Egyelőre megoldódni látszik az OTP ukrajnai problémája, ám a jelenséget érdemes távolabbi perspektívából is megvizsgálni, miután olyan helyzet állt elő, amikor egy, a háborús országokban kitartani próbáló cég kerül politikai jellegű támadások célkeresztjébe.

Ez pedig nagy veszteség a jövőre nézve is, ugyanis a kifektető cégeknek mostantól azt is vizsgálniuk kell, hogy mekkora a célország politikai és háborús kockázata, noha azt gondolhattuk, hogy ezen a XXI. századra túljutottunk, legalábbis a mi kontinensünkön.

Sikeres terjeszkedés, előre nem látható kockázatokkal

Az OTP jelenlegi sikerét egyértelműen annak köszönheti, hogy az ország határain túl is terjeszkedni kezdett, elsősorban a régiós országokban, a posztkommunista térségben, ahol a piac még nem volt telített. Most, hogy Magyarországon az infláció, a hitelezés visszaesése, valamint a különadók miatt alig tudott jövedelmet termelni, legjobb külföldi bankjai kompenzálták ezért. 

A bankcsoport a volt Szovjetunió utódállamait is kiváló befektetésnek tartotta, köztük a közel 145 milliós lakosú Oroszországot és a háború előtt bő 40 milliós Ukrajnát, teljesen logikusan.

Arra azonban racionálisan nem számíthatott egyik befektető sem, hogy az 1991-ben nemzetközileg elismert, ráadásul Ukrajna esetében az épp Budapesten megerősített határok felrúgására háború indul. Ha ezt bárki el tudta volna képzelni, senki sem fektet be a térségben.

Aki tudott, menekült Oroszországból

Amikor Oroszország végül nyolc évnyi hibrid háború után nyíltam megtámadta Ukrajnát, a nagyobb cégek többsége heteken belül elhagyta Oroszországot, rendszerint veszteségként elkönyvelve az ügyletet. A magyar tőzsdei cégek közül az OTP és a Richter is megpróbált kitartani, az OTP esetében ez annyival bonyolultabb, hogy mind Ukrajnában, mind Oroszországban komoly bankja van.

Az OTP a háború kitörését követően többször is bejelentette, hogy szeretne megválni az orosz leánytól, de erre nincs lehetőség, miután Oroszország tiltja az eladást. Ukrajnában eközben igyekeztek kitartani, a fiókokat nyitva tartani a legnehezebb helyzetekben is, és kiemelték, hogy hálásak voltak ottani munkatásaiknak az erőfeszítésért.

A bank bízott abban, hogy ha egyszer véget ér a háború, az újjáépítendő Ukrajnában komoly szerepet vállalhat.

Derült égből villámcsapás

Ezek után derült égből villámcsapásként érte az OTP Bankot, hogy az ukrán antikorrupciós ügynökség a háború nemzetközi szponzorainak listájára tette, mondván, hogy orosz leánybankja révén támogatja a háborút: kedvezményes hiteleket biztosít az orosz hadseregnek. Ezt az OTP cáfolta, az ukrán ügynökség sem szolgált meggyőző bizonyítékokkal.

Arról nem is beszélve: valószerűtlen, hogy az OTP bármilyen, a háborúhoz akár csak közvetetten kapcsolódó ügyletben részt vegyen.

A lépést inkább politikai, sőt, közvetlen anyagi okok motiválták: a magyar kormány gátolta, hogy az EU folyósítsa Ukrajnának az Európai Békekeret nyolcadik részletét, mondván, nem akarja, hogy azt Ukrajna felfegyverzésére fordítsák. Az ukrán állami szervek ezt teljesen érthetően nehezményezték, és jobb híján az OTP-n keresztül próbáltak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, ami most végülis úgy tűnik, sikerrel jár.

Tökéletes patthelyzet

Az OTP szándékain kívül így keveredett bele a konfliktus politikai részébe, amit szeretett volna elkerülni. Két egymással háborúzó, egymást a végletekig gyűlölő országban jelen lenni képtelenség, ugyanakkor kiút sincs belőle, hacsak a cég nem hagy ott az egyikben csapot-papot. Ez egy bank esetében azonban nem egyszerű, hiszen betétesei és hitelfelvevői vannak, akikkel korrekten el kell számolnia, szemben mondjuk egy kiskereskedelmi lánccal, amely egyszerűen becsukhatja a boltjait.

Most a probléma átmenetileg megoldódik, miután az OTP lekerül a listáról, de a kérdés hosszabb távú rendezése még nem látszik. Az eset mindenesetre még inkább rávilágít arra, hogy egy háborús konfliktus lehetőségére is figyelniük kell a cégeknek, amikor befektetési döntéseiknél célt választanak. Fel kell mérniük, van-e olyan befagyott konfliktus, mondhatni puskaporos hordó, amely nyílt konfliktussá alakulhat.

Európában ez még Koszovó és Bosznia esetében állhat fenn, ugyanakkor a helyzet nagy vesztese Kína is, ahol az utóbbi időben sok befektető a Tajvannal kapcsolatos esetleges konfliktus miatt marad távol, sőt, vonul ki részben vagy teljesen.

Az OTP lekerült az ukránok feketelistájáról, ám ennek lesz ára

Kijev ideiglenesen levette az OTP Bankot az ukrajnai háború nemzetközi szponzorainak listájáról. Bővebben --->