Augusztusban ismét toleranciasávba került az infláció, a fogyasztói árak éves összevetésben 3,4 százalékkal emelkedtek. Az infláció változékonysága az idei év végéig fennmarad, azonban a dezinflációs trend 2025 első negyedévétől újraindul.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint a fogyasztóiár-index szeptemberben tovább mérséklődik, majd év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban emelkedik, az év hátralévő részében 5 százalék körüli értékekre számíthatunk.
„A 2025 első negyedévében folytatódó dezinfláció hátterében az alacsonyabb külső költségkörnyezet, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások állnak. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évben tartósan visszatérjen a jegybanki célra” – mondta Balatoni András, a jegybank Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője.
- Az infláció az idei év során 3,5–3,9 százalék között,
- 2025-ben 2,7–3,6 százalék között,
- és 2026-ban 2,5–3,5 százalék között alakulhat éves átlagban.
Az adószűrt maginfláció 2024-ben 4,6–4,9 százalék között, 2025-ben 3–3,6 százalék között, míg 2026-ban a 2,6–3,3 százalék között alakulhat. Ezzel tehát az inflációs kilátásait a jegybank bár csak kis mértékben, de rontotta.
Csak a lakásberuházások indultak be
A második negyedévben éves bázison 1,5 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék (GDP), azonban az előző negyedévhez képest csökkenést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idei év egészében 1–1,8 százalék között alakulhat a hazai GDP növekedése.
A fogyasztás bővülése a reálbérdinamikával és az emelkedő lakossági jövedelemmel összhangban folytatódott és így pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez. A beruházások korábbi várakozásunknál nagyobb mértékben csökkentek a második negyedévben.
A háztartási beruházások aránya – különösen a lakásoké – emelkedni fog a jövőben. Ez az egyetlen jó hír a beruházásokkal kapcsolatban
– húzta alá Balatoni András.
Így alakulhat a GDP
A szolgáltatások és az építőipar segítették a gazdaság élénkülését, míg a csökkenő ipari és mezőgazdasági teljesítmény fékezte azt. Előretekintve 2024-ben főként a piaci szolgáltatások támogathatják a növekedést, míg az alacsony rendelésállomány, valamint a vállalati bizalmi indexek alapján az ipar teljesítménye visszafogottan alakulhat az év során.
A nyár végi kedvezőtlen időjárási körülmények hatására a mezőgazdaság hozzáadott értéke csökkenhet idén, ami lassíthatja a gazdasági növekedést.
Az MNB várakozásai szerint idén a felhasználás oldali tételek közül főként a háztartások fogyasztása, valamint a nettó export járulnak hozzá a GDP emelkedéséhez, míg a kedvezőtlen üzleti hangulat miatt jelentősen visszaeső beruházások lassítják azt.
2025-től megkezdődhet az elhalasztott beruházások részleges pótlása, valamint a külső keresleti folyamatok javulása, így kiegyensúlyozottabb növekedés várható.
„Előrejelzésünk szerint a GDP emelkedése 2025-ben 2,7–3,7 százalék, 2026-ban 3,5–4,5 százalék közötti ütemben folytatódhat, így a hozzáadott érték volumene 2026 során visszatér hosszú távú növekedési trendjéhez” – derül ki a jegybank friss inflációs jelentéséből.
Feszes munkaerőpiac?
2024 első félévében tovább nőtt a foglalkoztatás és jelenleg is historikusan magas szinten áll. A munkaerő-keresletnek az elmúlt negyedévekben megfigyelt mérséklődésére és a lassan helyreálló konjunktúrára tekintettel enyhe növekedésre számítunk a foglalkoztatás szintjében az idei évben.
A munkanélküliségi ráta 4,2–4,3 százalék között alakulhat idén, majd 3,6–3,9 százalék között 2025-ben. A 2024-es bérdinamikát elsősorban a minimálbér tavaly év végi emelése, az enyhülő munkaerőpiaci feszesség és az inflációs várakozások mérséklődésének üteme határozza meg. A versenyszférában idén az átlagbérek 11,6–11,9 százalék közötti, a jövő évben 8,0–8,9 százalék közötti növekedésére számítunk.
Lehet inflációs hatása Orbánék illetékének?
A kormány júliusi költségvetési intézkedései alapján augusztus elsejétől emelkedtek a banki tranzakciós illetékek. Az általános esetekben, például banki átutalásokkor fizetendő illeték 0,3 százalékról 0,45 százalékra nőtt, a maximális összege pedig 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedett. A készpénzfelvétel esetében az illeték mértéke 0,6 százalékról 0,9 százalékra változott. Ugyanakkor az átutalásokra, postai befizetésekre és értékpapírügyletekre vonatkozó illetékmentes határ 20 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt.
A kormány díjemelési stopot is bevezetett a lakossági fizetési számlákra vonatkozóan, ez december 31-ig él. Ezen intézkedés részeként egy új kiegészítő díj kerül bevezetésre október elsejétől, amely a devizakonverziót tartalmazó ügyleteknél fizetendő, 0,45 százalékos illetéket jelent az általános díjon felül. A kiegészítő díj maximális összege 20 ezer forint lehet tranzakciónként.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint a tranzakciós illetékek növekedése 2023-ban 0,1, míg 2024-ben 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt.
Az intézkedés két csatornán keresztül hathat a fogyasztói árakra:
- egyrészt a lakossági banki díjak emelkedése közvetlenül,
- másrészt a vállalatok banki költségeinek növekedése közvetett módon emelheti az inflációt.
Míg a hitelintézetek és pénzforgalmi szolgáltatók 2024 végéig nem háríthatják át a megemelt illetékeket a lakossági ügyfelekre, a közvetlen hatások legkorábban 2025 elején éreztethetik magukat a piaci szolgáltatások áraiban.
A közvetett hatások azonban már 2024 második felében is megjelenhetnek, ahogy a vállalatok átárazásai megtörténnek. Ezt a hatást enyhítheti a továbbra is visszafogott kereslet, illetve az, hogy a korábbi inflációs hullám alatt megemelkedett vállalati profitok magasak maradtak, így a vállalatoknak lehetőségük van a többletköltségek mérsékeltebb áthárítására.
A devizakonverziós ügyleteket érintő kiegészítő illeték mérsékelt inflációs hatást gyakorol majd, ugyanis a devizakonverzióval kapcsolatos költségek a háztartások fogyasztásának csak kis részét teszik ki. Emellett a közvetett hatás is mérsékeltebb lehet, mivel az intézkedés elsősorban a nagy volumenű külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokat érinti, és az import-export tevékenységet nem végző, belföldi lakosságot kiszolgáló cégekre nincs jelentős hatása.
Erre a szektorra figyelni kell
A szolgáltatások dezinflációja világszerte lassabb, mint a teljes fogyasztói kosár árdinamikájának csökkenése. A magyar szolgáltatásinflációval azonban még így is sikerült 2024 első hónapjaiban elsőnek lenni, nálunk volt ugyanis a legmagasabb az Európai Unióban.
Májusban 9,7 százalék volt a piaci szolgáltatások éves áremelkedése: ennek harmada a telekommunikációs és banki szolgáltatások visszatekintő átárazásából eredt. Összehasonlításképp: 2017 és 2021 között az utóbbi tételek átlagos hozzájárulása az inflációhoz csupán -0,2 százalékpont volt.