Hamarosan befejeződnek a bértárgyalások azoknál a vállalatoknál is, amelyeknél az új üzleti évhez, vagyis április 1-jéhez kötik a fizetések rendezését. Idén a munkáltatókkal folytatott egyeztetéseken a szakszervezetek és a munkavállalók legfontosabb célja mind az állami szektorban mind a versenyszférában az, hogy a több évtizedes rekordot megdöntő infláció miatt ne csökkenjen a fizetések vásárlóereje. 

E célok érdekében a legtöbb vállalatnál átlagosan 15-17 százalékos bérrendezésre került sor. Fontos, hogy a fizetések emelése átlagosan érte el ezt a szintet, ami a gyakorlatban általában úgy valósul meg, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók akár az infláció mértékét néhány százalékkal meghaladó fizetésemelésben részesülnek.

Ezzel szemben a jobb keresetűek, elsősorban a magasan képzett szellemi munkavállalók bérének rendezésénél kevésbé bőkezű a munkáltató. Sőt gyakran előfordul, hogy a diplomás, senior munkakörökben dolgozók egyáltalán nem kapnak fizetésemelést.

Az infláció a magas fizetéseket is kikezdte

Sajnos az idén is azt tapasztaltuk a bértárgyalások során, hogy a munkáltatók elsősorban az alacsonyabb keresetű, jellemzően a fizikai munkakörökben dolgozók bérét emelték az infláció mértékével, vagy akár azt meghaladóan.

Közben a diplomás, akár több évtizedes munkatapasztalattal bíró szellemi munkakörökben dolgozók jóval infláció alatti fizetésemelésben részesülnek, de nem ritka, hogy esetükben a béremelés el is marad

– mutatott rá a Napi.hu megkeresésére Buzásné Putz Erzsébet.

A fehérgalléros és magasan képzett munkavállalókat is képviselő Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke arra figyelmeztetett: a szellemi területek munkavállalói évek óta kisebb mértékű béremelést kapnak, mint a fizikai dolgozók. A munkáltató ezt általában azzal indokolja, hogy az érintettek fizetése bruttó 500 ezer forint és egymillió forint közötti, így a százalékosan kisebb mértékű emelés a valóságban akár nagyobb összeg is lehet, mint egy alacsonyabb keresetű dolgozóé.

Elegük lett a magasan képzett szakembereknek

Buzásné Putz Erzsébet kérdésünkre arra emlékeztetett, hogy hosszú évek óta elmarad a fehérgallérosok bérrendezése a kékgalléros munkavállalókétól. Az elmúlt években – amikor a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen emelkedett – a minimálbéreknél kevéssel többet keresők bére is jelentősen nőtt.

Az infláció ellenére a jól képzett munkavállalók fizetése nem, vagy alig emelkedett 2023-ban, vagy akár aaz elmúlt években
Az infláció ellenére a jól képzett munkavállalók fizetése nem, vagy alig emelkedett 2023-ban, vagy akár az elmúlt években

Ezekben az esztendőkben – nagyrészt a növekvő munkaerőhiány miatt – az alacsonyabb végzettséggel is betölthető munkakörökben a fizetések felzárkóztatása és a dolgozók megtartása volt a vállalati menedzsment érdeke.

A nem egy esetben 18-20 százalékot is elérő bruttó béremelések, ezzel együtt pedig az érintettek reálkeresetének sokszor 10 százalék feletti növekedése szinte minden esetben a fizikai munkavállalókra volt jellemző. A szellemi munkavállalók fizetése, így bérük vásárlóereje ezzel szemben jóval lassabban nőtt.

A magas képzettséget igénylő munkakörökben tehát a már egyébként is évek óta visszafogottabb béremelésre jött idén az árak példátlan és előre nem látható emelkedése. Az infláció így pont azokat a munkavállalókat érinti legérzékenyebben, akik az elmúlt évek bérfelzárkózásából kimaradtak, vagy alig részesültek

– mondta el a mérnökszakszervezet vezetője. 

Buzásné Putz Erzsébet ugyanakkor megjegyezte, égető kérdés az alacsonyabb keresetűek és a középfokú végzettségű munkavállalók bérének folyamatos felzárkóztatása is, ez vitathatatlan.

