Mennyivel ugrottak meg az ipar termelői árai az Európai Unióban, az euróövezetben és kiváltképp Magyarországon? Ezt az inflációval is korreláló kérdéskört mutatjuk be szétszálazva, de lényegre törően. Ha vizsgálódásunkat árnyaljuk, meglehetősen vegyes, mondhatni aszimmetrikus kép rajzolódik ki.

A téma most különösen aktuális abban a fénytörésben, hogy tragikusan rossz híreket közölt a KSH a magyar ipar volumenéről: tavaly februárhoz képest ugyanis 8 százalékkal csökkent az ipari termelés. Havi szinten pedig az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebbre sikeredett a januárinál.

Kapcsolódó

2025 januárjához képest az ipari termelői árak februárban az euróövezetben 0,2 százalékkal, az EU-ban 0,3 százalékkal emelkedtek. Idén januárban még az ipari termelői árak az eurózónában 0,7 százalékkal, EU-s szinten pedig 0,8 százalékkal nőttek – derül ki az Eurostat csütörtöki adatközléséből.

De vajon melyek lettek a dobogós tagállamok?

Az Európai Unió statisztikai hivatalának első becslése szerint a legnagyobb havi ipari termelői árnövekmény

  1. Észtországban (+9,5 százalék), 
  2. Romániában (+4,8 százalék) és
  3. Bulgáriában (+2,5 százalék) jött össze. 

Ez idő alatt a legnagyobb csökkenés pedig 

  1. Írországban (-4,9 százalék),
  2. Franciaországban és Szlovákiában (mindkettő -0,8 százalék), valamint
  3. Szlovéniában (-0,5 százalék) volt megfigyelhető.

Mi a helyzet éves és többéves viszonylatban?

A csütörtökön kiadott adatsor nyomán az eurót használó tagállamokban 2025 februárjában 2024 februárjához képest az ipari termelői árak a teljes iparban energia nélkül számolva 1,4 százalékkal nőttek. Az EU-ban ugyanekkor az ipari termelői árak a teljes iparban energia nélkül számítva 1,4 százalékkal emelkedtek.

E szempontból mely országok képviselik a top 3-as mezőnyt?

A legnagyobb éves növekedés az ipari termelői árak terén

  1. Bulgáriában (+19,0 százalék),
  2. Írországban (+12,8 százalék) és
  3. Észtországban (+12,7 százalék) volt tapasztalható.

Ugyanekkor a legnagyobb csökkenés pedig

  1. Luxemburgban (-5,6 százalék),
  2. Litvániában (-1,5 százalék) és
  3. Franciaországban (-1,4 százalék) ment végbe.
Fűtést és meleg vizet biztosító gázkazán kéménye napelemes energiarendszerrel egy frankfurti sorház tetején.
Fűtést és meleg vizet biztosító gázkazán kéménye napelemes energiarendszerrel egy frankfurti sorház tetején.
Kép: Getty Images / dpa / picture alliance, Frank Rumpenhorst

Egy év alatt, tavaly február óta az euróövezeti termelői árak emelkedése 

3 százalékra ugrott a januári 1,7 százaléknyi növekedést követően. 

Az energiaárak 7,4 százalékkal emelkedtek februárban az előző hónapban jegyzett 3,4 százalékos éves növekedés után.

Az EU-t egészében nézve éves összevetésben februárban 

3,1 százalékkal emelkedtek a termelői árak a januári 1,8 százalékos növekedés után. 

Az energiaárak az euróövezetivel megegyezően, szintén 7,4 százalékkal nőttek a januári 3,2 százalék után.

Így alakultak az ipari termelői árak 2021 óta az egyes országcsoportok hazai piacain:

  • az euróövezet teljes iparában számított árindex az elmúlt durván négy év során összesen 128,5;
  • az EU teljes iparában számított árak indexe 130,1; míg 
  • az euróövezet ipari árindexe – az energia nélkül – 118,9; 
  • az EU ipari árainak indexe – az energia nélkül – pedig 119,3 lett idén februárban.

Magyarán mostanra

az eurózóna ipari termelői árai 28,5, illetve 18,9 százaléknyi pluszt, az unióé pedig 30,1 és 19,3 százaléknyi többletet könyveltek el négyéves távlatban.

Mi az ábra Magyarországgal, hol állunk a sorban?

Hazai viszonylatban noha láthatók azért kedvezőbb adatok is,

hosszabb időtávban szemlélődve már sokkal elkeserítőbb tendenciákra lehetünk figyelmesek.

