A bérek jelentős emelésére van szükség 2024-ben annak érdekében, hogy az alkalmazotti fizetés ne érjen kevesebbet, mint az elmúlt évek válságát okozó orosz-ukrán háború és a Covid-19 járvány előtt.

A magyar keresetek a legtöbb munkakörben megőrizték értéküket a pandémia megjelenésétől egyre bizonytalanabbá váló globális gazdasági környezetben is. Idén ugyanakkor a bruttó bérek átlagos emelése nem tudta felvenni a versenyt az inflációval. 

A fizetések átlagosan 13-14 százalékkal emelkedtek idén, ám ágazatonként és munkakörönként nagyon eltérő volt a munkáltatói gyakorlat. Elsősorban az alacsony fizetésű munkakörökben dolgozók kaptak 15 százalékos, vagy azt meghaladó béremelést. Elsősorban a magas képzettséget igénylő munkakörökben alig volt jellemző az inflációkövető bérrendezés, így jelentősen csökken a munkabérek vásárlóereje.

Sok területen legalább 15, de akár 20 százalék feletti bérrendezésre is szükség lesz jövőre annak érdekében, hogy a fizetésünkből legalább annyi termékre vagy szolgáltatásra tudjunk költeni, mint 2019-ben.

Járvány és háború: az orvosi fizetés megduplázódott

Nem mindenki járt rosszul: az egészségügyben dolgozók, kiemelten az orvosok az idei év egészére a Magyar Nemzeti Bank által előrejelzett 17,5-18,5 százalékos infláció ellenére is jelentős reálbér-emelkedést értek el 2019-hez képest.

Sok munkavállalónak már 2022-ben is kevesebbet ért a fizetése, mint 2019-ben, ám tavaly még a reálbér emelkedése jellemezte a legtöbb szakmát.

Idén már a munkavállalók többségét érinti a vásárlóerő akár jelentős visszaesése, ezért a jövő évi bérkorrekciók alapján dől el, valóban válságállók-e a hazai fizetések.

A Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai szerint 2019 és 2022 között az orvosok és az egészségügyben dolgozók fizetése emelkedett Magyarországon a legnagyobb mértékben: a szakorvosok bruttó keresete 2019 óta több mint kétszeresére nőtt, de egyes területeken akár háromszorosára, ami a vásárlóerőt is jelentősen növelte.

Reálértékben a kiugróan magas infláció ellenére is érdemben nőttek az egészségügyben a bérek.

A rendvédelmi dolgozók pedig az egyszer kifizetett hathavi juttatásnak köszönhetően szintén több mint 50 százalékkal nagyobb keresetre tettek szert így 2022-ben, mint a korábbi években.

A munkavállalók többsége eddig megúszta

Tavaly már bőven a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt az infláció, elsősorban az év második felében volt rekordokat döntő a fogyasztói árak emelkedése, az év egészét tekintve 14,5 százalék volt 2022-ben az infláció. A legtöbb ágazatban a reálbérek még nem estek vissza tavaly és sok munkakörben akár 10 százalékkal is többet ért a munkavállalók fizetése, mint 2019-ben.

Idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a várható inflációnál kisebb volt.

Az utolsó pillanatban derül ki, nőhet-e szeptembertől a minimálbér

Leghamarabb augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok – tudta meg a Napi.hu. Ha a makrogazdasági feltételek adottak is lesznek, a legkisebb bér emeléséről meg is kell egyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak. Bővebben >>>

A munkavállalók többségét érintő garantált bérminimum – amely a magasabb bérkategóriákban is emelkedő béreket eredményez – idén akár 3-4 százalékkal érhet kevesebbet, mint tavaly.

Mennyivel kellene emelni a béreket?

Azok a munkavállalók, akik idén 10 százalék körüli béremelésben részesültek, a 2024-re előrejelzett, immár 5 százalék alatti inflációt is figyelembe véve is nagy, 15-20 százalékos bruttó béremelést kellene, hogy elérjenek munkáltatójuknál annak érdekében, hogy életszínvonaluk ne essen vissza tartósan, és a keresetük értéke még elérje a járvány előtti szintet.

Nagyon sok alkalmazottnak ugyanakkor nem emelkedett idén a fizetése, sőt, jelentős számú dolgozónak több éve nem változott a bruttó bére. Az érintetteknek várhatóan több évre lesz szükségük ahhoz, hogy az életszínvonaluk újra elérhesse az orosz-ukrán háború és a járvány előttit.

A rekord magas infláció a legnagyobb gondot az alacsony keresetű munkavállalóknak jelenti, mivel az alacsony jövedelmű háztartások jóval többet költenek arányaiban élelmiszerre, amelyek ára jóval az inflációs átlagot meghaladó mértékben nőtt.

A tartósabb árkorrekció várhatóan csak a következő hónapokban válik igazán érzékelhetővé.

A járvány előtt még magasnak számító fizetések is értéküket vesztették számos munkakörben.

Ezt jelzi, hogy a bankok is szigorítottak hitelbírálati feltételeiken, és 500 ezerről 600 ezer forintra emelték azt a nettó összeget, amely felett a fizetést már nagyobb arányban terhelhetik a hitel törlesztőrészletei.

A felsőfokú végzettségűeknek, vagyis a fehérgalléros munkavállalók összességében sokkal jelentősebb reálbér-visszaeséssel néznek szembe, mint a kékgalléros dolgozók, vagy a vezető beosztású alkalmazottak.

A munkaerőhiány sem tett csodát

A KSH részletes adatai alapján látható, hogy a súlyos munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban sem kiugró a bérszínvonal felzárkózása.

A jelentős bruttó béremelések ellenére 2019 óta kevesebb, mint 10 százalékkal nőtt a kereskedelmi dolgozók többségének a reálkeresete, míg egyes tudományos munkakörökben 2019 és 2022 között közel 10 százalékkal esett vissza a vásárlóerő.

Fizetésükből jóval kevesebbet tudnak költeni az olyan magas képzettséget igénylő területeken dolgozók, mint

  • a gazdasági területek munkavállalói;
  • a jogászok; 
  • a mérnökök;
  • a telekommunikációs szakemberek;
  • és az újságírók. 
Az érintettek keresete reálértéken nem egy esetben jelentősen, közel 20-30 százalékkal is visszaeshetett 2019 óta.