmiszer piaci árazása.

Augusztustól valóban vége a szabályozott árazásnak, de az erről szóló kormányrendelet megakadályozza, hogy a kereskedők jelentős áremeléssel reagáljanak a lépésre.

Az augusztus elsejétől megszűnő hatósági ár ugyan már lehetővé tenné, hogy az üzletláncok akár jelentősebb árrést alkalmazva némileg ellensúlyoznák azt a veszteséget, amit több mint egy éven keresztül le kellett nyelniük az ársapkás termékeknél, de erre leghamarabb októbertől lesz lehetőségük.

A rendelet előírja, hogy az árstop megszűnését követő átmeneti időszakban – augusztus elsejétől szeptember 30-ig – a kereskedők nem adhatják drágábban az érintett élelmiszereket a beszerzési áruknál.

Ráadásul a júniustól bevezetett kötelező akciózás kiterjed a nyolc élelmiszerre is: hetente két terméket legalább 15 százalék árengedménnyel kell kínálniuk.

Két lépcsőben tér vissza a piaci ár

Az elmúlt hónapokban a kormány többször is ígéretet tett a hatósági árak megszüntetésére. Végül az eredetileg tervezett két hónap helyett másfél éven keresztül maradtak a rögzített árak, miközben rekordokat döntött az infláció és az élelmiszerárak emelkedésének példátlanul gyors üteme. Éppen ezért tavaly február óta a rögzített, 2021. októberi árakon kapható

  • a 2,8 százalékos UHT tej,
  • a csirkemell és a csirke far-hát,
  • a sertéscomb,
  • a napraforgó-étolaj,
  • a kristálycukor,
  • és a búzafinomliszt.

A tavalyi, történelmi árrobbanás hatására a kormány később a 2022. szeptember 30-i árakon rögzítette

  • a burgonya
  • és a tojás árát is.

Az ársapkák megszüntetését a kormány a piaci szereplők egyre erőteljesebb nyomásgyakorlása ellenére az inflációs fordulathoz kötötte, ám az árak normalizálódása a vártnál lassabban és később kezdődött.

Ha idő előtt megszűnt volna az ársapka, akkor az összes érintett élelmiszer egyből háromszorosára sőt, négyszeresére drágult volna.

A fogyasztói árak jelentősebb korrekciója május óta felgyorsult, lekövetve a globális piaci folyamatokat.

Már a 30 százalékos árcsökkenés sem álom, mutatjuk mennyivel lesz olcsóbb az élelmiszer

Érzékelhetően csökkentek január óta a megélhetéssel összefüggő költségek. Az élelmiszerek ára és a rezsikiadások érdemben mérséklődtek, miközben az áremelkedés sem tűnt el: drágultak a mosó- és tisztítószerek és az állateledelért is jóval többet kell fizetni, mint az év elején. Bővebben >>>

Az árak mérséklődését ösztönzi az üzletláncok júniustól bevezetett kötelező akciózása és a júliustól elérhető árfigyelő rendszer is.

A dráma elmarad: árrobbanás helyett árcsökkenés jön

Sokáig tehát valósak voltak a drámai árrobbanással kapcsolatos félelmek az árstop utáni időszakra, de ma már más a helyzet, amelyet a nyilvánosan hozzáférhető adatok is alátámasztanak.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) naprakész adatokat közöl a kristálycukor kivételével az összes árstopos termék kiskereskedelmi beszerzési áráról. A kormány ezt az árszintet nem engedi átlépni szeptember végéig, vagyis a kereskedőknek nem lehet hasznuk az érintett termékeken, de már veszteségük sem keletkezik.

Noha az árstop eltörlése még néhány hónappal ezelőtt is jelentős áremelkedéssel járt volna, mára a világpiaci folyamatok, vagyis az energiaköltségek normalizálódása és a mezőgazdasági alapanyagok hónapok óta tartó jelentős áresése már a fogyasztói árakban is megjelent.

