A Transparency International immár több mint 20 éve készíti el a korrupcióérzékelési indexet, mely során üzletemberek és szakemberek értékelései alapján rangsorol 176 országot. Az élmezőnyben szereplőknél jellemző, hogy stabil a demokrácia, jól működik a gazdaság, nagy a jólét - mondta Martin József, a Transparency International Magyarország (TIM) ügyvezető igazgatója, aki szerint ezen országoknál garantáltak az emberi jogok, szabad a sajtó és független az igazságszolgáltatás.

Az élmezőnyben nagy meglepetés nincs, évek óta szinte mindig ugyanazok az államokat találhatjuk e pozíciókban. A 2016-os felmérés szerint a legjobb eredményt Dánia és Új-Zéland érte el, míg a képzeletbeli dobogóra Finnország került még fel. A vezető helyhez a 100 pontig terjedő skálán - ahol a 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött területeken jelzi - 90 pontra volt szükség, de az ötödik Svájcnak is 86 pontja volt. Százpontos ország nincs, a felmérés eddigi történetében nem is volt soha - kommentált Martin.

Kapcsolódó

A skandináv országok mindig a legjobbak között vannak, nem véletlen például, hogy a TIM idei rendezvényét a norvég nagykövetség támogatta. Ennek keretében Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese elmondta, hogy bár romlik a helyzet Magyarországon, de még nem késő megfordítani a folyamatokat. Ramberg kiemelte az átláthatóság, illetve a fékek és ellensúlyok meglétének fontosságát, mondván, ez minél nagyobb, annál alacsonyabb lesz a korrupció. Bizalom nélkül csak az instabilitás nő, ez pedig senkinek sem érdeke - fogalmazott a képviseletvezető-helyettes.

Éppen ezek azok a feltételek Martin szerint, melyek hiányoznak a lista végén szereplő országoknál. Ám többek közt Szomáliában, Dél-Szudánban vagy Jemenben nem csak ez okozza a problémát: ezen államokban jellemzően vagy diktatúra, vagy anarchia van (esetleg a kettő kombinációja), így nem beszélhetünk felelős állami vezetésről, hiszen ők nem elszámoltathatók. Jó és ismert példa erre Észak-Korea, ahol Kim Dzsongun nagyjából bármit megtehet: a rokonait ugyanúgy kivégeztetheti, ahogy bárkit indoklás nélkül munkatáborba is küldhet.

Helyünk a világban: Namíbia után, Jordániával egy szinten

A tavalyi adatok alapján Magyarország a lélektani 50 pont alá került és 48 pontot ért el. Ezzel a 176 országot tartalmazó lista 57 helyét foglalja el, éppen lemaradva nemcsak Szlovákiával és Horvátországtól, de Namíbiától (!) és Malajziától is, miközben például Kubát hajszál híján előzzük.

Érdekesség, hogy immár Románia is utolért minket. Ez mondjuk az elmúlt évek helyezéseit nézve nem meglepetés: amíg keleti szomszédunk folyamatosan egyre jobb eredményeket ér el, addig hazánk egyre esik vissza, az elmúlt hét év legrosszabb eredménye a mostani.

Mindez azt jelenti, hogy bár világviszonylatban a középmezőnyben foglalunk helyet, az EU-ban immár csak három ország - Olaszország, Görögország és Bulgária - ért el nálunk rosszabb eredményt, míg a régióban még rosszabb a helyzet, itt a bolgárok teljesítenek nálunk rosszabbul.

Tavaly még arról beszélhettünk, hogy a horvátokkal és a szlovákokkal egy szinten vagyunk. Mára már előztek és még Románia is utolért minket

- kommentálta az adatokat Martin, aki szerint az elmúlt évek adatait átnézve jól látható az a trend, hogy az egész régióban javulás van, csak itthon látható romlás.

