Finoman szólva sem megy simán a 2025-ös francia költségvetési tervek elfogadtatása. Persze nem is lehetett másra számítani már akkor sem, mikor hosszas huzavona és alkudozás után szeptember végén megalakult a Michel Barnier által vezetett kormány.

Az ellenzéki szerepkörbe szorult – korábban az előrehozott választások nagy esélyesének tűnő – Nemzeti Tömörülés (RN) már akkor jelezte, adóemeléseket nem fog támogatni. Barnier márpedig már akkor is arról beszélt, hogy Franciaország költségvetési helyzete „nagyon súlyos. Több kell ide pár csinos kis nyilatkozatnál. Felelősségteljes cselekvésre van szükség”.

Kapcsolódó

A francia GDP-arányos költségvetési hiány tavaly 5,5 százalék volt, idén pedig – Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter szerint – akár 6 százalék felett is lehet. A francia központi bank szerint az a célkitűzés, hogy 2027-re eleget tegyenek a uniós maastrichti kritériumoknak, egész egyszerűen nem reális elképzelés. Ehhez arra lenne szükség, hogy a deficit nem haladja meg a 3 százalékos értéket.

Az októberben bemutatott költségvetési tervek aztán ennek megfelelően 60 milliárd euró (24 ezermilliárd forint) értékű adóemelést és kiadáscsökkentést irányoztak elő a növekvő költségvetési hiány kezelése érdekében. Az RN kulcsfigurája, Marine Le Pen pedig – ígéretéhez híven – riadót fújt. „Nem fogadjuk el, hogy a franciák vásárlóereje ismét csorbát szenvedjen. Ez egy vörös vonal, és ha ezt a vörös vonalat átlépik, bizalmatlansági szavazás lesz” – idézi a politikust a Reuters.

Az RN azt mondja, hogy ha nem változik az irány, illetve ha a megélhetést nehezíti a költségvetés, akkor szavazza meg a bizalmatlanságot. Ez egyelőre feltételes mód –  részben politikai manőver, hogy kapjanak befolyást, meghallgatást, másrészt napirend-alakítás


– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Hogy végül az RN-kéréseinek megfelelően módosítják-e a költségvetési terveket, egyelőre nyitott kérdés. Meghallgatást mindenesetre már biztosan nyertek: Barnier hétfőn találkozik Le Pennel, és egyeztetnek a 2025-ös büdzséről.

Elcsúszik a költségvetési banánon a Barnier-kormány?

A parlament megosztottságát látva felmerült, hogy a kabinetnek parlamenti szavazás nélkül kellene elfogadtatni költségvetési témakörhöz kapcsolódó javaslatokat. Erre az alkotmány 49.3-as cikkelye lehetőséget is biztosít nekik. Ez ugyanakkor egy bizalmatlansági indítványt is maga után vonhat.

Barnier megbuktatása egy ilyen esetben pedig sikeres lehet. Az RN 124 mandátummal rendelkezik az 577 fős Nemzetgyűlésben, valamint 16 további szövetséges képviselővel. Ha szövetkezik a baloldali pártokat tömörítő Új Népfronttal, az Barnier kormányfői pályafutásának végét jelenti.

Pontosabban csak jelentheti. Soós Eszter szerint ugyanis Barnier kényszerű lemondása után Emmanuel Macron francia elnök akár őt is jelölheti ismét miniszterelnöknek.

„Az alkotmány 47. cikke tartalmaz arra passzust, hogy ha mást nem is, az előző évi költségvetés alkalmazását engedélyezheti a parlament új törvény hiányában. Erre volt már az Ötödik köztásaság idején precedens. Ilyenkor nyilván újraindul januárban a költségvetési törvényalkotás is”

– magyarázta a szakértő.