Nem hagyhatja figyelmen kívül a vásárlói preferenciákat, jelentette ki a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Kallenius, márpedig az európai EV-eladások stagnálnak. Éppen ezért Kallenius az uniós kibocsátási szabályok enyhítésére szólította fel a Európai Unió döntéshozóit.
New York polgármestere, Eric Adams ellen csütörtökön emeltek vádat külföldről származó megvesztegetés miatt. Ez hivatalban lévő polgármesterrel még nem történt meg a nagyváros történetében.
A svájci jegybank immár harmadszor csökkentette alapkamatát 25 bázisponttal, 1 százalékra. Egyúttal véget ért egy korszak is: kiderült, hogy távozik a jegybankelnök. Thomas Jordan arról híresült el leginkább, hogy közel 10 évvel ezelőtt, 2015 januárjában váratlanul eltörölte a frankra alkalmazott árfolyamsapkát, noha előtte napokon át esküdözött, hogy ezt nem fogja megtenni.
Az európai acélgyártók pedig az uniós kereskedelmi tisztviselőkhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy kezeljék a kínai acélexport megugrását. A jelenség ugyanis a termelési költségek alá szorította az európai árakat.
Kína buzgón toldoz-foldoz
Masszív, a Covidot kísérő intézkedések óta nem látott intézkedéscsomagot jelentett be kedden a kínai jegybank, hogy elébe menjen az ország gazdaságát fenyegető deflációs válságnak és életet leheljen abba, miután a legutóbbi adatok egyre inkább komolyabb strukturális lassulásra utaltak. A lépésre szükség volt, ugyanis ezek nélkül meglehetősen nehéz lenne elérni a gazdasági növekedésre kitűzött hivatalos célokat, azonban elemzők szerint akár ennél is többre lehet szükség.
A Reuters által megkérdezett elemzők szerint
önmagukban a monetáris politikai lépések kevesek lehetnek, ha nem társul hozzájuk egy a reálgazdaságot is támogató csomag, a vállalatok és a lakossági fogyasztók hitelkereslete ugyanis rendkívül gyenge. A fiskális ösztönzés hiányában nehezen látják elérhetően az idei évre a kínai vezetés által kitűzött 5 százalékos növekedési célt.
Mindössze egy nappal a jegybanki bejelentést követően pedig érkezett a következő – ez már a pekingi kormánytól. A kabinet azt közölte, hogy egyszeri készpénzes segélyt nyújt a mélyszegénységben élőknek.
Putyin újabb nukleáris fenyegetéssel állt elő
Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris doktrína felülvizsgálatát jelentette be. Kiemelte, nem nukleáris hatalomnak minősülő ország nukleáris hatalom támogatásával végrehajtott hagyományos támadása is az országa elleni közös támadásnak minősül. Ez pedig nukleáris válaszlépéssel is megtorolható.
Az egész háború az orosz átlagemberek számára korábban lehetett csak a hírekből ismert, távoli dolog. A dróntámadások fokozódását, valamint a kurszki betörést azonban már az orosz lakosság is fenyegetésként éli meg. Putyinnak erre nyilván reagálnia kell – jelen esetben ezt úgy tette meg, hogy előlépett mint vezető, aki erre ígér egy kemény választ
– nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a kemény válasz valójában csak üres fenyegetődzés, hiszen az nukleáris doktrínát a gyakorlatban csak minimálisan módosíthatják az elmondottak alapján.
Közzétették a hároméves orosz költségvetési javaslatokat is. Ez alapján az orosz kormány 2025-ben 13,2 billió rubelre kívánja emelni a védelmi kiadásokat az idei évre tervezett 10,4 billió rubelről. Ez a bruttó hazai termék 6,2 százalékát teszi ki.
Zelenszkij az Egyesült Államokba látogatott
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az általa „győzelmi tervnek” nevezett javaslatokkal érkezett az Egyesült Államokba, azzal a céllal, hogy azokat bemutassa
- Joe Biden amerikai elnöknek,
- Kamala Harris alelnöknek, demokrata elnökjelöltnek,
- valamint republikánus kihívójának, Donald Trumpnak.
Az út részben mindenképp sikeres volt Zelenszkij számára, Biden ugyanis 7,9 milliárd dolláros (több mint 2800 milliárd forintot) biztonsági hozzájárulást jelentett be Ukrajnának.