Drámai hatások

A TIM felméréséből az is kiderül, hogy jelentős összefüggés van az egy főre jutó GDP és a korrupció érzékelése között. Azaz minél jobban élnek az emberek, annál kevesebb a visszaélés - mondta Martin, aki szerint ez alapján két markánsan elkülönülő országcsoportot lehet az EU-ban megkülönböztetni: vannak a jól teljesítők, azaz a nyugati és északi országok, míg velük szemben helyezkednek el a keleti és déli részen elhelyezkedő államok.

A korrupció hátrányai ezen felül jól látszódnak a versenyképességi rangsorokban is. A mostani top-10 és a Világgazdasági Fórum (WEF) szerint legversenyképesebb országok top-10-e között sok az átfedés.

Magyarországon azonban nem éppen pozitív folyamatok zajlanak Martin szerint, hiszen évek óta zuhanórepülésben van az ország versenyképessége. A WEF listáján például 2001-ben még a 28. volt az ország, 2016-ban pedig már csak a 69. A TIM szerint ez főképp az állami intézményrendszer romló teljesítménye miatt van: ebben ugyanezen időtáv alatt a 26. helyről a 114-re estünk.

Rosszul működik az állami intézményrendszer. Ezt minden évben elmondom, de nem azért, mert szeretem magam ismételni, hanem mert ez a trend - emelte ki Martin, aki szerint a magyar intézményrendszer átláthatóságát, elszámolhatóságát és hatékonyságát tekintve is messze elmarad az ideálistól.

Ugyanakkor nem sokkal jobb a helyzet az üzleti környezetnél sem, a megkérdezettek nagy része a szabályozási bizonytalanság, a korrupció, a bonyolult adószabályozás miatt aggódik, de sok helyen okoz gondot az alulképzett munkaerő is.

Rendszerszintű visszaélések

Az évtizedek óta megfigyelhető tendenciák stabilizálódnak, a korrupció immár rendszerszintű, annak jellemzőjévé vált és az állam több esetben maga legalizálja a közpénzek illetéktelen felhasználást - foglalta össze Martin azt, hogy TI szerint mi okozza a legnagyobb gondot Magyarországon. Ennek megfelelően szerinte "nagyon súlyos" a helyzet, példaként elmondta, hogy Mészáros Lőrinc immár az ország egyik legvagyonosabb embere.

Mindössze pár év alatt sikerült ezt a szép eredményt elérni - kommentált a TIM ügyvezető igazgatója, aki szerint egy úgynevezett köztes rendszerben élünk, ami nem jogtisztelő, de még nem is diktatúra.

Itthon továbbra is nagyon rossz a korrupciós bűncselekmények felderítési eredményessége. Ez alól egyetlen év volt a kivétel, mégpedig 2014, amikor 1500 állami alkalmazott bukott meg hamis nyelvvizsgákkal. Ők mind bevallották a csalást, így megdobták a statisztikát, ám ezen kívül nagyon alacsony számokkal lehet találkozni, az eljárások alig fele-harmada jut el a bíróságokig, a többi valahol kiesik útközben - mondta Ligeti Miklós, a TIM jogi igazgatója.

Ugyanakkor a fő problémát nem is ezek okozzák, hanem azok az esetek, amelyek nem kerülnek be a statisztikába. Ilyen volt például az MNB-alapítványok ügye is, ahol a GDP mintegy 1 százaléka került ezen szervezetekhez. Bár e pénzek sorsa végül - az Alkotmánybíróságnak és Áder János köztársasági elnöknek köszönhetően - mégis nyilvánosságra került, ez ritka kivételnek számít Ligeti szerint.

Negatív példaként említette a letelepedési államkötvényeket is, ahol az "ismeretlen tulajdonosi hátterű cégek" 110-120 milliárd forintnyi hasznot termeltek. Mindezt úgy, hogy az állam mintegy 700 millió forintot bukott - ennyivel több került volna a kasszába ugyanis, ha nem letelepedési, hanem normál államkötvénnyel finanszírozza magát az állam.

Remélem egyszer eljön majd az az idő, amikor a parlament gazdasági bizottságának tagja a bíróság előtt felelnek majd ezért

- mondta Ligeti, mivel a Rogán Antal vezette bizottság dönthette el, hogy mely cégek kaphattak szerepet ebben a konstrukcióban.

