A kormány célkeresztbe állította a kis- és középvállalkozásokat, sok támogatást próbál számukra nyújtani. Ezeket az információkat, lehetőségeket szintetizálni kell – ennek céljából alakult meg a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül az önálló kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság, amelynek vezetője Szabados Richárd lett, aki eddig a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséget (MGFÜ) irányította. 

Nyolc pontos akcióterv

Az új államtitkárság feladait egészen pontosan megfogalmazta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki kedden, a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumán a kkv-akcióterv 8 pontos részleteit ismertette. Ezek szerint a hazai kkv-szektor felemelkedéséért a következő irányokban kell lépni:

  1. a Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
  2. a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram létrehozása,
  3. a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram meghirdetése,
  4. a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
  5. a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
  6. a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
  7. vállalkozásfejlesztési uniós program,
  8. vállalati elektromosautó-támogatási program.

A nemzetgazdasági miniszter mindezek mellett kiemelte, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni egy olyan célzott beruházás-támogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).

Nagy Márton az új államtitkártól elvárja, hogy aktív és szoros kapcsolatot tartson fenn a magyar kkv-kal, valamint az őket képviselő szakmai szervezetekkel, kamarákkal, és vonja be őket a kkv akcióterv részletes kidolgozásába, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint például a Széchényi Kártya Program kedvezőbb kamatozásúvá tétele, a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program vagy a szektor digitalizációjának fejlesztése.

Az újonnan felálló, kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság feladata lesz mindemellett a kkv-kat érintő kihívások és lehetőségek feltérképezése, az általuk megfogalmazott javaslatok összegyűjtése és a lehetséges fejlődési irányok közös meghatározása. A cél az, hogy a hazai kkv-szektor fejlődése is hozzásegíthesse a magyar gazdaságot a 2025-re tervezett 3-5 százalékos GDP-bővüléshez - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Válságálló kkv-k

Az új államtitkár, Szabados Richárd a Garantiqa Cégkassza podcastjében – még az MGFÜ vezetőjeként – néhány hete arról beszélt, hogy annak dacára, hogy évek óta mindig valamilyen válsághelyzet van, a hazai kkv-k sokkal nagyobb túlélők, mint azt korábban gondolni lehet:

a folyamatos válságok ellenére a cégek bedőlése a 2008-as válsághoz képest nagyon alacsony, s a cégek a hiteleiket is rendben tudják visszafizetni.  A cégek tehát kiállták a próbát, de nyilván továbbra is segítségre van szükségük ahhoz, hogy még sikeresebbek legyenek.

Ezt a támogatást igyekszik a kormányzat több formában megadni számukra. 
Leginkább persze pénzre, minél több pénzre van szüksége a cégeknek, érkezzenek ezek akár költségvetési, akár EU-forrásból vagy akár kereskedelmi banki hitel formájában. A kamatkörnyezet ugyan sokat javult az elmúlt hónapokban, de azért továbbra is magasnak számít, így érthető, hogy a cégek a vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő, de 0 százalékos hitelként működő támogatások, illetve az állami kamattámogatással kigazdálkodható szintű költségek mellett felvehető banki hitelek iránt érdeklődnek leginkább. 

Helyzetbe kell hozni a kkv-kat

A másik oldalt Szabados Richárd szerint azok a szolgáltatások jelentik, amelyeket a vállalkozásoknak igénybe kell venniük működésük során – legyen szó akár cégértékelésről, szabályozói adatszolgáltatásról, technológiaváltási tanácsadásól, vagy a generációváltást támogató megoldások, jógyakorlatok közvetítéséről. Ezen tudás megosztása, az érintett szolgáltatások olcsó, akár ingyenes igénybevételének biztosítása szintén számottevő segítség lehet a hazai vállalkozásoknak. 
Szabados Richárd szerint önmagában az nem probléma, ha valaki azzal számol, hogy vissza nem térítendő támogatással oldja meg a szükséges fejlesztéseket, s ezért nyitott szemmel jár. A gond az lehet, ha a fejlesztéseket csak és kizárólag ezekre alapozza. Az MGÜ-t irányító szakember szerint az ingyen pénz időszaka évekkel ezelőtt lejárt azzal, hogy a kamatpálya más irányt vett. A csodavárás helyett el kell kezdeni kihasználni a támogatott hitelkonstrukciókat és számolni azzal, hogy az Európai Unió megemelte a szolgáltatás hányadot a támogatások mögött. Ez azt jelenti, hogy az EU egyre inkább azt támogatja, hogy a cégek vegyenek igénybe a működésüket segítő, fejlesztő szolgáltatást. 

