Az Európai Unió kormányai megosztott véleményt fogalmaztak meg a Kínában gyártott elektromos járművek behozatalára kivetett uniós vámok előnyeiről. Az EU kereskedelem politikáját  felügyelő szerveként is működő Európai Bizottság egy úgynevezett tanácsadói szavazás keretében kikérte az EU-tagállamok véleményét. 

A Reutersnek nyilatkozó források szerint  négy tagállam a vámok ellen szavazott, 11 pedig tartózkodott, a tartózkodók között volt többek között Németország, Finnország és Svédország is. Egy német forrás elmondta, hogy a bizottsággal való „kritikus szolidaritás” jegyében hozták meg a döntést.

Johan Forssell, svéd kereskedelmi miniszter szerint a radikális vámtarifák bevezetése helyett fontos volna szem előtt tartani, hogy miként lehetne az EB és a kínai vezetés közötti párbeszéd normalizálni. A finn állandó képviselet egy tisztviselője elmondta: Helsinki álláspontja szerint a vámok jelenlegi formája komoly bizonytalanságot okoz a piacokon és az értékláncokban.

Júliustól már életbe léptek a vámok

Az EB 2023 szeptemberben indított szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos járműgyártók ellen, mivel azzal vádolták Pekinget, hogy olcsó autóival elárasztja az uniós piacot, ezzel leszorítja az eladási árakat és hátrányos helyzetbe hozza az európai kereskedőket.   A feltárt eredményekre hivatkozva június 12-én jelentette be a bizottság, hogy ideiglenes védővámokat fog kivetni a kínai elektromos autógyártó vállalatokra.

Kína válaszlépésként dömpingellenes eljárást kezdeményezett az EU-ból származó  szeszes italokkal és hústermékekkel szemben.

Novemberben jön a végeleges szavazás

A július 4-én ideiglenesen életbe lépett európai védővámok csupán a novemberi döntésig maradnak érvényben. A Bizottság további három hónapig folytatja a vizsgálatot, és eldönti, hogy javasol-e „végleges" vámokat, ezek öt évig szoktak érvényben lenni.

A döntés meghozatalakor az EB várhatóan figyelembe veszi a mostani tanácsadói szavazás eredményét.

Amennyiben a vámok bevezetéséről határoznak, azokról egy kötelező érvényű szavazáson döntenek majd az uniós tagállamok, ahol minősített többséggel – az EU lakosságának 65 százalékát képviselő, 15 uniós tagállam szavazatával – megakadályozhatják a tarifák kivetését.

A kínai vámok kapcsán Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter többször egyértelművé tette: a magyar kormány nem támogatja a protekcionizmust.