Gazdasági események szempontjából erősen indult a múlt hét, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn azt javasolta, hogy a magánnyugdíj-számlákon lévő megtakarításokat lakáscélokra is fel lehessen használni, mindezt egyszeri intézkedésként, adómentesen. Kedden az Economxen máris utánamentünk a részletekbe menő szabályoknak, hogy pontosan mi mindenre költhető el ingatlan címen 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott megtakarítás.
- A kormány számításai szerint 2023 végén 1,1 millió személy rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással: 300 ezer fővel kevesebb, mint a csúcsot jelentő 2008-ban.
- A 45 évesnél fiatalabb generációból 2002-ben 677 ezren voltak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, míg 2022-ben már csak 412 ezren voltak tagok ebből a korosztályból.
- A legfrissebb statisztikák alapján szeptember közepén 2142 milliárd forint pihent ezeken a típusú számlákon.
Fontos, hogy a projekt státusza egyelőre még javaslat, amely a társadalmi egyeztetés fázisában tart, azaz október 22-ig a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen még bárki elküldheti róla a véleményét a kormánynak. A törvénymódosítás várhatóan 2025. január 1-jén lép hatályba és egy éven át kötelezi a nyugdíjpénztárakat arra, hogy lakáscélú kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtsanak.
A tervezet értelmében a megtakarítások felhasználására az alábbiak szerint lesz lehetőség:
- a megtakarítások lakáscélú felhasználása egy extra, opcionális lehetőség lesz, vagyis arról az érintett a saját belátása alapján dönthet;
- a megtakarítások felhasználására az érintetteknek 2025-ben átmenetileg, egy éves időtartamban van lehetőségük;
- a lakáscélú felhasználás ebben az egy évben adómentesen vehető igénybe;
- a javaslat értelmében lakáscélnak számít a lakáshitel törlesztése, az önrész támogatása, illetve a Magyarországon lévő lakások korszerűsítése, felújítása;
- a felhasználhatóságnak az is feltétele, hogy a lakás vagy a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza.
A turizmus reformja és a szervízdíjas okosságok vége
A Nemzetgazdasági Minisztérium a hét elején egyúttal legújabb turisztikai csomagját is bejelentette, amit lapunk úgy értékelt, hogy akár 180 fokos fordulatot is vehet tőle az ország vendéglátóipara, különösen a fővárosi. Nagy Márton tárcavezető elmondta: még az év elején létrehoztak a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen egy tanácsadó testületet, amelynek tagja 33 szervezet. A nemzetgazdasági miniszter szerint egyértelműen szükség volt a turizmus bürokráciacsökkentésére.
A 16 pontos turisztikai akcióterv fontosabb, érdekesebb elemei a teljesség igénye nélkül:
- érkezik a digitális, telefonon keresztül használható SZÉP-kártya;
- fokozzák a rendőri jelenlétet a budapesti bulinegyedben;
- szigorodik az Airbnb-lakásokra vonatkozó szabályozás is a fővárosban;
- a falusi turizmus erősítése érdekében lehetőség lesz a különböző gazdasági épületek, például pajták és pincék szálláshelyként való hasznosítására;
- a vendéglátóhelyeknek kötelező lesz biztosítaniuk a vendégek számára a készpénzmentes borravaló adás lehetőségét;
- a szervízdíjat mindeközben 12 százalékban maximalizálnák, elkülönítve a borravalótól.
- szabályozzák az idegenvezetési tevékenységet: kizárólag a megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek végezhetnék a jövőben ezt a munkát;
- felülvizsgálják az éttermek parkolási követelményeit.
A bejelentés után külön cikket szenteltünk az Economxen a szervízdíj és a borravaló kérdésének, amelyből többek között kiderült, hogy Flesch Tamás szerint a szakma a 15 százalékos maximalizálásnak örült volna, de lapunknak azt is elmondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, hogy az alapvető kérdés az, hogy ez a pénz oda kerüljön, ahova valójában kell. Hozzátette: a szervízdíj egy beépített fizetés, amit kötelező lenne odaadni a dolgozóknak.
Flesch Tamás szerint tehát a szervízdíjjal alapvetően nem lenne semmi probléma, ha az valóban oda kerülne, ahova kell. Vagyis ezt a pénzt nem a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek kell zsebre raknia.
„Ha egy vendéglátóhely alkalmazza a szervízdíjat, akkor az benne van a számlában és a vendég mindenképpen megfizeti. Ezért indokolt a szervízdíj mértékének maximalizálása. A borravaló önkéntes, arról a vendég dönt. A borravaló adómentes, ahhoz, hogy ez készpénzmentesen, kártyával történő fizetéskor is biztosítható legyen, a POS terminálok fejlesztése szükséges. Erről egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetséggel” – válaszolta megkeresésünkre a minisztérium.
Gazdasági véleménysemlegesség
Ha még nem lett volna startból kellően eseménydús a hét, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón ismertette az új gazdasági akciótervet, hogy segítsék a hazai kkv-kat, javítsák a lakhatási feltételeket, továbbá növeljék a háztartások jövedelmét.
