Körülbelül 100 ezer főt lehetne átcsoportosítani a költségvetési szférából a versenyszférába, persze nem azonnal, hanem mintegy 3-4 éves időtávban, a programot azonban célszerű lenne a lehető leghamarabb elkezdeni - szorgalmazza a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nemrég napvilágra került tervében, amely némileg hasonlít a 2016-ban a Miniszterelnökség által felkarolt, majd hamvába holt átcsoportosítási elképzeléshez.

Nem puszta bürokráciacsökkentés

Komoly háttérelemzésre lenne szükség, hogy hol és hány ember, milyen módon szabadítható fel, az átcsoportosítás pedig nem egyik napról a másikra, hanem programszerűen történne, meg kellene teremteni a feltételeit, hogy a közszféra szolgáltatásainak színvonala ne sérüljön - vázolta lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

A szervezet becslései szerint körülbelül 200 ezer üres álláshely van a versenyszférában, amit be lehetne tölteni (Ezek nagy többsége fizikai, illetve szakmunka). Nyilván egy részüket nincs esély ily módon feltölteni, hiszen például CNC-esztergályost nem fognak találni a közszférából. De a munkaerőhiány annyira általános, hogy szinte mindenfajta képzettségű ember áthelyezhető, vagy átképezhető a versenyszférába - állítja.

A mintegy 830 ezer embert foglalkoztató költségvetési szférának három nagy területe van. Csak egy kisebb, 100 ezres létszámú részt alkotnak a köztisztviselők, a másik kisebb - mintegy 130 ezres - csoport pedig a közfoglalkoztatottak tábora. A harmadik, egyben legnagyobb csoportot a közalkalmazottakét - ebben benne vannak az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás és egyebek dolgozói - az MGYOSZ ugyancsak be kívánja vonni az átcsoportosítási programba.

Rolek szerint ugyan a költségvetési szférában a dolgozók túlnyomó része szellemi foglalkoztatott, de elég sok fizikai alkalmazott is dolgozik ott, akiket akár a feldolgozóiparban is viszonylag könnyen lehetne foglalkoztatni. A másik oldalról pedig egyre nagyobb hiány van szellemi dolgozókból is, akár pénzügyi, jogi, adminisztratív, vagy informatikai munkakörben, itt az átképzés egy járható út lenne.

A tanárok is könnyen átképezhetőek! - vélekedett. Például, ha megnézzük, hogy azok közül, akik az egyetemen tanárszakon végeznek, minimum az 50 százalékos arányban nem tanárként helyezkednek el, azt jelzi, hogy ez egy konvertálható képesség és sok helyen van irántuk fogadókészség a versenyszférában - értékelt.

Derogál-e a szerelőszalag, vagy a csemegepult?

A szellemi munkakörökből valóban nagyon kevesen szeretnének a fizikai állományba kerülni - ismerte el Rolek Ferenc. Ezt sokan nagy visszalépésnek érezhetik, de nem biztos, hogy mindenki annak fogja. Nem érdemes elfelejteni, hogy az alapszituáció, ami miatt ez a kérdés felmerült, az hogy a munkaképes korú lakosság száma, évről-évre mintegy 40 ezer fővel csökken.

Egy idő után tehát a kérdés nem úgy merül fel, hogy mi derogál és mi nem derogál, mivel e munkákat el kell végezni, amire "házon belül" található megoldás. Máskülönben tényleg az lesz, mint a nyugat-európai országokban, hogy afrikai és ázsiai vendégmunkásokat szükséges behozni, miközben a cél nem ez.

- figyelmeztetett a MGYOSZ alelnöke.

Az álláspiacon az élet nem ilyen egyszerű

A legnagyobb munkaerőhiány fizikai munkakörökben van: többek közt a nagy gyártócégeknél, vagy az építőipari kkv-knál, ahol 100 ezer álláshelyet lényegében azonnal be lehetne tölteni, ha lenne rá jelentkező - becsülte a Napi.hu-nak Fehér Tamás a Trenkwalder-csoport toborzásért felelős alelnöke.

Tapasztalatai szerint ugyan van munkaerőhiány a szolgáltatócégeknél (ssc), vagy adminisztrációs területen is, de ez még a tízezres nagyságrendet sem éri el. Az ssc-knél pedig gyakran 2-3 idegennyelv ismerete is elvárás. Márpedig nem valószínű, hogy az állami szektorból a több nyelvet beszélő nemzetközi kapcsolattartásban is jártas embereket fogják elküldeni, hiszen az ő munkájuk kevésbé kiváltható.

Rossz hír viszont, hogy az a kis feladatkörökre bontott klasszikus irodai adminisztrációs munka, amelyet például a hivatalokban kell végezni, a versenyszférában ritkán akad. Itt inkább projektmenedzsment folyik (amelyet jellemzően az állami szervek is kiszerveznek), az adminisztráció pedig vagy javarészt automatizált, vagy a vezetői feladatkörök közé beletartozik - részletezte a hr-szakember.

A Trenkwalder adatai alapján a fizikai, gyártósori vagy akár a mérnöki feladatokhoz képest teljesen elhanyagolható a munkaerő-kereslet a speciális szaktudást nem igénylő irodai, vagy egyéb fehérgalléros munkakörök iránt. Az alelnök szerint a leginkább kilátástalan helyzetben azok vannak, akiknek csak érettségijük van és egy bizonyos adminisztratív munkakört tanultak be, mivel ilyen pozíciókból nagyon keveset kínálnak. Például egy 5-600 fős szolgáltatócégnél 4 főnél több recepciósra nincs szükség. Talán egyedül a vezetői asszisztencia tekinthető még egy általánosabb adminisztratív feladatnak, ám ez gyakorlatilag minden esetben magas szintű nyelvtudást és diplomát igényel.

