Ez boríthatta ki ennyire Orbán Viktort, egy évtizedes titokra derült fény

Ritkán tapasztalni akkora gazdasági problémát, hogy még Orbán Viktor miniszterelnöknek is meg kelljen szólalnia, márpedig a kormányfő kénytelen volt

egy videóban elfogadhatatlannak nevezni az idén tapasztalt élelmiszer-áremelkedést.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Majd üzent a kiskereskedelmi láncoknak is: a kormány nem fogja engedni, hogy kifosszák az embereket.

Úgy fogalmazott,

az infláció letörését a 2024-es évben sikeresen végeztük el, de januárban mégis azt kellett tapasztalnunk, hogy néhány élelmiszeripari termék esetében az árak megindultak felfelé.

Tény, ami tény, a magyar infláció Európa-bajnok lett 2025 januárjában.

Az Eurostat a hét elején közölte, az euróövezet éves inflációs rátája az év első hónapjában 2,5 százalék volt, szemben a tavaly decemberi 2,4 százalékkal, és a tavaly januári 2,8 százalékkal. Az Európai Unióban mért átlagos infláció 2025 januárjában 2,8 százalék volt, ez egytized százalékpontos emelkedést jelent hó per hó, és négytized százalékpontosat év per év alapon.

A legalacsonyabb inflációt Dániában (1,4 százalék) mérték, a legmagasabb éves arányt pedig Magyarországon (5,7 százalék), így igazából az sem vigasztal minket, hogy 2024 decemberéhez képest az éves infláció nyolc tagállamban csökkent, négyben stabil maradt, tizenötben pedig emelkedett.

Mindezt úgy, hogy 2025 januárjában több mint 900 milliárd forint folyt be az államháztartásba áfabevétel címén, ami nemcsak rekordot jelent, de azt is feltételezi, hogy a költségvetési bevételek 21 százalékát kitevő fogyasztási adó idén nem okoz majd ezermilliárdos hiányt. Ezek szerint drasztikus áremelkedés mellett is rekordszinten növekedhet az áfabevétel?

A januári áfabevétel jelentős, éves szinten 12,6 százalékos emelkedése mögött elsősorban az áfakiutalások érdemi, 11 százalékot meghaladó mértékű csökkenése áll

– magyarázta az Economx felvetésére Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Az áfabefizetés, tehát az az összeg, ami beérkezik a költségvetésbe, de nincsen csökkentve a kiutalásokkal, azonban csak 5 százalékkal nőtt éves alapon, ami a januári, 5,5 százalékos inflációhoz képest is elmaradást jelent. Tehát egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy jelentős pozitív fordulat következett volna be áfa oldalon a költségvetésben: ehhez az kellene, hogy a következő hónapokban azt lássuk, hogy a befizetések dinamikája az infláció fölé emelkedik – szögezte le az elemző.

Szakértői vélemény az áfanehéz-költségvetésről:

A teljes államháztartási bevétel 21 százalékát várja a kormányzat áfából. Mennyire kockázatos egy ennyire áfanehéz-költségvetés?

