Nehéz helyzetben van a magyar élelmiszeripar, az ágazat az orosz-ukrán háború miatt megugró energiaköltségek és alapanyagárak mellett más nehézségekkel is küzd – hangsúlyozta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján.

A szakember kiemelte: a tavalyi második félév növekvő veszteségeit követően 2023 első negyedévében nagyjából 10 százalékkal csökkent az ágazat termelése, és a belföldi kereslet mellett az export is érdemben visszaesett.

Az élelmiszeripar súlyos problémáit jól jelzi, hogy a szereplők úgy érzik, a rendszerváltás óta nem volt ekkora a bizonytalanság.

Gyakorlatilag hétről hétre változnak azok a körülmények, amelyek kiszámíthatóbbá tennék a gazdálkodást, előre tervezni most gyakorlatilag lehetetlen. A 2022-es év és az idei első negyedév legnagyobb kihívásai

  • a mezőgazdasági alapanyagok árának emelkedése,
  • az energiaköltségek jelentős emelkedése,
  • az infláció,
  • a belföldi és külföldi kereslet visszaesése,
  • a fogyasztás visszaesése és átalakulása,
  • a forint gyengülése,
  • a kormányzati intézkedések miatt további költségek megjelenése,
  • az árstop,
  • a munkaerőhiány,
  • a jelentős béremelések,
  • a fejlesztések hiánya,
  • kiújuló feszültségek a kereskedelem szereplőivel
  • és az import élelmiszerek újbóli megjelenése a boltokban.

Újabb pofonokat kapott a magyar élelmiszeripar

Éder Tamás arra emlékeztetett, hogy tavaly a második félévben drágultak jelentős mértékben a mezőgazdasági alapanyagok árai, emellett az élelmiszergyártáshoz szükséges energia ára is az egekbe szökött.

A súlyos aszály miatt az átlagosnál jóval kevesebb hazai termés ráadásul átmenetileg alapanyaghiányt is okozott tavaly. Szintén növelte a vállalkozások önköltségét a forint-euró árfolyam romlása. Az idén ugyan már erősödött a forint az euróhoz képest, emellett az energia- és alapanyagárak is mérséklődnek, ugyanakkor

az élelmiszeriparban a korrekció hatása késve jelentkezik, mivel most még nem tapasztalható a gyártási költségek csökkenése. Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a korábbi várakozásokhoz képest az infláció jóval lassabban mérséklődik.

Komoly kihívást jelent a munkaerőhiány is, mivel már a szakképzetséget nem igénylő munkaköröket is képtelenség feltölteni. Éppen ezért az ágazatban megjelentek a távol-keleti vendégmunkások is.

Jönnek a filippínók, megmentik a magyar vállalkozásokat

Elfogyott a magyar munkaerő, sőt már a környező országokból is egyre nehezebb toborozniuk a cégeknek. A hazai beruházások ugyanakkor nem álltak le, így a munkaerőigény tovább fokozódik. Az erőforrás problémákat ezért egyre inkább az ázsiai, távol-keleti munkavállalók tudják kiszolgálni – hangsúlyozták a Napi.hu-nak a távol-keleti toborzással is foglalkozó Menton Jobs munkaerőkölcsönző cég alapítói. Horváth Tamás és Stasztny Viktor ugyanakkor kiemelték: nincs félnivalójuk a távol-keleti munkásoktól sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak, ez személyes meggyőződésük is garantálja. Bővebben>>>

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szakemberhiány miatt jelentős béremelést kellett végrehajtaniuk a vállalkozásoknak a meglévő munkaerő megtartása érdekében. Mindez tovább növelte az amúgy is megugró kiadásokat. Az élelmiszeriparban ráadásul még tíz évvel ezelőtt is úgy gondolták a vállalkozások, nem vágnak bele a lassan megtérülő fejlesztésekbe, inkább a munkaerőt bővítik. Erre ma már nincs érdemi lehetőség.

A kormányzati intézkedések sem könnyítették meg az ágazat helyzetét, ráadásul újabb tételek jöhetnek. Éder Tamás a részletekkel kapcsolatban elmondta, hogy

a népegészségügyi termékadó bővítése és az adó emelése 2022-ben egy ideig versenyhátrányt okozott a hazai élelmiszereknek,

mivel az intézkedés korrigálásáig egyes belföldi alapanyagok után is meg kellett fizetni, majd a készterméket is terhelte az adónem.

A költségnövekedésnek állami oldalról még koránt sincs vége: a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításával újabb teher szakad az élelmiszeriparra, és ez a várható költségnövekedés néhány tized százalékkal ugyan, de az inflációban is megjelenik, tovább lassítva az árkorrekciókat.