Ami az Eurostat adatcsokrában Magyarországot illeti, az előző hónaphoz viszonyítva a termelői árak 0,1 százalékkal mozdultak feljebb februárban. Igaz, januárban ez az érték kedvezőtlenebb, 0,8 százalék volt, ám a korábbi hónapokban még pár ezrelékes csökkenések sem voltak ritkák idehaza a piacon.

Ahogy az a fentebbi grafikonon látható, országonként és országcsoportonként nézve a képletet, a gyenge középmezőnyben helyezkedik el Magyarország a tagállami rangsorban. 

Mind az uniós, mind az eurózóna átlagát alulmúlja a magyar gazdaság ezek alapján.

Hazánkban az előző év azonos hónapjához képest a termelői árak 5,4 százalékkal szaladtak meg februárban. Bár januárban ez a szám 6,1 százalékkal kedvezőtlenebb volt, az azt megelőző hónapokban még pár ezrelékes vagy százalékos árcsökkenéseknek is tanúi lehettünk.

Egyáltalán nem fest túl elegánsan, de a kumulált adatok szerint

Magyarország a 2021-es bázisévhez mérten a legdrasztikusabb, 90,7 százalékos termelői áremelkedést produkálta 2025 februárjáig.

Utánunk jócskán lemaradva Románia következik összesen 65,4 százalékkal, őket pedig 55,8 százalékos drágulással Dánia követi.

A négy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva legkevésbé Máltán (9,8 százalék), Írországban (12 százalék) és Finnországban (18,3 százalék) szabadultak el a termelői árak.

Fontos megjegyezni, a fentiekbe az energiaárak is beleértendők, a következő aspektusban azonban az energiaszektor nélkül nézzük meg az ipari termelés árváltozását.

Ám még ezzel együtt is kvázi ipari tanulónak számítunk, mivel 

abszolút sereghajtó lett Magyarország, ahol a legborúsabban alakultak, azaz 48,2 százalékkal szöktek feljebb a termelői árak az utóbbi négy év folyamán. 

Itt Bulgária követ minket a maga 46,3 százaléknyi emelkedésével, utánuk pedig Románia áll 30,6 százalékos plusszal.

2021-hez mérten a legderűsebb pozíciónak a képzeletbeli dobogón Lengyelország örvendhet 14,4, majd Olaszország 15,3, valamint Írország 16,1 százalékos árnövekedéssel.

Milyen trendet mutatnak külön-külön az ipari szektorok?

Az Eurostat adatai szerint a fő iparági csoportok és tagállamok szerint szemlélve – éves alapon – különféle arányokban változtak a termelői árak 2025 februárjában tavalyhoz képest mind az EU egészében, mind az euróval fizető országokban.

A fenti grafikon alapján is egyértelműen látni lehet azt, hogy

az energiaipar árai lódultak meg a leglátványosabb arányban idén februárban.

Ennek viszonylatában a fogyasztói árak termelői oldali növekedése szinte eltörpülni látszik.

Most nézzük meg, hogyan alakultak januárhoz mérten – havi összehasonlításban – a fő iparágakra bontva a termelői árak 2025 februárjában az euróövezetben:

  • az energia tekintetében 0,2 százalékkal emelkedett;
  • a beruházási javak esetében 0,2 százalékkal nőtt;
  • a közbenső termékek esetében 0,4 százalékkal nőtt;
  • a tartós fogyasztási cikkeknél 0,1 százalékkal csökkent;
  • a nem tartós fogyasztási cikkeknél 0,1 százalékkal nőtt.
Egy egycentes euróérme pörkölt szemes kávébabok rengetegében.
Kép: Getty Images / dpa / picture alliance, Jens Büttner

Ugyanezen hónap leforgása alatt pedig így alakultak a termelői árak az unióban: 

  • az energia tekintetében 0,7 százalékkal nőtt;
  • a beruházási javak esetében 0,2 százalékkal nőtt;
  • a közbenső termékek esetében 0,4 százalékkal nőtt;
  • a tartós fogyasztási cikkeknél 0,1 százalékkal csökkent;
  • a nem tartós fogyasztási cikkeknél 0,2 százalékkal nőtt.

Fontos adat: így áll az euróövezet ipari termelése

Egy évet vizsgálva stagnált, az utóbbi egy hónap alatt azonban egy szikrányi erőre kapott az eurózóna ipara. Az EU egésze pedig szintén felemás képet fest, bár kicsit máshogy. Részletek.