Általános tapasztalat, hogy nagyon nehéz az átjárás a versenyszféra és az állami szféra között, mert a kettő egészen más jellegű elvárásokat, tapasztalatokat feltételez. Ahol a legkönnyebb az átjárhatóság az a középszintű, vagy senior pozíciók: könyvelő, pénzügyi elemző, vagy kommunikációs jellegű szakmák, ám nagy tömegben itt sem zajlik a toborzás.

Mi több még e körben is nagy kérdés, hogy miként fogják meggyőzni a cégek igen szkeptikus hr-eseit arról, hogy egy egész életében az állami szektorban munkát végző ember beilleszthető a versenyszférában. A hr-esek jellemzően "túllihegik" ezt a kérdést és a szóbeli interjúztató gyakorta mindenáron arra gyűjt bizonyítékot, hogy miért nem fog "feküdni" az állami intézményektől érkező kollégának a feladat. Ha valaki ráadásul még 50 év fölötti is, végképp az előítéletek kereszttüzébe kerülhet - osztotta meg tapasztalatait.

Betanított munka bárkinek?

Ha például portásokat, karbantartókat küldenek el a közszférából az viszonylag egyszerűbb eset. De olyanokról nincs ismeretünk, akik a közigazgatásban dolgoztak, vagy akár középiskolai tanárok voltak tíz-húsz éven át, majd hirtelen a sarki ABC-ben kezdtek polcot pakolni, vagy padlót törölgetni - magyarázta Fehér Tamás, aki nem gondolja, hogy ez a csoport elfogadná az ilyen jellegű állásokat, vagy ha igen, akkor csakis kényszer hatására.

Ez biztos visszalépést jelenten számukra, nem beszélve arról, hogy az állami szektor értékeli a szenioritást. A bértábla rendszerben is nagyon fontos szerepet tölt be a szolgálati idő, tehát minél hosszabb ideje dolgozik a szakmában valaki, annál magasabb fizetésre számíthat. Ha ugyanakkor átlépnek például a kiskereskedelembe, ott kezdőnek számítanának és messze nem jutnának hozzá ahhoz a bérszínvonalhoz, amellyel most rendelkeznek - figyelmeztetett.

Inkább kivándorolnak majd

A munkaerő átképezhetősége, a mobilitás szempontjából magáról a munkaidőről is érdemes beszélni. Az állami szférában ez is elég jól behatárolható: rendszerint nyolckor kezdődik és 4-fél 5 kor végződik, míg sok helyen péntekenként könnyített munkarend van és már 1-3 órakor haza lehet menni.

Ehhez képest a gyáriparban több műszakos munkarend a jellemző, adott esetben éjszaka kell dolgozni, vagy hajnalban bejárni. Ez pedig nem csak a betanított munkánál van így, hiszen a termelést kiszolgáló területek munkarendje is a termeléshez igazodik. Például a raktári adminisztrátori munkakörök is jellemzően három műszakban, adott esetben hétvégi munkavégzéssel zajlanak - hívta fel a figyelmet Jáger László, a Man at Work toborzási vezetője. Egy 40-50 év fölötti embernek pedig - főleg, ha családja is van - már rendkívül nehéz más életritmust kialakítania.

De egy esetleges váltás során gondba kerülhetnek még az - elvileg - könnyű helyzetben lévő informatikusok is, akik az állami szférában rendszerint üzemeltetői feladatokat látnak el és egy bizonyos szakrendszert ismernek, miközben például az iparban tervezői feladatokra keresnek embereket, egyszerre több programnyelv ismeretét elvárva.

Jáger szerint összességében nincs realitása annak, hogy tízezreket sikerrel áthelyezzenek a közszférából a versenyszférába - nem beszélve arról, hogy az oktatás az egészségügy és a közigazgatás már így is "kifeszítve" működik az óriási létszámhiány miatt. Amennyiben mégis megtörténne a tömeges elbocsátás, az inkább a kivándorlásnak adna egy újabb löketet.

A szellemi foglalkozásúak ugyan nyomás hatására elfogadhatnak fizikai munkaköröket is - csak épp nem itthon, hanem nyugaton, ahol meg is fizetik azokat

- vélekedett.

A képzések cechjét az állam állná

Azt az MGYOSZ-nál is elismerik, hogy a terv megvalósítása csak egy átfogó és hosszabb távú képzési rendszerre alapozhatna. A szervezet két típusú programot indítana el:  vannak, akiknek szakmai képzésre, átképzésre lehet szüksége az adott szakmában. A másik képzés pedig azért szükséges, mert a versenyszféra és a költségvetési szféra munkakultúrája között jelentős különbség van. Ezért szükség lesz egy olyan programra, amely - akár lelki értelemben is - felkészíti az embereket egy más rendszerű munkavégzésre - ismertette Rolek FerencA képzés aktív foglalkoztatáspolitikai eszközként jelenne meg és a Munkaerőpiaci Alapból, valamint a szakképzési hozzájárulás befizetéseiből finanszírozható. A költségeket számszerűsíteni egyelőre nagyon nehéz, hiszen még nem készültek el a felmérések, háttérszámítások - tette hozzá.

A fotó forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán.