Az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. decemberinél 5,1 százalékkal kisebb volt.

A feldolgozóipari alágak egy részében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásáé.

Rájár a rúd az exportra és a belföldi értékesítésre

Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
  • A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 19,5, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 51 százalékkal bővült.
  • Az ipar belföldi értékesítése 16,5, a feldolgozóiparé 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,2 százalékkal nőtt, a csekély súlyú bányászaté 16,6 százalékkal csökkent.
  • Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 19,5 százalékkal visszaesett, nagyrészt az előző évinél jóval enyhébb idő hatására (a 2023. januári átlagos középhőmérséklet 3,3 fokkal magasabb volt a 2022. januárinál).

A legnagyobb súlyú ipari termelés nem okozott csalódást

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 20 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékében, 44 százalékkal emelkedett.

Bővült az akkumulátorgyártás:

A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 97, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 15,7 százalékkal bővült.

  • A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,8 szézalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
  • A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,6 százalékkal nagyobb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 0,9 százalékkal kisebb lett. 

Csökkent az élelmiszergyártás

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,2 százalékkal csökkent, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt.

Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában 7,7, a dohánytermék gyártásában 48 százalékkal.

  • A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,6 százalék-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
  • A többi nyolc alágazatban 0,1 és 51 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

Az alapanyaggyártás is visszaesett

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

  • A vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2022. januárinak mintegy felére zsugorodott.
  • Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában (28 százalékkal), nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt.
  • A legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Négy régióban nőtt, négyben csökkent az ipari termelés

Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb, 15,3 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 10,2 százalékos visszaesést Észak-Magyarországon regisztrálta a KSH.

  • A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1 szézalékkal nagyobb volt a 2022. januárinál.
  • Az új belföldi rendelések 10,7 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 3,1 százalékkal nőttek.
  • Az összes rendelésállomány január végén 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Visszaesett az építőipari termelés

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,6, a decemberihez képest 5 százalékkal csökkent januárra az építőipari termelés volumene.

Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 1,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 13,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.

  • 2022 egészében az előző évhez képest az építőipari termelés összességében 3 százalékkal bővült, ezen belül az épületek építésének volumene 6,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 1,4 százalékkal csökkent.
  • 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 4, az egyéb építményeké 2,1 százalékkal.
  • Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építésében 0,7, a speciális szaképítésben 1,9 százalékkal kisebb lett a termelés.
  • A megkötött új szerződések volumene 28, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,2, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,2 százalékkal esett vissza a 2022. januári, magas bázishoz képest.
  • Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2, az egyéb építményekre vonatkozóké 29,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.