A  dolgozó magyar fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak. Ugyanakkor tízből majdnem hatan, azaz az érintettek 58 százaléka az inflációtól elmaradó emelkedéssel, tehát reálbér csökkenéssel számol – derült ki a K&H ifjúsági indexből.

A munkavállalók saját bérükre vonatkozó várakozásait vizsgáló index a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült, a 2024. április 25. – május 8. között végzett felmérésben 300 fő vett részt.

Kapcsolódó

A minta reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét (nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján), a hibahatár +/- 5,7 százalék.

Másképp érzékelt infláció 

Jelentős eltérés van azonban a tényleges inflációs adat és a fiatalok által érzékelt pénzromlás között: utóbbi ugyanis átlagosan 18 százaléknál járt májusban, miközben a tényadat 4 százalékos áremelkedésről tanúskodott. 

A válaszadók 20 százaléka úgy gondolta, hogy az inflációt meghaladó fizetésemelésre számíthat 2024-ben, míg 18 százalékuk nem látott esélyt arra, hogy többet keressen az idei évben, mint egy évvel ezelőtt. 

A legpesszimistábbak aránya 4 százalék volt – ők azok, akik a fizetésük csökkenésétől tartottak.

Magyarország központi régiójának kiemelkedő gazdasági szerepét bizonyítja, hogy ebben a térségben senki sem gondolta, hogy idén kevesebbet fog keresni, mint 2023-ban. A keleti régióban viszont jóval az átlag felett volt ez az arány: a megkérdezettek nyolc százaléka jósolta magának ezt a sötét forgatókönyvet.

Három korszak

A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő kutatás hosszabb távú adatsorai szerint a várható jövedelemmel kapcsolatos várakozások három szakaszra oszlanak.

Az első 2013-tól 2016-ig tartott, ekkor

  • a fizetésük inflációnál kisebb emelkedését várók aránya a valamivel 30 százalék alatti szintről 40 százalék fölé nőtt.
  • Ezzel ellentétesen hullámzott a keresetük változatlanságával számolók aránya.
  • A fizetésük csökkenését a dolgozó fiatalok 8-10 százaléka várta, míg infláció feletti növekedésre 15-20 százalékuk számított.

Az ezt követő öt évben

  • 50 százalék fölé nőtt a mérsékelten pesszimisták aránya, eközben a keresetük változatlanságára számítóké fokozatosan 30 százalék alá csökkent.
  • Az inflációnál nagyobb növekedést várók aránya ekkortól emelkedett akár 25 százalék körüli szintre.
  • A fizetéscsökkenést várok aránya lassan csökkent az idén látott alacsony szintre.

Változott a helyzet 2021-től, ekkor indult a „harmadik szakasz”: 

  • az infláció alatti emelkedésre számítók aránya maradt az 50 százalék körüli szinten, a pesszimistáké pedig 5 százalékos szinten stabilizálódott.
  • A változatlan fizetésre számítók arány 20-25 százalékos volt.
  • A „szuperoptimistáké”, vagyis az inflációt meghaladó béremeléssel kalkulálók aránya ismét a 20 százalék körüli szintre csökkent.

A teljes gazdaságra vonatkozó legfrissebb béradatok szerint a fizetések emelkedő pályán vannak. A Központi Statisztikai Hivatal júniusi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlag éves bázison egyaránt több mint 13 százalékkal emelkedett.

Megtudtuk, hogy most kell-e fizetésemelést kérni a munkahelyen

Hosszú idő után lassult a bérek növekedési üteme, a bruttó átlagkereset 13,3 százalékkal nőtt éves bázison. Habár egy ekkora növekedésre furcsa azt mondani, hogy negatív meglepetés, de az előrejelzések nagyobbra számítottak. A KSH tájékoztatójából az is kiderült, mely területeken nőttek leginkább a fizetések.