A magyar költségvetés hosszú évek óta azt a filozófiát képviseli, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adókra támaszkodva kell a kiadások fedezetét megteremteni, míg a jövedelmeket kevésbé kell adóztatni. Emögött az a megfontolás húzódik meg, hogy így lehet ösztönözni a gazdasági szereplőket a jövedelmek növelésére és a megtakarításra, míg a fogyasztást ez természetesen kevésbé ösztönzi. A 2010-es években ez a rendszer egészen jól működött, az elmúlt években azonban növekvő nehézségekbe ütközik. A foglalkoztatási arány sokat nőtt, így az ösztönzés a munkavállalás irányába már nem okozza a korábban látott mértékben a munkajövedelmek emelkedését, míg a fogyasztás oldalán a 2010-es évek elején látott, magas áfarésnek (a potenciálisan beszedhető és a tényleges áfabevételek közti különbségnek) a jelentős mérséklődése után már ugyancsak kevésbé lehet számítani az áfa korábban látott szintű emelkedésére. Utóbbinak a növekvő nemzetközi verseny (leginkább az ázsiai online kereskedelmi platformok) térnyerése sem kedvez. Erre nyilvánvalóan rájön az is, hogy az elmúlt években a konjunkturális helyzet is rosszabbul alakult, mint a 2010-es évek nagy részében. Ez a helyzet a fogyasztás gyengélkedése esetén fokozottan sérülékennyé teszi a költségvetést. Ugyanakkor jó kérdés, hogy mennyire lenne értelme a jelenlegi rendszert visszafordítani, hiszen a 2000-es években a magyar gazdaság egyik rákfenéje volt az alacsony foglalkoztatás, így kérdéses, hogy a jövedelmek nagyobb adóztatása nem ütne-e vissza. Az átlagnál alacsonyabb bevétellel rendelkező háztartások jövedelmi helyzetének javítása ugyanakkor sokat segítene, hiszen ők a jövedelemnövekményük sokkal nagyobb hányadát fogyasztják el, ami áfabevételeket generál, míg a tehetősebbeknél a jövedelemnövekedés sokkal kevésbé fordítódik plusz fogyasztásra, ami a költségvetést is kevésbé támogatja - válaszolta meg az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb gazdasági kérdését Árokszállási Zoltán.

Árokszállási Zoltán beszélt a fogyasztásról is, ami szerinte idén várhatóan tovább emelkedik a reálbérek folytatódó növekedése, valamint a kormányzati intézkedések miatt, példaként felhozta a családi adókedvezmény növelését, az szja-kedvezmények kiterjesztését, illetve a 2024 őszén bejelentett lépéseket. Ezért a háztartások fogyasztása idén támogatni fogja az áfabevételek emelkedését - magyarázta.

Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint azonban az áfabevételeket az idei év második felében vélhetően összességében jelentősen csökkenteni fogja a friss bejelentés, miszerint a zöldségek, gyümölcsök, tej- és tejtermékek vásárlása után a nyugdíjasok áfavisszatérítést kapnak. Ez az intézkedés persze jó hatással lehet a fogyasztásra, ami indirekt módon csökkenti ennek a lépések az áfamérséklő hatását, de összességében ez bevételkiengedést jelent, azaz nettó módon a bejelentés hatására az áfabevételek csökkenni fognak - mutatott rá a sajátos magyar gazdaságpolitika egy újabb ellenmondására.

Az infláció várhatóan az első negyedévet követően csökkenésnek indul, azonban jóval magasabb szintről, mint az egy-két hónapja várható volt. Fontos lenne azt látni, hogy az áfabevétel az inflációt meghaladó mértékben emelkedik, mivel az elmúlt években a nominális, azaz az inflációt is figyelembe vevő fogyasztásnövekedéshez képest az áfabevételek elmaradtak - magyarázta a szakértő. Ebben további romlást nem várnak az Elemzési Centrumnál, azonban kérdésesnek tartják, hogy az elmúlt években kialakuló „áfaseb” tud-e tovább gyógyulni idén.

Az államháztartási hiány alakulásával kapcsolatban a legfontosabbnak most a közelmúltban bejelentett gazdaságélénkítő bejelentések tűnnek. Az idei évben kismértékben, 2026-ban azonban nagyobb mértékben növelheti a hiányt a nemrég bejelentett intézkedéscsomag az SZJA kedvezmények kiterjesztéséről, a nyugdíjasoknak szóló áfavisszatérítésről, illetve a legfrissebb információk alapján fegyverpénz is újra lesz 2026 elején. Ha a gazdasági növekedés beindul, akkor a hiánynövekedés mértéke várhatóan nem lesz akkora, hogy a befektetőket ez különösebben aggassza, még akkor sem, ha az intézkedések ellentételezés nélkül vélhetően 4 százalék fölé emelik az elérhető hiányt 2026-ban - hangsúlyozta Árokszállási Zoltán, hozzátéve: a régióban más országokban, elsősorban Romániában, de Lengyelországban is, magas hiányokat látni, és egyelőre a befektetők sem félnek, látva a forint erősödését és az állampapírpaci hozamok csökkenését.