Augusztus már nincs messze, így az AKI kiskereskedelmi beszerzési átlagárai alapján már látható, mi lesz az árstop után az érintett élelmiszerek árával: a legtöbb termék ára alig változik, de jelentős árcsökkenés is jöhet.

Ennyibe kerülnek augusztustól az árstopos termékek

  • 2,8 százalékos UHT tej: 275-300 forint (jelenleg 300 forint)
  • Napraforgó étolaj: 420-480 forint (jelenleg 744 forint)
  • Búzafinomliszt: 185-210 forint (jelenleg 230 forint)
  • Sertéscomb: 1600-1700 forint (jelenleg 1600 forint)
  • Csirkemell: 1750-2100 forint (jelenleg 1800 forint)
  • Tojás, 10 darabos (csomagolói átadási ár): 580-700 forint (jelenleg 900 forint)
  • Burgonya (nagybani ár): 400-500 forint (jelenleg 500 forint)
A kristálycukor kiskereskedelmi beszerzési ára nem nyilvános, ugyanakkor a cukor világpiaci árának elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős emelkedése és az egyébként is nyomott rögzített ár miatt jelentősebben, 600-700 forintra emelkedhet.

Visszatérünk a háború előtti árszintre?

Noha csökkennek az árak és az élelmiszerek többsége jóval olcsóbb most, mint januárban, arra nincs valós esély, hogy az orosz-ukrán háború előtti alacsonyabb árszínvonal visszatérjen.

A világpiaci folyamatok és a kereskedőket érintő kormányzati lépések hatására az árstop kivezetése után várhatóan jelentősen csökken az étolaj és a tojás ára, míg a cukor kivételével a többi élelmiszer ugyanannyiba kerül majd, mint most.

Az árrobbanás előtti áraknak ugyanakkor nem örülhetünk sokáig, mivel októbertől megszűnik a kereskedőkre vonatkozó átmeneti korlátozás.

Az étolaj ára az árstop után akár több száz forinttal is csökkenhet
Az étolaj az árstop megszűnése után átmenetileg akár több száz forinttal is olcsóbb lehet, mint most

Ez már valóban a korábban árstopos termékek drágulásához és a valós piaci árakhoz vezet, mivel a beszerzési árra rakódó árrés ismét megjelenik, amelynek mértéke már a piac önszabályozásától függ, és a fogyasztói árak emelkedésével jár.

A következő hónapokban tovább csökkennek az árak

Októbertől sem várható a napokban hangoztatott drámai áremelkedés. A drágulás időszakának egyelőre vége, mivel

  • a kiskereskedelmi forgalom újbóli élénkülése minden szereplő érdeke,
  • a még mindig magas energia- és alapanyagárak folyamatosan csökkennek,
  • egyes termékpályákon már szélsőséges áresés tapasztalható.
  • Az árak emelkedését fékezik a szezonális hatások,
  • a fennmaradó állami intézkedések
  • és a bérek vásárlóerejének csökkenése.

Egyelőre nem látható olyan körülmény, amely az orosz-ukrán háború tavaly februári kitöréséhez hasonló piaci pánikhoz vezetne.

Arra viszont nincs garancia, hogy egy váratlan, komoly globális következményekkel járó esemény ne vezetne ismét gyors és kontrollálhatatlan árrobbanáshoz és az energiaköltségek elszabadulásához.

Európa a bizonytalanság évtizede előtt toporog

A 2030-as évekig komoly hatása lesz az orosz-ukrán konfliktusnak a globális élelmiszer-ellátásra. Európa a bizonytalanság évtizede elé néz, mivel továbbra is kitett a bármikor újra rekordinflációhoz vezető globális piaci pánik következményeinek, ráadásul az Oroszországgal szemben meghozott szankciókkal tovább növelte kitettségét. A globális élelmiszerpiacon Moszkva megerősítette befolyását, Washington pedig megtartotta stratégiai szerepét. Bővebben >>>