Harmadik példaként a társasági adókedvezményes (taó) pénzek elosztását nevezte meg. "Alapjában véve azzal nincsen probléma, hogy sok közpénz megy a sporttámogatásokra. De a magyar rendszer átláthatatlan, a cégek döntik el, hogy kinek fizetnek. Azt pedig, hogy valami nem stimmel a rendszerben, jól mutatja, hogy a felcsúti szervezetek 10 milliárd forintot kaszáltak a rendszer bevezetése óta, idén várhatóan további kétmilliárdot, miközben egy átlagos fociklub 4-4,5 millió forint támogatást kap. Mi nagyon szeretnénk tudni, hogy mely cégek érezték úgy, hogy nekik Felcsútra kell vinni manapság a tao-pénzeket. Ez ugyanis inkább tűnik bevásárlási körútnak, mintsem sporttámogatásnak".

Arra a kérdésünkre, hogy megállapításaikat elküldik-e a kormánynak, illetve van-e ezekre bármiféle reakció, Martin elmondta, hogy nem minden jelentést küldenek tovább az állam felé, ám kormány tagjai valószínűleg olvasnak újságot, így eljutnak hozzájuk az adatok. "Az elmúlt években azonban érdemi párbeszéd, kommunikáció nem alakult ki. Ugyanakkor vannak olyan javaslataink, amiket a törvényalkotás során figyelembe vesznek, így volt a közbeszerzési törvénynél is, ám ezek egyelőre csak a kivételt jelentik".

Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget, melyben kértük, hogy reagáljanak a Transparency International megállapításaira. A tárca csütörtökre ígért választ, amint megvan, azt természetesen közölni fogjuk. Update: Kovács Zoltán kormányszóvivő időközben már kommentálta az MTI-nek az adatokat. Eszerint "minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval". Akit bővebben érdekel a kormányzati álláspont, az kattintson! A Miniszterelnökség válaszát még várjuk.

Update2: Kovács szavaira reagált a szervezet: "A TI az elmúlt években számtalanszor rámutatott arra, hogy korrupciós szempontból Magyarországon nem jó irányba haladnak a dolgok. Azt is sokszor hangsúlyozzuk, hogy a bajok nem 2010-ben kezdődtek. Már 2008-ban, a baloldali kormányzás idején felhívtuk a figyelmet arra, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon, bár a vesztegetéseket ekkor még sokkal inkább ítéltük a demokratikus rendszer melléktermékének, mintsem alapvető jellemzőjének."

Apátiában a lakosság

Persze vannak jó hírek is, ám meglehetősen kevés. Martint szerint ilyen az, hogy az eljáró bíróságok döntései "továbbra sem tűnnek elfogultnak", illetve, hogy az utcai korrupció visszaszorulóban van. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy leginkább a rendőrségi vesztegetés szorult vissza, 2013-as adatokhoz képest jelentős javulás mért a TI. Ugyanakkor a hálapénznél nincs javulás, az továbbra is szerves része az egészségügyi rendszernek. Martin szerint kis túlzással ki lehet azt is jelenteni, hogy hálapénz nélkül összedőlne az eü-rendszer.

Ezzel kapcsolatban az TIM ügyvezetője kiemelte, hogy van egyfajta apáti a lakosságban, az emberek nagy része tudatában van annak, hogy korrupt országban él. "Nagyon súlyos a probléma, tehetetlenség lett úrrá a magyar társadalomban, melynek tagjai egyre inkább úgy gondolják, hogy ez az élet velejárója, nem nagyon látják, hogy mit lehetne ez ellen tenni. Ennek megfelelően elképesztően alacsony a korrupcióellenes affinitás, mindössze a lakosság 20 százaléka jelentené, ha valamilyen visszaélést észlelne. Ezzel egyébként Fehéroroszország és Oroszország szintjén vagyunk." - fogalmazott Martin.