A négynapos munkahét az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mert számos előnyt kínál a dolgozóknak és a vállalkozásoknak egyaránt. Itthon is, bár lassabban, mint nyugaton, de beszivárog a hétköznapokba.

A munkaerőpiacon egyértelmű versenyelőnyt is jelenthet annak a cégnek, aki a home office mellett ezt is biztosítja a munkavállalóinak.

Rengeteg előnye van

  • Az egyik legfontosabb előnye a 4 napos munkahétnek a jobb munka-magánélet egyensúly. A dolgozóknak több szabadidejük van ekkor, amelyet családjukkal és barátaikkal tudnak tölteni.
  • Kutatások azt mutatják, hogy azok a dolgozók, akiknek eggyel kevesebb munkanapjuk van, hatékonyabban dolgoznak, kevésbé fáradnak el és nagyobb motivációval rendelkeznek.
  • Kevesebé lesznek stresszesek a munkavállalók, ami hosszú távon pozitív hatással van nemcsak az egészségükre, hanem visszahatóan a produktivitásukra is.

Nem fenékig tejfel ez sem

  • Az egyik legfőbb kihívás az alacsonyabb bér lehet, ugyanis sok kisebb cég nem tud ugyanannyi pénzt fizetni dolgozóinak kevesebb munkaóráért.
  • Az olyan cégeknél, ahol szükség van a rugalmas munkaidőre, például az éjszakai műszakokban vagy a hétvégén is dolgozók esetén, nehezebben tudnak alkalmazkodni az ilyen munkarendhez.
  • A munkaterhelés is növekszik a legtöbb esetben, ugyanis a munkaórák számának csökkenése ellenére az elvégzendő feladatok mennyisége általában változatlan marad – tehát sokszor többet kell dolgozni kevesebb idő alatt.
Az 1890-es években az ipari alkalmazottaknak gyakran 100 órát is kellett dolgozniuk egy héten. A legtöbben heti hat napot dolgoztak. A 8 órás munkahétre való áttérés célja a munkavállalók életének javítása volt.

A 40 órás beosztás ma már világszerte számos vállalatnál bevett szokás, de most érkezhet a következő csökkentés?

Mexikóban kell a legtöbbet dolgozni

Az Everhour gyűjtése szerint a legmagasabb éves munkaórák az alábbi országokban vannak:

  1. Mexikó;
  2. Costa Rica;
  3. Dél-Korea;
  4. Oroszország;
  5. Görögország. 

A lista végén – a legkevesebb munkaórával – a skandináv országok, valamint Németország, Ausztria és Franciaország állnak.

A legalacsonyabb munkaidőkeret Dániában van, ott évi 1380 órát dolgoznak az alkalmazottak. Ehhez képest Mexikóban átlagosan másfélszer annyit töltenek a munkahelyükön az emberek.

Dánia egyébként a Forbes munka-magánélet egyensúly indexében is az első helyén szerepel. Az ország ráadásul nem csak az áltagos munkaidő tekintetében áll nyerő pozícióban, ugyanis híresek:

  • a rugalmas munkaidőről;
  • a legalább öthetes éves szabadságról;
  • az alacsony munkanélküliségi rátáról (2,4 százalék);
  • és a mindkét szülő számára biztosított 52 hetes szülői szabadságról.

Európai viszonylatban egyébként Törökország vezet munkaórák számában, náluk 40 óra felett van a heti munkaidő.

Az OECD-országokban egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló átlagosan heti 37 órát dolgozik. Magyarország e tekintetben az átlag felett teljesít, de nem jó értelemben.

Itthon 32 órára mérsékelnék a munkaidőt

A nagyvállalati szektorban itthon a Telekom volt az első, ahol már tavaly június óta tesztelik a rövidített munkahetet.

Nemzetközi tapasztalatokra építve abból indultunk ki, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön

– mondta az első tesztidőszak végén Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.

A kezdeti időszakban nőtt a stressz, hiszen kevesebb időben kellett ugyanannyi munkát elvégezni, vagyis a korábbi tempót növelni kellett, ez kezdetben fárasztónak és stresszesnek bizonyult.

Az átállás nem ment mindenkinek egyformán, aki nem elég reziliens vagy rugalmas, annak lassabban sikerült.

Méry Katalin a Telekomnál azt tapasztalata, hogy határozottan vonzóbb a cég, mert ezzel a lépéssel azt kommunikálja, hogy mernek kísérletezni, ami a jelöltek számára csábító. A Telekomnál először 150 munkavállaló vett részt a programban, ami az első időszak után 300-ra bővült. Egy ekkora szervezetben mindig vannak, akinek akadnak fenntartásai, éppen ezért fontos, hogy minél többet beszélgessenek a tapasztalatokról a vállalaton belül, és a résztvevők elmesélhessék saját megéléseiket azoknak, akik még nincsenek benne.

A közszférában álom marad a 4 napos munkahét

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata már tavaly nyáron be akarta vezetni a négy napos munkahetet, azonban a Napi.hu kérdésére az önkormányzat kommunikációs vezetője elmondta, hogy nem vezették be az új munkarendet, azt ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény nem engedi.

Az energiaárak növekedése miatt Tatabánya önkormányzata négy napos munkahetet vezetett be a városházán tavaly októbertől, ugyanis így próbálják csökkenteni a rezsiköltségeket. A város csak időszakosan állt át az új munkarendre.

Tatabánya polgármestere a Napi.hu érdeklődésére közölte, hogy a négynapos munkahét április közepéig marad. Utána visszaállnak a normál munkarendre, mert a pénteki munkanap az ügyfélfogadás és a folyamatos munkavégzés szempontjából is fontos.

Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel Nyugaton csökken

Az unióban és az Egyesült Államokban a négy napos munkahétért küzdenek az érdekképviseleti szervek, miközben a dél-koreai alkalmazottak az 52 órás heti munkaidőt próbálják megtartani. Magyarország OECD-viszonylatban nem áll túl jó helyen a munkaidő hosszát tekintve. → Bővebben