Hogyan befolyásolja a sport a vezetői készségeket és a vezetési gyakorlatokat? címmel szervezett kerekasztal beszélgetést 2024. május 15-én a Financial Times menedzsmentképzési ranglistáján előkelő helyen szereplő francia ESSCA School of Management International magyarországi egyeteme piacvezető vállalatok képviselőinek részvételével. 

A Budapesti Francia Intézet együttműködésével szervezett beszélgetés apropóját az idei párizsi olimpiai játékok szolgáltatták. A legzöldebb olimpiaként is emlegetett ötkarikás játékokat a fenntarthatóság jegyében például már:

  • 95 százalékban már meglévő épületekben rendezik meg,
  • továbbá ezer kilométernyi kerékpárút
  • és háromezer bérelhető kerékpár áll a 15 000 sportoló, 45 millió önkéntes és a 15 millió látogató rendelkezésére. 

A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokon túl a sportmenedzsment szerepének fontossága is kapcsolódási pont a nyári olimpia és az üzleti iskola értékrendje között. 

„Az ESSCA több mint 30 éve a Francia Intézet egyik stratégiai partnere a francia-magyar kapcsolatok erősítésében és a francia eredmények népszerűsítésében a régióban. Mivel idén Franciaországban rendezik meg az olimpiai játékokat, szerettük volna francia-magyar szemszögből kiemelni a sport szerepét a vezetői készségek fejlesztésében” – hangsúlyozta az esemény megnyitóján Gianmarco Gallott, a Francia Intézet Tudományos és egyetemközi együttműködési attachéja. 

A sport felkészít a karrierre 

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a rendszeres testmozgás és a versenysport különböző fajtái számos olyan tulajdonsággal vértezik fel az egyént, amelyek később elengedhetetlennek bizonyulnak ahhoz, hogy az üzleti világban is megállja a helyét, sőt mi több, vezetői pozíciót töltsön be.

Vaszkun Balázs, a Galloman Fordító és Tolmácsiroda ügyvezető igazgatója, az ESSCA volt diákja harminc éve a küzdősportok szerelmese, és úgy véli, tizenöt éves üzleti tevékenységének sikerességét nagyban köszönheti a harcművészetek nyújtotta tanításoknak.

A küzdősport nem csupán növeli a kitartást, a fegyelmet, fokozza az ellenállóképességet és segít megőrizni az ember hidegvérét, hanem arra is megtanítja, hogy hogyan álljon fel a kudarcokból.
Ám az általános sztereotípiákon kívül, az ügyvezető igazgató személyes véleménye szerint a mozgásforma remekül alkalmazható a „tit for tat” játékelméleti stratégia analógiájára is. A játékelmélet lényege, hogy az első lépésben kooperálunk az ellenféllel, majd a következő lépését lemásoljuk. Ha az egyik fél túl agresszív vagy nem tartja be a szabályokat, a másik fél válaszként szintén durvábbá válhat és visszavonhatja a kooperációját. Éppen ezért már a kapcsolatfelvétel elején törekedni kell a pozitív, kölcsönös tiszteleten alapuló interakciókra. 
A játékelmélet azt sugallja, hogy a harcművészetek jelentősen javítják a társadalmi interakciókat. A harcossá válás pedig arról szól, hogy megtanulunk szembenézni a kudarccal. A harcoktató élete a pozitív hatásra való törekvésről szól, ezen mentalitás pedig elősegíti a soft skillek kiaknázását az üzleti szférában

– fejtette ki Vaszkun Balázs.  

Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley Hungary ügyvezető igazgatója is jelentős sportmúlttal rendelkezik, ő a FIDE Candidate Master sakkozójaként vezetői munkássága során sakk-karrierjéből merítkezik. Szerinte számos üzleti képesség elsajátítható ebből a sportágból: a sakk növeli a hosszú időn keresztül történő koncentrációs képességet, igényli a stratégiai gondolkodást, megtanít a váratlan eseményekhez való alkalmazkodásra, és arra, hogy hogyan fordítsuk meg a játék menetét az utolsó pillanatban.  

„2024 nemcsak olimpiai év. Budapest ad otthont a FIDE sakkolimpiának is, amely egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy átgondoljuk, milyen módon alakíthatja a sport és azon belül a sakk az üzleti sikereket. A sakk fejleszti a mintafelismerést és a nyomás alatti döntéshozatalt. A Morgan Stanley dolgozói között számos amatőr- és versenysakkozó van, akik mindennapi munkájuk során rendszeresen hasznát veszik a sakkbajnokságokon elsajátított stratégiai gondolkodásnak. Ez segít abban, hogy kitűnjünk a mai összetett üzleti környezetben” – hangsúlyozta Fogarasi Norbert. 

Mozgás és vállalati kultúra 

A vezetők és a munkatársak szakmai és egészségügyi jólléte hozzájárul egy szervezet sikeres működéséhez, a rendszeres testedzés pedig kiváló gyógymódja a szakmai elakadások, illetve a stressz kezelésének.  

Számomra a sport segít csökkenteni a feszültséget és energiát ad az új kihívásokhoz. A cégen belüli sporttevékenységet pedig felhasználjuk csapatépítésre, a munka felgyorsítására

– fejtette ki Nemecz István, az Accace Hungary ügyvezető igazgatója. Meglátása szerint a közös mozgás összekovácsoló ereje pozitívan hat a közösségépítésre, ami a személyzeti kommunikáció megkönnyítésével produktívabb munkavégzését eredményez. Kiváló eszköznek tartja például a futást arra, hogy az ember legyőzze saját korlátait. Nemecz István maga is gyakran indul munkatársaival csapatos hosszútávú futóversenyeken. 

Fair Play a sportban és az üzleti életben 

Különös figyelmet kapott továbbá a konferencia során az etikus magatartás jelentősége a sport és az üzleti világában. A fair play elvének értelmében a játékosok, az edzők és a vezetők is betartják a szabályokat, tisztelik a konkurenseiket és a legmagasabb szintű sportszerűséget tanúsítják.

Ezen alapelvek garantálják a vállalatok közti tisztességes versenyt, a munkavállalóikkal szembeni etikus fellépést és a társadalmi felelősségvállalást is (CSR). Azonban Vaszkun Balázs felhívta arra a figyelmet, hogy a vállalati etikának léteznek bizonyos „szürke zónái”, ahol néha nehéz eldönteni, hol húzódik a határ a taktikusság és szabályellenesség között.

Hátrány a túlzott versenyszellem? 

Azonban hátulütői is lehetnek annak, ha valaki üzleti karrierje során kizárólag versenysportolói mentalitással operál. A toxikus versenyszellem egy hierarchikus és rigid vállalati kultúrát eredményezhet, egyes vezetők pedig a fizikai tűrőképesség feszegetéséből kiindulva gyakran az alkalmazottak túlóráztatásában látják a siker kulcsát a minőségi munkavégzés helyett.

Az Economx arra volt kíváncsi, hogy melyek azok a versenysportból hozott attitűdök, amelyek potenciálisan károsak lehetnek egy üzleti karrier beindításakor. Kérdésünkre adott válaszukban a szakértők egyetértettek abban, hogy a kompetitívitást egészéges keretek között kell tartani. Fogarasi Norbert szerint fontos szem előtt tartani, hogy míg a sportban annál jobb valaki, minél többet edz, addig ez a piacon nem így működik. Hozzátette: szerinte a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése kulcsfontosságú a sikeres vállalat-vezetéshez.