Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kkv-szektor megerősítését szolgáló stratégia bevezetőjében úgy fogalmaz, hogy közel 900 ezer vállalkozás működik ma Magyarországon, amelyek 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A kkv-k adják tehát a magyar gazdaság gerincét és tartó pillérét.

Ezen vállalkozások a magyar munkavállalók kétharmadának a foglalkoztatását, ezáltal számos család egzisztenciáját biztosítják – fogalmazott a tárcavezető. Éppen ezért a kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség az uniós átlag 90 százalékát érje el.
A 2030-ig tartó időszakra a kkv-stratégia komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára
– tett rá ígéretet Nagy Márton. 

A két évente frissítendő stratégiában azt is kifejtik, hogy például 2022-ben a magyar foglalkoztatottak 72 százalékát ezek a vállalkozások alkalmazták, míg a nettó árbevétel és a bruttó hozzáadott érték 55 százalékát képviselték. Mindez jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest, mely jól mutatja a kkv-k gazdaságban betöltött szerepének súlyát. Azt is megállapítják, hogy a hazai kkv-k termelékenysége 2022-ig javult, azonban továbbra is elmaradást mutat az EU-átlaghoz viszonyítva.

Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy az innovációk (digitalizáció, új technológiák, zöld megoldások) csak kis mértékben hasznosulnak a kkv-knál.

Érdekesség még, hogy a stratégiában öt pillér köré csoportosították a kihívásokat:
  1. versenyképes magyar kkv-k;
  2. üzleti környezet és adózás;
  3. finanszírozáshoz jutás;
  4. a jövő technológiái és innováció;
  5. vállalkozói kultúra és sikeres generációváltás.

Ugyanakkor az elmozdulás egyelőre nehezen indul be. 

A kkv-k által előállított, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték ugyan növekedett az elmúlt években, de látszódik, hogy a világjárvány okozta visszaesést még nem igazán heverte ki a szektor, és az is világos, hogy messze még a kitűzött cél. 

Egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték (ezer euró/fő):

  • 2018: 20,61 ezer euró/fő;
  • 2019: 21,98 ezer euró/fő;
  • 2020: 19,83 ezer euró/fő;
  • 2021: 20,65 ezer euró/fő;
  • 2022: 23,31 ezer euró/fő;
  • 2030: 28,00 ezer euró/fő. 
Még árulkodóbb az exportáló kkv-k aránya, különösen az, hogy vannak olyan évek, amikor a minisztérium nem tudott adatot gyűjteni. 

Az exportáló kkv-k aránya:

  • 2018: 6,18 százalék;
  • 2019: 5,75 százalék;
  • 2020: nincs adat!
  • 2021: nincs adat!
  • 2022: nincs adat!
  • 2030: 7 százalék.
A KSH adatai szerint 2022-ben 897 167 vállalkozás működött Magyarországon, és a magyar 
vállalkozások 99,9 százaléka tartozott a mikro-, illetve kis- és középvállalkozások körébe. Számuk 2019-ről 2020-ra 3,3 százalékkal, 2020-ról 2021-re pedig 2,8 százalékkal nőtt. 2021-ről 2022-re 5,5 százalékos csökkenést figyelhetünk meg: a mikrovállalkozások száma csökkent szignifikánsan, míg ugyanebben az időszakban a kis- és középvállalkozások száma növekedett.

Ez a folyamat a Nemzetgazdasági Minisztériumot arra engedte következtetni, hogy a csökkenés egy piaci tisztulási folyamat eredménye, amelyet a megváltozott adózási környezet, a kata megszűnése is elősegített. 

A középvállalkozások száma és aránya is folyamatosan csökken, 2022-ben 4748 darab középvállalkozás működött Magyarországon, arányuk a kis- és középvállalkozásokon belül csupán 0,53 százalék volt, ezzel szemben a legtöbb Magyarországon működő vállalkozás mikrovállalkozás; 2022-ben a számuk 860 365 volt.

Még kiemelnénk azt a minisztériumi megállapítást, miszerint a magyar gazdaságot és társadalmat erős területi megosztottság jellemzi, amely a kkv-szektorban is érzékelhető:

Budapest és Pest vármegye dominanciája figyelhető meg a vállalkozások megoszlása és teljesítménye alapján.

Területi megoszlásban a legtöbb kis- és középvállalkozás Budapesten működik (2021-ben a kkv-k 28,19 százaléka). A kkv-k további 15,35 százaléka pedig Pest vármegyében található, miközben az Észak- és a Dél-Alföldön az összes kkv 10,93, illetve 10,64 százaléka működik. A közép-, illetve nyugat-dunántúli régióban a kkv-k 10,05, illetve 9,57 százaléka tevékenykedik. A legkevesebb kis- és középvállalkozás a Dél-Dunántúlon, azaz Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben (7,69 százalék), illetve Észak-Magyarországon, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyékben (7,58 százalék) található.

Ugyanakkor a lényeg mégiscsak az, hogy az összes vállalkozás egyötöde Budapesten jön létre, az 5 fő feletti vállalatméretek esetében a budapesti dominancia még jelentősebb. 

A KSH legfrissebb, február 2-ai frissítése viszont arról tájékoztat, hogy

a járások 95 százalékában nőtt a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók aránya az egy évvel korábbihoz képest, ez országosan 17 százalékos volt.

Kép: Economx.hu
A statisztikai hivatal összesítése szerint tavaly 25,8 ezer új társas vállalkozást jegyeztek be, ezzel szemben 37,8 ezer társas vállalkozás szűnt meg. Hogy ez mennyire komoly probléma, azt jól jelzi, hogy

2022 novembere óta folyamatosan, minden egyes hónapban csökken a regisztrált társas vállalkozások száma.

Ez egy példátlan tendencia, 2021-ben például az előző hónaphoz képest is folyamatos volt a kkv-szektor bővülése. 

Kép: Economx.hu
A társas vállalkozások esetében összességében is robosztus csökkenés látható,

számuk 525,2 ezerről 515,7 ezerre csökkent 2023 január és december között.

A társas vállalkozások számának változása (január és december között):

  • 2020: 514,5 ezer - 514,5 ezer;
  • 2021: 516,1 ezer - 527,5 ezer;
  • 2022: 527,0 ezer - 528,0 ezer;
  • 2023: 525,2 ezer - 515,7 ezer. 
Az elmúlt időszakból tehát a 2023-as az egyedüli év, amikor a társas vállalkozások teljes létszáma is csökkent.