Legalább ilyen fontos azoknak a megbecsülése is, akik főiskolát, egyetemet végeztek, akár több diplomát, tudományos fokozatot is megszereztek, és a munkájuk során tapasztalataikkal, tudásukkal, innovatív ötleteikkel jelentősen növelték a vállalkozás hozzáadott értékét.

Az infláció és az elmúlt években elmaradó béremelés már a magasabb fizetésért foglalkoztatottaknál is érezhető kiesést jelent, ráadásul egyre kevésbé érzik, hogy megbecsülné őket a munkáltatójuk.

Kétarcú munkaerőhiány: a melósért mindent, a tudósért semmit?

A fizikai területeken jelentkező munkaerőhiányt az elmúlt években több módszerrel – elsősorban jelentős béremelésekkel – igyekeztek a foglalkoztatók kontroll alatt tartani. 

A munkaerőhiány ugyanakkor a magasabb tudást igénylő területeken, például a legtöbbször hangoztatott IT-szektorban is égetővé vált. Esetükben a munkáltató már nem annyira fogékony a bérrendezésre.

Ez egy elhibázott stratégia, hosszútávú következményekkel: míg az alacsonyabb hozzáadott értékű munkaköröket idővel biztosan kiváltja a robotizáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, addig a magas hozzáadott értékű területeken dolgozók iránti igény pontosan emiatt a fejlődés miatt nő.

Ez logikus, mivel a modern, automata rendszerek működtetéséhez, felügyeletéhez, fejlesztéséhez a jól képzett szakemberek tudása és munkatapasztalata nem nélkülözhető

– emelte ki Buzásné Putz Erzsébet.

A pályakezdő egyből megkapja, amire a régiek évekig hiába vártak

Az érdekképviselet vezetője megerősítette, egyben elfogadhatatlannak nevezte azt a munkáltatói gyakorlatot, hogy a több éve, akár évtizedek óta az adott vállalatnál dolgozó, végig lojális, pótolhatatlan szakmai referenciákkal rendelkező senior munkavállalók fizetését az újak, vagy a frissdiplomások már a kezdőfizetésként megkapják.

E tapasztalatok pedig a legtöbb diplomás munkavállalót arra késztetik, hogy az évtizedes eredményeit maguk mögött hagyva máshol helyezkedjenek el.

Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: az MTSZSZ a bértárgyalásokon és az egyéb egyeztetéseken következetesen azt hangsúlyozza, hogy a magasan képzett munkavállalók pótlása még a szaktudást igénylő fizikai munkakörökben dolgozóknál is nehezebb. A pályakezdők, kevés munkatapasztalattal rendelkezők betanítása, a fiatalok jóval magasabb elvárásai, valamint a gyakoribb munkahelyváltásra is nagyobb fogékonyságuk a fluktuációt erősíti, az eredményeket pedig jelentősen visszaveti.

A mérnökök fizetése átlépte a havi egymillió forintot

Magyarországon még mindig próbatétel elé állítja az ipari vállalatokat a mérnök pozícióik feltöltése. Minél magasabb szintű, specializált tudásra lenne szükségük, annál tovább tart számukra a megfelelő személy megtalálása. Többek között amiért nincs túlkínálat a szabadon alkalmazható, gyakorlott szakemberekből sem. Utóbbiak keresettségét szembeötlő módon alátámasztja a fizetési igényeik ugrásszerű emelkedése. Esetükben egyáltalán nem ritka az akár 1,2 millió forintot elérő havi bér sem – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) legfrissebb, a hazai mérnökszakmát vizsgáló jelentésében.Ebben kitérnek arra is, hogy a vállalatok különböző elvárások mentén keresik a gyakorlattal rendelkező és a pályakezdő kollégáikat. Amíg a senior mérnököknél annak a sokrétű tudásnak a készségszintű alkalmazására számítanak, amit ezek a szakemberek az addigi pályafutásuk során felhalmoztak, addig a munkába frissen belépő junioroknál a nyitottság, a kritikus gondolkodás, a megfelelő alapismeretek megléte és a motiváltság a legfőbb szempont az alkalmazásukhoz.