Sokan arra számítottak, hogy az orosz-ukrán háború végső csapást mér a globalizált világgazdaságra és elindítja annak széttöredezését – írja az Indexen megjelent véleménycikkében Nagy Márton. Ugyanakkor a gazdaságfejlesztési miniszter szerint ez nem valósult meg, „sokkal inkább egyfajta reglobalizáció zajlik, amelyben egyes országok (például India, Mexikó, Vietnám vagy éppen hazánk) különösen nagyot nyerhetnek”. A tárcavezető úgy véli,  

Magyarországnak ez egy lehetőség, hogy „ebben az új globalizációs folyamatban egy új gazdasági szerepet töltsön be”.

A miniszter hosszan fejtegeti, hogy a globális gazdaság súlyát tekintve már nem a nyugati világ adja a „többséget”, hanem a BRICS-országok, miközben tagjai folyamatosan erősítik az egymás közötti együttműködést, így egyre kevésbé a nyugati országokon keresztül állnak egymással kapcsolatban. 

A globalizáció most vált igazán „globálissá”, ami így egyre kevésbé egyenlő a korábbi világrenddel, normarendszerrel, gazdasági paradigmával

– írja Nagy Márton. „Azzal, hogy dobtunk a globalizáció folyamába egy nagy követ (a háborút – a szerk.), az irányát nem változtattuk meg, legfeljebb tovább gyorsítottuk” – fogalmazott a miniszter, aki ezt követően arról ír, hogy ma már „nem is az Oroszországgal szembeni szankciók vannak a középpontban”, hanem Kína „ellehetetlenítése”.

Erre a tárcavezető több példát is hozott, az egyik szerint a fejlődő világ adósságproblémáit „sokkal inkább a nyugati kamatemelések okozzák, semmint Kína tevékenysége”. Írt a „Nyugat mulasztásáról” is, miszerint Kína tevékenysége „semmiképp sem valamiféle titkos és agresszív, destruktív” stratégia eredménye, csupán „a Nyugat mulasztása, és az ezzel járó versenyelőny elvesztése”. 

„Ma a nyugati világ rövid távú szemlélete és arrogáns türelmetlensége miatt egy pillanat alatt próbálja megvalósítani azt, amit Kína módszeresen, évtizedek alatt vitt véghez”

– tette hozzá a miniszter.

A cikk végére Nagy Márton odáig jut, hogy szerinte „elérhetjük azt, hogy Kínával is közösen dolgozzunk a jövő alakításán”, ugyanakkor ezt „nem mindenki nézi jó szemmel”, majd egy Wall Street Journal-beszámolót idéz, amely szerint „amíg az amerikai elnök átformálná Európa Kína-politikáját, addig ebben a magyar miniszterelnök más álláspontot képvisel”. 

„Tudomásul kell vennünk, hogy a globalizáció nélkülünk is tovább zajlik, ezért céljainkkal messzemenőkig ellentétes lenne kiírni magunkat ebből a folyamatból. Magyarország számára nem jelent nehézséget elismerni, hogy Kína mára technológiai világhatalommá vált” – foglalt állást a gazdaságfejlesztési miniszter.