Szabados Richárd szerint eleve az is probléma, hogy nagyon széles a sáv, amit mi kkv-nak hívunk, az elérésük rendkívüli akadályokba ütközik. Míg a nagyobb cégeknél vannak saját osztályok, amik azzal foglalkoznak, hogy hogy milyen programok elérhetőek és ki milyen támogatásban tud részesülni, addig a kicsi cégeknél az egyik napról való túlélés nagyobb hangsúlyt kap, mint az, hogy ők keressék a lehetőségeket.

Egy átlagos kisvállalat számára nem egyértelműek az elérhető lehetőségek, azokkal be kell kopogtatni hozzájuk, el kell őket irányítani különböző oldalakra, különböző információs platformokra, hogy ott megismerkedhessenek a lehetőségekkel, azokat saját preferenciáik alapján szűrhessék és tudjanak közülük választani. Ugyanbígy fontos, hogy a megvalósítás során is támogatásokat kapjanak.

Ezért a szakember szerint kiemelt fontosságú a döntéshozók és a kamarák, a vállalkozásfejlesztési szervezetek közötti folyamatos együttműködés és párbeszéd, illetve azoknak az új, akár online vagy akár social media csatornák kiépítése, amin keresztül elérhetőek ezek a vállalkozások. 

Kiemelt szerepet kap az MGFÜ

Az MGFÜ korábbi irányítója a korábbi podcast adásban emlékeztetett arra, hogy tavaly év végén a kormány elfogadta a 2030-ig szóló magyarországi kkv-stratégiát, ami 90-100 akciótervre bontva ír elő feladatokat. A megvalósításban a MGFÜ az akciótervek negyedében megvalósítóként lett kijelölve, nincs még egy ügynökség Magyarországon, aki ilyen nagyságrendű feladatot kapott. A szervezet így komoly profilváltáson megy keresztül, olyan háttérintézményként működik tovább, amelyik a minisztérium szakpolitikai iránymutatásai mentén összeköti a különböző vállalkozásfejlesztési szervezeteket.  A cél egyértelmű: a kis- és középvállalkozói szektornak versenyképességben és termelékenységben előrébb kell lépnie a többi országhoz képest. Kiemelt terület 

  • az exportorientált cégek támogatása,
  • a hazai vállalkozások beszállítói láncokhoz való csatlakozásának elősegítése tudás- és technológiai fejlesztések révén,
  • a hazai kkv-k zöld és fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez szükséges  kompetenciáinak kialakítása.

A magyar gazdaság szerkezete duális. A nagyvállalatok viszonylag jól elboldogulnak s az érdekérvényesítő szerepük is erős. Ugyanakkor az exportáló cégeknek pusztán csak a negyede hazai, azon cégek, akik ezen lehetőségek közelében vannak, azok elsősorban a beszállító oldalon vannak. Emiatt fontos a beszállító fejlesztés, nem véletlen, hogy a vállalkozásfejlesztési tanács a nyáron beszállító fejlesztési kerekasztal megszervezéséről döntött. Ennek keretében iparág-specifikusan fognak egyeztetéseket rendezni, amelynek célja, hogy a jövőben kiírt támogatások sokkal hatékonyabban tudják segíteni a beszállítóvá válási folyamatot. Az ESG területen Szabados Richárd szerint egyelőre az edukáció a fő feladat, hiszen egy teljesen új követelményrendszerrel állunk szemben, amelynek szabályai is részben csak most alakulnak ki.