Ezek közül a főbb konkrét kormányzati intézkedések:
- a gyermekek után járó adókedvezményt két lépcsőben fogják növelni, jövő év július 1-től, és 2026. január 1-től;
- meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát;
- a lakáshitelekre 5 százalékos kamatplafont vezetnek be;
- a kisvállalkozásoknak a Széchenyi hitelprogram kamatszintjét 3,5 százalékra csökkentik.
- bővítik a kollégiumi férőhelyeket.
A kormányinfón ezen túl az is kiderült, hogy egy gazdasági akciótervet fogadtak el a legutóbbi kormányülésen, illetve egy újabb nemzeti konzultációt is indít a kabinet, amely az Orbán Viktor miniszterelnök által a közelmúltban meghirdetett gazdasági semlegesség koncepciójára épít. A kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások lesznek például a témák, amelyekben a lakosság véleményére számít 11 kérdésben a kormány.
Így nézne ki a családi adókedvezmény duplázása a gyakorlatban
2026-ra 198 ezer forintos családi adókedvezmény járna majd három gyerek után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összevont adóalapot nagyobb összegű családi kedvezménnyel lehet csökkenteni, vagyis a jogosultak kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek be az államkasszába, a nettó jövedelmük pedig több lesz. - A részletekről és a várható pontos összegekről ITT írtunk bővebben.Csányi vs kormány
A kormányinfó nagy bejelentései mellett a hét további része a hazai gazdasági élet nagyágyúinak erős mondásaitól és napvilágra került nézeteltéréseitől volt hangos. Kezdődött azzal, hogy Csányi Sándor OTP-vezér a Portfolio szerdai konferenciáján elmondta: egyrészt az uniós túlszabályozás, másrészt a hazai adókörnyezet miatt jelentős versenyhátrányban vannak a hazai bankok. Kiemelte, hogy nem teljesült a banki extraprofitadó kivezetéséről szóló kormányzati ígéret sem.
Csányi Sándor azt is kijelentette, hogy nincs még egy olyan közép-kelet-európai ország, ahol olyan aktív avatkozna bele a bankszektor életébe a kormány, mint Magyarországon. Szerinte nem csupán magasak a szektor terhei, hanem kiszámíthatatlanok is, és minden ágazat közül a bankszektor jár a legrosszabbul. Az elnök-vezérigazgató arról is beszélt, hogy ennek egyik fő oka, hogy olyan adókat varrtak a szektor nyakába, amilyenek más területek nem érzékelnek.
Az OTP vezetőjének szavaira reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter türelemre kérte Csányi Sándort. Mint mondta, a várakozásuk, hogy a kamatkörnyezet gyorsabban javul, nem következett be, ez pedig a költségvetés terheit magas szinten tartja, így szükség van az adóbevételre. Szerinte az európai országokban az elmúlt hónapokban, hetekben meghozott intézkedések hasonlóan érintik a vállalati szektort vagy a bankokat, elég Szlovákiára vagy Franciaországra gondolni.
A pénzügyminiszter azt beismerte, hogy korábban valóban azt ígérték, hogy ez az adó meg fog szűnni, „egy lassú kivezetésre tettünk most javaslatot”.
Még öt fontos hír a hétről
- Jó hírt kapott az egészségügy, jön a pénzeső: nem csak a szokásos tűzoltásra számíthatnak a kórházak, hanem jelentős pluszforráshoz jutnak, ami beépül a finanszírozásba.
- Pont került a héten Talgo-üzlet végére, amelyet eredetileg a Ganz-Mávag szeretett volna felvásárolni, ám végül úgy fest, hogy másé lesz a spanyol vonatgyártó óriás.
- Navracsics Tibor tisztázta, hogy a kormány miként szándékozza újraelosztani az önkormányzatok iparűzési adóját: a közigazgatási és területfejlesztési miniszter mindenkit megnyugtatott, hogy nem kerül veszélybe a hazai települések napi szintű működtetésének finanszírozása.
- A múlt héten azt is megírtuk, hogy a kikukázott fizetős palackoknak is van tulajdonosuk, és arról is beszámoltunk, hogy az kicsoda.
- Fontos változás jön a TB-járulékban 2025-től, lesznek, akik többet fizetnek.
Ami a héten várható
Kedden tartja következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Akár hosszabb szünetet is tarthat a kamatvágási ciklusban az MNB - kedden biztosan nem nyúl az alapkamathoz a Monetáris Tanács, a CIB vezető elemzője szerint a piac már abban sem biztos, hogy év végéig lesz-e egyáltalán tere a jegybanknak újabb lazító lépésre.
Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
Virág Barnabás MNB-alelnök az ülést követően azt mondta, hogy az MNB inflációs célja fenntartható módon 2025-ben érhető el, akkor már éves szinten is 3 százalék körülire csökkenhet a pénzromlás üteme.
Szintén kedden közli a Pénzügyminisztérium a részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2623,5 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Ugyancsak kedden ismerteti a KSH az augusztusi kereseti adatokat, illetve pénteken teszi közzé a KSH a foglalkoztatottság és munkanélküliség szeptemberi adatait.