Feltűnő volt, hogy bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón közölte, a kormányzat huszonegy pontos gazdasági akcióterve három pilléren nyugszik

  • (a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
  • a megfelelő lakhatás biztosítása és a lakhatási válság kezelése, valamint
  • a kkv-k méretének megduplázása, az az a Demján Sándor-program),

azonban a beszámolóból hiányoztak a konkrét összegek. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi kormánypárti frakcióülésen még arról beszélt, a garantált bérminimumnak el kell érnie az ezer eurót, míg a bruttó átlagbérnek az egymillió forintot.

Kapcsolódó

Vajon ezek a jól csengő összegek kikerültek a kormányzati tervekből?

Nem, csak olyan sokan mondták már el, hogy nem akartam a sor végére beállni

 – válaszolta némi meglepetésre Gulyás Gergely. Arra a kérdésünkre, hogy van-e már konkrét határidő, a tárcavezető felidézte, a kormányzat hároméves megállapodást szeretne kötni a munkaadókkal és a munkavállalókkal, a tárgyalások folynak,

és néhány héten belül szerintem lesz céldátum.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumára (VKF) utalva közölte, minden évben úgy állapítják meg a minimálbért, hogy a munkaadók és a munkavállalók a kormány jelenlétében tárgyalnak, és ha egyetértésre jutnak, akkor a kormány azt jogszabályi erőre emeli. Most folynak ilyen tárgyalások a garantált bérminimum, és a minimálbér emeléséről három évre előre, s remélik, hogy egy olyan megállapodás jön létre, ami lehetőséget ad arra, hogy néhány héten belül egészen konkrét választ tudjon adni a kormányzat a béremelés határidejéről - hangzott el.

A kormányzati kommunikációban több alkalommal jelent meg, hogy a csak béke esetén, illetve Donald Trump elnöki győzelme után válhatnak valóra a gazdasági növekedésről szóló tervek.

Gulyás Gergely az Economx kérdésére elmondta, „nem véletlen, vagy tervezési bizonytalanság” miatt tervez a kormányzat olyan széles növekedési számmal, mint a 3-6 százalék. Szerinte attól függően fog változni a növekedés, hogy lesz-e béke, illetve mivel

a magyar kormány azok közé tartozik, akik elhiszik, hogy Donald Trump békét tud teremteni Ukrajnában,

ezért „a gazdaságban plusz növekedéssel tudunk számolni” – fogalmazott a miniszter.

Már vannak konkrét számok, de nem árulják el

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a gazdasági akcióterve mekkora költségvetési forrással számol.

Nem árulok el titkot, de ez több száz milliárdos nagyságrendű lesz, egész pontos összeget még nem tudok mondani, de a tegnapi kormányinfón elhangzott már konkrét összeg is

 – közölte Gulyás Gergely, hozzátéve: a döntések egyes részleteinél még történtek módosítások, de a nagyságrend nem változik ettől. A kormányzatban úgy látják, hogy ennek fedezetéül a jövő évi gazdasági növekedés szolgál majd, ami szerintük a legrosszabb esetben 3 százalék lesz, de optimistább esetben ez 4-5 százalék fölé is mehet, ami elegendő forrást biztosít majd – tette hozzá.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. október 16-án
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. október 16-án
Kép: MTI / Koszticsák Szilárd

Huszonegy!

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Kormányinfó után közölte az akcióterv huszonegy pontját, igaz, egyelőre itt is csak felsorolásszerűen jelennek meg az intézkedések.

  1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
  2. Munkáshitel Program elindítása,
  3. a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
  4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása (Budapest),
  5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata (Budapest),
  6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára (Budapest).
  7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
  8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
  9. Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
  10. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
  11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
  12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
  13. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral
  14. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
  15. „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
  16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
  17. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
  18. Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
  19. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
  20. a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
  21. a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

A szakszervezeti vezető szerint reális a cél

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Economxnak a napokban kiemelte, a három éves bérmegállapodásról szóló egyeztetések valóban ebbe az irányba mutatnak, azaz reális, hogy

belátható időn belül, fokozatos emeléssel 2027 januárjában 400 ezer forint legyen hazánkban a minimálbér, ami a garantált bérminimum szintjét is automatikusan megemelné.

Mészáros Melinda ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy van egy fontos értelmezési különbség a kormányzati célok és a munkavállalók elvárásai között a referencia értékkel kapcsolatban. A miniszterelnök ugyanis bruttó átlagbérről beszél, amibe az összes bérjellegű kifizetés beletartozik, míg a munkavállalók a rendszeres bruttó átlagkeresethez viszonyítanák a minimálbért.