A járműipar a legnagyobb súlyú iparág hazánkban, egyben a legnagyobb változás is zajlik le benne története során a zöld átállással.

A kormány versenyképességi stratégiájában 3 fő pontot határoz meg vízióként a 2024-2030 időszakot illetően:

  1. Magyarország a nyugati és keleti járműipar összekapcsolódási pontja lesz.
  2. A járműipar európai tesztközpontja és regionális gyártóközpontja lesz Magyarország.
  3. Az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlettsége tekintetében Európa vezető országa
    leszünk.

Lassú a lábadozás a világjárvány után

Több európai és globális tényező is meghatározza a hazai járműipart. Az egyik, hogy a globális személygépjármű-gyártás növekedését számos tényező támogatja, mint például az
alacsony költségű szakképzett munkaerő, a K+F központok és a relatív alacsony költségű acélgyártás.

A koronavírus-világjárvány a globális autóipar egy évtizedes növekedését megállásra késztette 2020- ban. Pedig igazán jól állt itthon a szektor előtte, 2019-ben összesen 4 880 milliárd forintnyi bevételt termelt az Audi, a Mercedes, a Suzuki és az Opel, vagyis Magyarország négy legnagyobb autóipari cége. Együttesen 20 818 embernek adtak munkát, ám ennél sokkal magasabb lehetett az a szám, amennyi pozíciót közvetve, a beszállítóikon keresztül hoznak létre. A bértömeg alapján a fizikai dolgozók átlagos nettó jövedelme mindenhol meghaladta a 300 ezer forintot (az Audinál a 400 ezret is), bár ebben minden túlóra, jutalom és pótlék benne van. A pandémia okozta visszaesés után azonban szerencsére 2021-ben ismét növekedési pályára állt a piac.

Szintén meghatározó tényező, hogy az alternatív hajtású járművek részaránya mind a globális, mind pedig az EU piacain folyamatos emelkedésnek indult, amely trend várhatóan 2030-ig tovább fokozódik. Ezzel kapcsolatban áprilisban az Economxnek úgy nyilatkozott Horváth András szakértő, hogy

jelenleg az új autók piacán nem éri el a 7 százalékot Magyarországon az elektromos autók eladása, ez pedig alulmúlja az uniós országok statisztikáit. Egyszerűen a többség nem tudja kifizetni a drágább, de környezetkímélőbb technológiát.

2023 első három negyedévében az EU autópiaca jelentősen (+16,9 százalék) nőtt, összesen nyolcmillió új regisztrációval. Az éves növekedés ellenére a piac továbbra is 20 százalékkal a covid-járvány előtti 10 millió darabos szint alatt maradt. Magyarország kivételével (-3,2 százalék) a régió összes piacán emelkedést könyvelhetett el ez alatt a kilenc hónap alatt, beleértve a négy legnagyobb országét: Olaszország (+20,5 százalék), Spanyolország (+18,5 százalék), Franciaország (+15,9 százalék) és Németország (+14,5 százalék).

Fókuszban az alternatív meghajtású járművek

Az Európai Unió hosszú távú célja, hogy önellátóvá válhasson az akkumulátorpiacon. Az Európai Akkumulátor Szövetség szerint az EU-n belüli termelés 2030-ra képes lesz a helyi kereslet közel 90 százalékát kielégíteni, amivel éves szinten 11 millió új autóba elegendő akkumulátort fog tudni legyártani. Európában jelenleg 40 új akkumulátorgyár tervezése, megépítése van folyamatban.

A magyar kormány 3 nagy csoportra osztja a hazai járműipar stratégiai céljait a következő hat évre nézve.

Ezek közül az első a hazai beszállítók versenyképességének növelése. Ennek kapcsán 2 kiemelt javaslatot határoz meg a kormány.

  • Járműipari beszállító-fejlesztési program működtetése, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
  • A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája (például külföldön alkalmazott technológia hazai tesztelése, K+F tevékenység Magyarországra telepítése, stb.) értékelési szempont legyen.

Második célként az alternatív meghajtású járművek, illetve a környezetvédelmi gondolkodásmód térnyerését jelölték meg, ebben a témakörben pedig 4 javaslattal élnek.

  • Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
  • Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása
  • Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
  • Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése

A harmadik meghatározott cél pedig a verseny a tehetségért, s itt csak egy kijelölt utat lát a kormány.

  • A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése

Nagy Márton még szorosabbra fűzte a szálakat a német óriásokkal

Magyarország nemzetgazdasági minisztere egyébként az elmúlt hónapban komoly tárgyalásokat folytatott a német autóipar vezető szereplőivel. Nagy Márton egy asztalhoz ült az Audival, a BMW-vel és a Mercedesszel, a fő témát pedig a német és az európai autóipar aktuális versenyképességi kérdései, az ágazat jövőbeni kihívásai és lehetőségei képezték, különös tekintettel az elektromos járműiparra és az elektromos járművekre való átállásra.

A minisztérium beszámolója szerint a megbeszéléseken a felek véleménye teljes mértékben megegyezett azzal kapcsolatban, hogy

az elektromos autózás jelenti Európa jövőjét, s ebben a vízióban – a tervek szerint – meghatározó szerep jut majd Magyarország és a német autóipar együttműködésének.

Nagy Márton kiemelte, hogy olyan összeurópai akciótervre van szükség, amely elősegíti és felgyorsítja az elektromos autózás európai térnyerését, egyben a 2035-ös átállás elérését. Ez ugye teljes mértékben egybe cseng a fentebb meghatározott versenyképességi stratégiai célokkal.

A tárgyalásokon szóba került a szabályozási környezet átalakítása az e-autózáshoz szükséges elektromos hálózat fejlesztése kapcsán. A felek javaslatként felhozták, hogy a transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat menten elvárt gyorstöltőpontok sűrűbbek legyenek, így például 50 kilométerenként kerüljenek telepítésre. A német és a magyar szereplők szerint

arra is törekedni kellene, hogy a benzinkúthálózat jelentős, minél nagyobb részén álljon rendelkezésre elektromos gyorstöltési lehetőség.

Mindezeken túlmutatóan az akcióterv keretében az elektromobilitás térnyerésének ösztönzése érdekében új, uniós szintű autóvásárlási ösztönző programra van szükség, amely egyaránt irányul a gyártókra és a vásárlókra. Az eladások ösztönzése érdekében továbbá felmerülhet az állami támogatási szabályok módosítása is.