Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerda reggeli sajtótájékoztatóján ismertette a kormány által kidolgozott új akciótervet, az elektromosautó-vásárlást ösztönző programokat ösztönző európai szintű javaslatot. A miniszter állítása szerint a kormány a Versenyképességi Tanács július 8-i ülésén mutatta be az Európai Uniónak a tizenegy javaslatot tartalmazó tervezetet, amire összességében pozitív reakciók érkeztek az uniós tisztviselők részéről.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az elektromos autók eladási arányai az előrejelzések szerint szinte mindenhol növekedést mutatnak a világon, de jóval lassabban a szükségesnél. Ezen felül kiemelte, hogy Európa egyre hátrébb kerül az eladott elektromos autók tekintetében, és ezen csak egy átfogó programmal lehet változtatni, melynek kulcseleme a töltőinfrastruktúra fejlesztése a régióban.

Kapcsolódó

Azért van szükség átfogó akciótervre a kormányzati álláspont szerint, mert az uniós tagállamok által alkalmazott stratégiák merőben ellentétesek egymással, külön-külön máshogy viszonyulnak az elektromos autópiachoz, a fragmentáció pedig csökkenti a fejlesztés hatékonyságát. Franciaország például jelentős állami támogatásokkal és infrastrukturális fejlesztésekkel ösztönzi az ipart, Németország ezzel szemben december közepétől elvonta ezeket a támogatásokat. 

Egy egyszerű példával élve, gondolják el, hogy Európában szeretnének elektromos autóval közlekedni, azonban ahogy elérnek az országhatárhoz le kell tenniük az autót, mert nem folytatódik tovább a töltőhálózat.

– fogalmazott a miniszter.

Mik a villamosautók jövőjének kilátásai?

Kínában kiugróan jól teljesít a piac, az eladási adatok 21 százalákkal nőttek 2023-ban 2022-hez képest, jövőre pedig 19 százalékos erősödés várható. 

A világpiaci kereslet csökkenése miatt az ipar növekedési üteme lassulni fog 2024-ben, de továbbra is összességében magas növekedési ütemet lehet prognosztizálni, ez Európára (24 százalék), kisebb mértékben pedig az Egyesült Államokra (13 százalék) is igaz.

Ellenben Németország esetében komoly visszaesés tapasztalható, megfordult a folyamat, ebből kifolyólag a lakosság bizalma megremegett az elektromos-autózásban. Fontos kontraszt az ázsiai óriási és az európai kontinens között, hogy míg Kína ipari penetrációja 30 százalék körüli – tehát a kínai új autóértékesítések körében ekkora a tisztán elektromos járművek eladási aránya – és képesek fokozatosan csökkenteni az állami támogatásokat, addig ez a szám Európa esetében ma 15 százalék körül mozog. Jól látszik, hogy az északi országok után – akik már megvalósították az átállást – Franciaországban a legmagasabb a penetráció, a déli országok viszont 10 százalák körül vannak lemaradva.

Elektromosautó-eladás globális megoszlása
Elektromosautó-eladás globális megoszlása
Kép: Economx

Mit javasol a kormány?

Ezt követően Nagy Márton ismertette az akciócsomagnak a tizenegy intézkedést tartalmazó tervezetét. Az elektromos autók eladásának fellendítésére a következő javaslatokkal álltak elő:

  1. A könnyű tehergép járműveket érintő AFIR szabályérzés szigorításának a szükségességét írja elő. Minden egyes töltőállomás teljesítménykapacitását 900 kW-ra kell növelni és kiemelt fontosságú, hogy a köztük lévő távolság ne haladja meg az 50 kilométert.
  2. Az Európai Unióban működő üzemanyagtöltőállomások 80 százalékán biztosítani kell legalább 150 kW, de lehetőleg 300 kW teljesítményű gyors töltőt az elektromos autók számára.
  3. Az EU-szintű támogatási program létrehozása szükséges a nyilvános töltőhálózat fejlesztésére. Ezen felül a háztartási töltőállomások számára állomásonként 900-1500 eurós támogatás bevezetése javasolt. 
  4. A villamos energiahálózat gyorsabb fejlődésének elősegítése értekében egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési állomásokat.
  5. Az állami szabályozás enyhítése szükséges a kutatási fejlesztés, ipari megvalósítás, valamint a szén-dioxid semleges járművek gyártása és ellátási láncának támogatása érdekében.
  6.  A kereslet növelése érdekében az Európai Unió polgárai számára 4500 eurós tisztán elektromos járművek vásárlására fordítható támogatást szükséges biztosítani.
  7. A használt elektromos járművek vásárlását egyedi támogatások bevezetésével kell ösztönözni.
  8. Európai flottafelújítási rendszer bevezetése szükséges a kereskedelmi célú közúti közlekedési flották fejlesztésére többek között a közepes és nehéz tehergépjárművekre.
  9. Javasolt az akkumulátorok vagy azok részeinek cseréjére vonatkozó technológiasemleges eljárások előmozdítása.
  10. A használt akkumulárotok kötelező újrafeldolgozása és megbízhatósági tanúsítvány bevezetése.
  11. A közúti közlekedést szén-dioxid-semlegessé kell tenni a vasúti közlekedés előtérbe helyezése mellett.

Annak érdekében, hogy a javaslatokat megvalósítsák, a kormány az Európai Bizottságot egy koordinációs munkacsoport felállítására, illetve egy a végrehajtásra szakosodott törvény megalkotására kérte.

Az extraprofitadóról, a járatkésésekről és az üzemanyagárakról is szó esett

A miniszter megerősítette, hogy 2025 januárjától a légiforgalmi, távközlési szektor szereplői, illetve a gyógyszergyártók mentesülnek az extraprofitadó fizetése alól. A többi esetben, tehát az energiacégek, bankok és biztosítók körében viszont fennmarad a védelmi hozzájárulás. A miniszter hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy a magyar kormány betartotta a bankokkal kötött megállapodás magára eső részét, hiszen az idei évben ugyanúgy megvalósul az, hogy a teljes bankadó 260 milliárd forintos összege az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető. A szabályok módosítására azért volt szükség szerinte, hogy a kormány azon akarata, hogy az állampapírállomány növelését ösztönözzék, fokozattan megvalósuljon, mivel ez 2024-ben nem történt meg. A miniszter szerint a bankok profitja bőven elbírja az adót, hiszen nagyon jó évet zártak múlt évben.A Budapest Airporton tapasztalható sorozatos járatkésések kapcsán a fogyasztóvédelmi eljárások befejeztét sürgeti a kormány, továbbá mérlegelik a légtérhasználati díj növelését annak érdekében, hogy ne legyen ekkora terhelés a magyar légtéren – felelt az Economx kérdésére Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a díjemelés nem érintené a hazánkba utasokat szállító járatokat. ITT olvashat a témáról részletesen.A benzinár-vita kérdéskörében a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány módszertanilag áttekintette a beavatkozási lehetőségeket (például benzinárstop bevezetését), és gyosan fog tudni dönteni, amennyiben a kiskereskedők és üzemanyagforgalmazók nem tartják be a kormányzati kérést, vagyis nem szorítják vissza az áraikat minimum a regionális átlagra. Bővebb információt ITT talál.