Az elszegényedés megakadályozása, az inflációtól elcsigázott lakossági fogyasztás élénkítése és a bérek alakítása az egyik legfontosabb kihívás a gyenge gazdasági teljesítmény miatt kínlódó Németországban, ahol az ősszel ugyancsak zajlanak a minimálbértárgyalások. 

Nyugati partnerünknél a mintegy 46 millió foglalkoztatottból hatmillióan élnek az állam által megkövetelt alapfizetésből, amelynek összege irányadó az egyes ágazatokban alkalmazott kollektív szakmai bérmegállapodásoknál is.

Kapcsolódó

Noha a szakszervezetekből és a munkaadókból álló minimálbér-bizottság független a kormánytól, a szövetségi munkaügyi miniszter most a gázra lépett és kijelentette: megbízható fizetésekre van szükség, ezért idén történelmi léptékű emelésről kell dönteni, hogy az emberek „munkából élhessenek” és nőjön a vásárlóerejük. 

Hubertus Heil az ARD regionális közszolgálati televízióban jelölte ki a követendő irányt, eszerint a németországi minimálbér jelenlegi, óránként 12,41 eurós összege jövőre megközelíti a 13 eurót, míg 2026-tól 15 euró fölé kell emelkedjen. 

Háromszor annyit keresnek a minimálbéresek

A német minimálbérről szóló tárgyalásokba tabunak számít a kormány beavatkozása, ám legutóbb 2022 októberében is politikai nyomásra emelték óránként tizenkét euróra az elvárható legalacsonyabb fizetést, ami az idei évtől 12,41 euróra nőtt. 

A munkaadók és a szakszervezetek tavalyi megállapodása alapján 2025 januárjában további 41 centes emelés következik, míg a jelenlegi állás szerint egy évvel később 14 és 15 euró között lőnék be a minimum óradíjat.

Erre emelt most tétet a miniszter a 15 euró fölötti célösszeggel. 

Ez átszámítva azt jelenti, hogy a németeknél idén körülbelül óránként 4600 forintot keresnek a minimálbéres munkavállalók, a tarifa 2026-tól – 15 euróval számolva – nagyjából ezer forinttal nőhet tovább. 

Viszonyításképpen: a vonatkozó kormányrendelet szerint a Magyarországon tavaly decembertől érvényes, 266 800 forintos havi minimálbér óránként 1534 forintnak felel meg.

Hubertus Heil
Hubertus Heil
Kép: Reuters / Liesa Johannssen

Közbeszól az uniós irányelv

A Welt idézi: Hubertus Heil vélhetően a minimálbérre vonatkozó uniós irányelv alapján ragaszkodik idén a jelentős emeléshez, mivel novemberig jelentést kell tennie az EU Bizottságnak a német jog harmonizálásáról.  

Az uniós irányelv a minimálbér referenciaértékeként az úgynevezett mediánbér 60 százalékát határozza meg – ahogy hazánkban is, a mediánbér azért döntő, mert felére osztja a bérspektrumot: az alkalmazottak 50 százaléka ennél többet keres, a másik fele kevesebbet.

Nem állnak rosszul a németek, mivel a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a jelenlegi minimálbér teljes munkaidőben a bruttó medián kereset bő 57 százalékának felel meg.

Szegénységbiztos fizetéseket követelnek

A miniszter bejelentése máris felkorbácsolta a kedélyeket, bár a szakszervezetek üdvözlik a munkából élők megbecsülését. A dolgozók képviselői már tavaly is az asztalra csaptak a nagyobb emelések érdekében, amellyel egyetértett Olaf Scholz kancellár is, de akkor nem sikerült a 41 centes bérfejlesztésnél többet elérni.  

Yasmin Fahimi, a Német Szakszervezeti Szövetség vezetője tegnap közölte: Németországnak immár „szegénységbiztos minimálbérre” van szüksége, mert az emberek elcsigázottak a három éve elszabadult inflációtól, és a lakhatás, a bevásárlás, a hitelek drágulását nem fedezik a jövedelmek. 

Ezért sokakat fenyeget a megélhetési válság. 

Úgy tűnik, a munkavállalók képviselői nyitott kapukat döngetnek, mivel egy törvényjavaslat szerint a kormány azt is szorgalmazza, hogy a jövőben meg kell erősíteni a szakszervezetek hozzáférési jogait a cégekhez.

A politikai ellenfelek viszont azzal támadják a Scholz-kabinetet, hogy csak hasznot akar húzni és szavazatokat szerezni a hangzatos ígéretekkel. 

A munkaadók nem engednék a politikai döntést

A munkaadók máris aggódnak, hogy a magas béremelés túl nagy költséggel terhelné a cégeket, ami tovább gyengítené Németországot, mint üzleti helyszínt, és a középvállalkozások versenyképességét.

A politikai beavatkozás ellen a Német Gazdasági Intézet (IW) is figyelmeztet. 

Nem szerencsés, ha a jövőben a kormány akarja megszabni a fizetéseket – mondta Hagen Lesch, az IW szakértője a Reutersnek.

Szerinte ez oda vezetne, hogy elakadnak a további bérfejlesztésről szóló kollektív tárgyalások, ami tömeges elvándorlásokat idézne elő több szektorban. Arra is figyelmeztetett, hogy az üzleti környezet romlása miatt Európa legnagyobb gazdasága tartósan visszaesett, ezért a munkaerőpiaca már nem olyan robusztus, mint egykor volt.

A bérek elszabadulása bizonyos területeken munkahelyekbe kerülhet, leginkább a kisvállalkozásoknál, amelyek helyét majd átveszik a tömegtermelésre szakosodott ipari cégek – mondta.

Hozzátette, hogy olyan szolgáltatásokban sem győznék a munkaadók, mint a vendéglátás, ahol áthárítanák a terheket a fogyasztókra, ami pedig az inflációnak sem kedvezne.

Itthon 2027-re reális cél a jelentős emelés

Idehaza kedden tartotta idei első őszi ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként más munkaadó szervezetek mellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarát is tagjai között jegyzi.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében arra is kitért, hogy a fórum szerint 2027-re reális célkitűzés lehet a minimálbér emelése a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára.

Ennek érdekében a következő három évben átlagosan, éves szinten nagyságrendileg 11-12 százalékos minimálbér-emelés várható.