Feltűnő volt, hogy bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón közölte, a kormányzat huszonegy pontos gazdasági akcióterve három pilléren nyugszik
- (a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
- a megfelelő lakhatás biztosítása és a lakhatási válság kezelése, valamint
- a kkv-k méretének megduplázása, az az a Demján Sándor-program),
azonban a beszámolóból hiányoztak a konkrét összegek. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi kormánypárti frakcióülésen még arról beszélt, a garantált bérminimumnak el kell érnie az ezer eurót, míg a bruttó átlagbérnek az egymillió forintot.
Vajon ezek a jól csengő összegek kikerültek a kormányzati tervekből?
Nem, csak olyan sokan mondták már el, hogy nem akartam a sor végére beállni
– válaszolta némi meglepetésre Gulyás Gergely. Arra a kérdésünkre, hogy van-e már konkrét határidő, a tárcavezető felidézte, a kormányzat hároméves megállapodást szeretne kötni a munkaadókkal és a munkavállalókkal, a tárgyalások folynak,
és néhány héten belül szerintem lesz céldátum.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumára (VKF) utalva közölte, minden évben úgy állapítják meg a minimálbért, hogy a munkaadók és a munkavállalók a kormány jelenlétében tárgyalnak, és ha egyetértésre jutnak, akkor a kormány azt jogszabályi erőre emeli. Most folynak ilyen tárgyalások a garantált bérminimum, és a minimálbér emeléséről három évre előre, s remélik, hogy egy olyan megállapodás jön létre, ami lehetőséget ad arra, hogy néhány héten belül egészen konkrét választ tudjon adni a kormányzat a béremelés határidejéről - hangzott el.
A kormányzati kommunikációban több alkalommal jelent meg, hogy a csak béke esetén, illetve Donald Trump elnöki győzelme után válhatnak valóra a gazdasági növekedésről szóló tervek.
Gulyás Gergely az Economx kérdésére elmondta, „nem véletlen, vagy tervezési bizonytalanság” miatt tervez a kormányzat olyan széles növekedési számmal, mint a 3-6 százalék. Szerinte attól függően fog változni a növekedés, hogy lesz-e béke, illetve mivel
a magyar kormány azok közé tartozik, akik elhiszik, hogy Donald Trump békét tud teremteni Ukrajnában,
ezért „a gazdaságban plusz növekedéssel tudunk számolni” – fogalmazott a miniszter.
Már vannak konkrét számok, de nem árulják el
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a gazdasági akcióterve mekkora költségvetési forrással számol.
Nem árulok el titkot, de ez több száz milliárdos nagyságrendű lesz, egész pontos összeget még nem tudok mondani, de a tegnapi kormányinfón elhangzott már konkrét összeg is
– közölte Gulyás Gergely, hozzátéve: a döntések egyes részleteinél még történtek módosítások, de a nagyságrend nem változik ettől. A kormányzatban úgy látják, hogy ennek fedezetéül a jövő évi gazdasági növekedés szolgál majd, ami szerintük a legrosszabb esetben 3 százalék lesz, de optimistább esetben ez 4-5 százalék fölé is mehet, ami elegendő forrást biztosít majd – tette hozzá.
Huszonegy!
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Kormányinfó után közölte az akcióterv huszonegy pontját, igaz, egyelőre itt is csak felsorolásszerűen jelennek meg az intézkedések.
- hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
- Munkáshitel Program elindítása,
- a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
- a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása (Budapest),
- a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata (Budapest),
- a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára (Budapest).
- fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
- Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
- Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
- az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
- a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
- az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
- 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral
- jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
- „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
- „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
- A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
- Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
- az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
- a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
- a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.
A szakszervezeti vezető szerint reális a cél
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Economxnak a napokban kiemelte, a három éves bérmegállapodásról szóló egyeztetések valóban ebbe az irányba mutatnak, azaz reális, hogy
belátható időn belül, fokozatos emeléssel 2027 januárjában 400 ezer forint legyen hazánkban a minimálbér, ami a garantált bérminimum szintjét is automatikusan megemelné.
Mészáros Melinda ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy van egy fontos értelmezési különbség a kormányzati célok és a munkavállalók elvárásai között a referencia értékkel kapcsolatban. A miniszterelnök ugyanis bruttó átlagbérről beszél, amibe az összes bérjellegű kifizetés beletartozik, míg a munkavállalók a rendszeres bruttó átlagkeresethez viszonyítanák a minimálbért.