Az árstop kivezetése lassan élelmiszeripar túlélésének feltételévé válik
Az árstop a kereskedőkkel együtt kivérezteti az élelmiszeripar szereplőit
Kép: Index

Éder Tamás arra figyelmeztetett, hogy a hazai élelmiszeripar egyre nagyobb veszteségeket szenved el annak ellenére is, hogy a költségek jelentős része a fogyasztói árakban is megjelent. Noha az Európai Unió legnagyobb élelmiszerár-emelkedésével kellett szembenéznie Magyarországnak, de még így sem sikerült az előállítási költségek egészét érvényesíteni a fogyasztói árakban.

Újrakezdődött a harc a kereskedőkkel

A kormányzati intézkedések közül az ársapkák is fokozzák az ágazat nehézségeit. Éder Tamás ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az átmenetileg, eleinte néhány hónapra bevezetett árstop több mint egy éve érvényben van. A kereskedelem eleinte a veszteségek egy részét lenyelte, de ez már koránt sincs így.

Az elmúlt években kialakult jó kapcsolat ismét megromlott, visszatért a bizalmi válság a kiskereskedelem és az élelmiszeripar szereplői között.

A kereskedők ismét érdeklődnek az úgynevezett likviditási készletek iránt, vagyis a nyomott áron beszerezhető külföldi élelmiszerek felé fordultak. Ez kiemelten igaz az árstopos termékekre, például a sertéscombra vagy az UHT tejre. A szakember szerint ez a folyamat annak fényében is rendkívül szomorú, hogy a 2022-t megelőző két-három évben már saját vállalásokat tett a kiskereskedelem a beszerzésekben a magyar termékek előnyben részesítésére.

Éder Tamás kitért arra is, hogy a kereskedők közelmúltig tartó kedvező hozzáállásának köszönhetően ismét nőtt a boltok polcain a hazai termékek aránya: a 2010-es évek elején mért 78 százalékához képest 2020-ra 70 százalék körüli arányra csökkent, majd ismét néhány százalékkal nőtt. Ez a folyamat mostanra újra megtorpant.

Ezúttal a fogyasztók sem segítenek

A rekordmagas infláció mostanra érdemben átalakította a keresletet, amely szintén visszaveti az élelmiszer-előállítás jövedelmezőségét. Ennek oka, hogy

  • a fogyasztók az olcsóbb sajátmárkás termékekre váltottak, amelyeket a gyártók alacsonyabb áron tudnak értékesíteni,
  • valamint a helyettesítő termékek iránti kereslet is nőtt. 
Ezek azok a termékek, amelyeket az élelmiszerkönyv előírásai szerint máshogy kell hívni az összetételük – például hústartalmuk – alapján. Ilyen például a párizsi helyett az alacsonyabb hústartalmú uzsonnaszelet, vagy a tejfölnél olcsóbb frissföl.

A régóta várt beruházások helyett a túlélés a legfontosabb

Éder Tamás hosszabb távon már bizakodóbb, mivel hamarosan megjelennek az élelmiszeripar fejlesztésére és az ágazat modernizálását szolgáló beruházásokra felhasználható vidékfejlesztési pályázatok.

A többszáz milliárd forintos, támogatott pályázatok kiírásának időzítése ugyanakkor rendkívül fontos, mivel a jelenlegi helyzetben a hazai élelmiszeripar nem a fejlesztésekben gondolkozik, hanem a túlélésre játszik

– fogalmazott a NAK alelnöke. Ennek ellenére nem szabad a vállalkozásoknak feladniuk a termékek fejlesztését és az innovációról sem mondhatnak le.

Soha nem látott fejlesztések előtt áll az élelmiszeripar

A kormányzat nyilatkozatai alapján olyan mértékű fejlesztést fognak végrehajtani a következő hétéves ciklusban, amelyre korábban még nem volt példa – többek között erről is beszélt Éder Tamás a Napi.hu videó podcastjában. Bővebben>>>

Hosszú távon is láthatók a kihívások, amelyek hatása ma még kevésbé felmérhető. Ezek közé tartozik az Európai Unió mezőgazdaságot érintő tervei, például a növényvédőszerek felhasználásának mérséklése, valamint az állatjólét kiterjesztése.

Az élelmiszeripar nem túl vonzó ágazat a fiatalok számára, így a generációváltás lehetetlen feladat. A munkaerőigény csökkentése, a folyamatos termékfejlesztés és a változó fogyasztói igények elkerülhetetlenné teszik a beruházásokat és a fejlesztéseket.

Éder Tamás hozzátette: a kormányzati döntések nem voltak túl kegyesek a válságkezelés során az élelmiszeriparhoz. Az ágazati szereplőknek rövidtávon óriási segítséget jelentene az ársapkák kivezetése és a terhek mérséklése. A nehéz helyzetbe került élelmiszeripar támogatása és a fejlesztések elősegítése nélkül már középtávon sem beszélhetünk tovább hazai, magyar élelmiszerről.