A rekordinfláció miatt a magyarok fogyasztók rendkívül nehéz helyzetben vannak a nagyobb fogyasztási termékek – például elektronikai cikkek, lakossági berendezések – vásárlásakor. Mivel a megtakarításból a legtöbben nem tudják fedezni ezeket az extra kiadásokat, kézenfekvőnek tűnik, hogy áruhitelt vesznek fel. A Provident nemrég készült kutatása szerint a magyarok negyedének nem marad pénze a hónap végén. Az ország lakosságának mindössze harmada képes rendszeres megtakarításra, a szomszédos országok mind megelőznek minket.

A következő hónapokban még nagyobb lehet a kereslet, ugyanis sokan már most elkezdik a karácsonyi ajándékvásárlást. Az elmúlt egy hónap pedig az iskolakezdés miatt volt erős, sokan vettek új telefon vagy laptopot a gyerekeknek. 

2024 különösen erős az áruvásárlási- és fogyasztási hitelek szempontjából:

a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az új szerződések értéke augusztus végére elérte a 23,4 milliárd forintot, ez az egy évvel ezelőtti adatnak a tízszerese.

A jelentős értékbeli növekedés nem az áruhiteleknek köszönhető, sokkal inkább a fogyasztási hitelek húzták fel a számokat. Az áruhitelek esetében az elmúlt egy évben nemhogy emelkedés nem történt, hanem 2 százalékponttal visszaesett az új szerződések értéke. 2024-ben tehát rekordmagas összegeket vettek fel a magyarok fogyasztásra – ami azt jelenti, hogy az egyébként is alacsony fogyasztás jelentős részét kellett kölcsönből fedeznie a lakosságnak.

Olcsóbb kölcsönpénz

Amellett, hogy nincs elegendő szabad pénzeszköze a háztartásoknak, az is oka lehet a fogyasztási hitelek kiugró növekedésének, hogy a hitelköltség-mutató 36 százalékponttal csökkent 2024 augusztusra az egy évvel ezelőtti adathoz képest.

Bár a költségek májustól kezdve ismét emelkedésnek indultak, még mindig sokkal kevesebbe kerülnek a fogyasztásra szánt kölcsönök most, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Ha valaki most vesz fel ilyen hitelt, annak átlagosan a hitelösszeg 10,25 százalékát kell ráfizetnie a pénz használatáért cserében. Ez 1 millió forint felvételénél 102,5 ezer forintnyi költséget jelent.

Kapcsolódó

Ez jöhet az áruhitetelek helyett

Az áruhitel mellett egy másik megoldás lehet a buy-now-pay-later (BNPL), amely egyre népszerűbb, különösen a fiatalabb generációk körében. Ez a technológia lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását. Az ellenérték kifizetését el tudjuk halasztani, esetleg részletekre is bonthatjuk a teljes összeget.

A Precedence Research kutatása szerint a BNPL-piac mérete 180 milliárd dollár volt 2022-ben, 2030-ra 3 268 milliárd dollárra becsülik a szektor értékét.

Szükség is van ezekre az alternatív finanszírozási megoldásokra a mindennapi költések és a hitelfelvételi költségek növekedése miatt. Emellett elkerülhetjük a hagyományos hitelkártyák használatát, amelyek kamata rekordmagasan áll.

A BNPL-szolgáltatók – elsősorban a neobankok – alacsony működési költségeik és kiemelkedő felhasználói élményük révén képesek betörni a hagyományos banki piacokra. A vásárlási élmény javítása mellett ugyanis sokkal rugalmasabb megoldásokat kínálnak ezek a platformok a hagyományos pénzintézetekkel szemben.

Érdemes vigyázni

Veszélyes is lehet a BNPL-szolgáltatás, hiszen az áruhitelekhez hasonlóan elhiteti a fogyasztóval, hogy többet tud költeni, mint amennyit eredetileg tervezett vagy amennyi rendelkezésre álló pénze van. A pénzügyi tudatosság terén pont emiatt lesz szükség átgondolt változásokra, hiszen teljesen más pénzügyi infrastruktúrában kell megtalálni a fogódzkodókat a fiatalabb generációknak.

A buy now pay later fizetési megoldásra az áruhitelekkel szemben jellemző, hogy viszonylag rövid futamidővel kifutnak. Ez az újítás azon alapul, hogy a vásárlók hajlandóak többet költeni, ha a fizetései feltételek rugalmasabbak és kényelmesebbek.

Különösen nagy szerepe van ennek egy olyan időszakban, amikor a készpénzhasználati szokások visszaszorulóban vannak. Bár Magyarországon még mindig viszonylag sokan választják a kápét a bankkártya helyett, a fiatalabb generációk inkább az elektronikus fizetési módokat preferálják.

2023 második negyedévéhez képest a bankkártyás vásárlások darabszáma 10,8, értéke pedig 9,8 százalékkal nőtt; így a negyedévben majdnem félmilliárd kártyás vásárlás történt, mintegy 4,8 ezer milliárd forint értékben. Átlagon felüli mértékben növekedtek a külföldi vásárlások; ezek darabszáma éves alapon 17,6 százalékkal növekedett, meghaladva a 48 milliót, értéke pedig 21,7 százalékkal bővült, és elérte a 740 milliárd forintot.

Az előző év azonos időszakához képest tovább csökkent a teljes készpénzfelvételi forgalom. Darabszámban majdnem 1 millióval, 4 százalékkal csökkent ezek száma, értékben pedig 12,1 százalékos volt a csökkenés.

A BNPL-re jellemző az is, hogy a fogyasztók egy fix hitelkeretet kapnak, amelynek felhasználásával vásárolhatnak. Hosszú távú életképességét több tényező is befolyásolja:

  • egyrészt a kamatkörnyezet változása,
  • a gazdasági konjuktúra átalakulása,
  • valamint a túladósodás kockázata.