Folytatódik a cikk-cakk az építőipar teljesítményében: júliusban a termelés volumene egy százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, és emellett pozitívum, hogy az útépítésekre kötött nagy értékű szerződések miatt a rendelésállomány is növekedni tudott a hónapban.
Éves alapon azonban 2024 júliusában 6,2 százalékos visszaesést mutatnak a termelési adatok,
ám a csökkenés a 2023 júliusi magas bázis miatt volt ekkora – jelezte lapunknak Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum elemzője.
Egyelőre nem fest jól az építőipar
Az EBI Építésaktivitási második negyedéves jelentése szerint sem sikerült jól a második negyedév a hazai építőiparban:
az elindított kivitelezések értéke csak kevéssel haladta meg a 400 milliárd forintot, ami még folyó áron is 2016 óta a legalacsonyabb negyedéves összeget jelentette.
Az első félévet tekintve pedig 2014 óta ez a legalacsonyabb szám. Összességében az első félévet az első negyedév számai mentették meg, de 2023 első félévéhez képest így is 11 százalékos volt a csökkenés.
Az első, magasabb Aktivitás-Kezdést mutató negyedévet visszaesés követte a második negyedévben a magasépítések esetében is, a megkezdett kivitelezések értéke nem érte el a 360 milliárd forintot. A legnagyobb magasépítési projektek közé tartozott az MBH székházának kivitelezése, a BYD elektromosautó-gyárának I. üteme Szegeden, valamint a Huayou Cobalt Bamo katódgyára Ácson.
Horti Flóra arra számít, hogy a termelési volumen érdemi növekedése a második féléves adatokon már látszódhat. Pozitívumként emelte ki, hogy 2024 első hét hónapjában az építőipari termelés volumene 3 százalékkal nőtt az előző azonos időszakihoz képest, amivel az idei év összesített teljesítménye már emelkedő trendet mutat a két évig tartó csökkenés után.
Pénztári megtakarítás otthonteremtésre
Horti Flóra kiemelte, hogy a hitelkamatok a korábbi magas szintekről mérséklődtek, az új otthonfelújítási program és lakáspiaci élénkülés nyomán a belső kereslet is élénkül. Azonban az uniós források hiánya és az áprilisban bejelentett beruházás-elhalasztás negatív tényező az ágazat kilátásai szempontjából. Ugyanakkor a kormány jelentős építőipari fejlesztéseket jelentett be, ami felpörgetheti a szektort, illetve az otthonteremtéshez egy új kezdeményezéssel hozhatják meg a kedvet.
A gazdasági kabinet vizsgálja, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.
Az Építési Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szorgalmazza a kezdeményezést, szeptember elején rámutattak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások szigorú feltételekhez kötött felhasználhatóságát indokolt újragondolni.
A 10 év utáni tőkemegtakarítások lakáscélú felhasználása esetén adókedvezményt kapva elősegítenék a magasabb korosztályú állampolgárok elavult otthonainak megújítását, új otthonokba való költözésének jobb finanszírozhatóságát
– fogalmaztak a lapcsortunkhoz eljuttatott közleményben. Az ÉVOSZ szerint van elegendő hazai gyártású építési termék és kivitelezői kapacitás ahhoz, hogy a lakáscélú, otthonteremtési fogyasztást növekvő mértékben kiszolgálja. Az elavult, felújításra szoruló lakóingatlanok nagy száma a vidéki kistelepülésekre jellemző, ahol ráadásul elöregedő otthontulajdonosok lakják az épületeket.
Hétfőn a Pénztárkonferencián felszólalt Kovács Zsolt miniszteri biztos, aki a főbb támpontokat bemutatta. A kormányzati szándék tehát a nyugdíjcélú pénzek mobilizálása lakáscélú felhasználásra.
Amit el szeretnének érni, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokból 300 milliárd forint kerüljön át lakástranzakciókra, ez 30 ezer tranzakció finanszírozásában játszhat szerepet.
Az intézkedés januártól lépne életbe és csak egy évre szólna. Ez az időablak lehetővé tenné, hogy lakáscélra (építés és felújítás) és hiteltörlesztésre is igénybe lehessen venni az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő összes megtakarítást.
Az NGM azzal számol, hogy a hosszú távú öngondoskodás a magyarok számára a lakástulajdont jelenti, a saját ingatlanban élők aránya 91 százalék – ez a kulcs az NGM szakértője szerint, aki szerint, ha egy magyar állampolgár szabad pénzhez jut, az ingatlan az első, amiben elkezd gondolkodni.
Nagy Márton kamatcsökkentést kér a bankoktól
A nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetséggel tartott szeptember végi egyeztetésén több kéréssel fordult a pénzintézetekhez. Ezek egyikében
a minisztérium arra kéri a bankokat, hogy önkéntes alapon 5 százalékban maximálják a lakáscélú jelzáloghitelek THM értékét.
De mekkora változást is jelent ez a javaslat? Jelenleg egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, legalább 10 évig fix kamatozású lakáscélú jelzáloghitelt nettó havi 450 ezer forint mellett hozzávetőleg 6,68 - 8,03 százalékos THM értéken lehet igényelni. A kölcsön havi törlesztőrészlete 148 865 – 163 450 Ft között alakulhat − mutatott rá lapunknak küldött szeptember végi elemzésében a Bankmonitor.
Egy ilyen kölcsönre havi 131 991 forint körüli törlesztőt kellene fizetni, amennyiben 5 százalék lenne a THM értéke.
Vagyis havi szinten 16 874 – 31 459 forintot spórolhatna egy hiteligénylő a módosítás bevezetésével. Ez 20 év alatt 4-7,5 millió megtakarítást jelentene a teljes futamidő alatt.
Jelenleg nincs olyan piaci kamatozású kölcsön, ami megfelelne ennek az elvárásnak.(Természetesen a CSOK Plusz a kedvező 3 százalékos kamata miatt megfelel ennek a tervnek.) Vagyis magas jövedelmű, jelentős összeget igénylő adósoknak és az átlag alatti fizetéssel rendelkezőknek is komoly előnyt nyújthat, amennyiben ez a javaslat életbe lép – értékelte a kormányzati lépést a Bankmonitor.
Ráfér a lakáspiacra a pörgető
A kormányzati segítség rá is fér a lakáspiacra, ugyanis 2022 óta folytatódik a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése.
Az idei első félév egészét nézve összesen 6027 új lakás épült Magyarországon, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban
– világított rá Horti Flóra. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ami ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól. Ebből következik, hogy a tavalyinál is gyengébb évre lehet számítani, idén 15-20 ezer között alakulhat a lakásépítések száma, így csak lassú kilábalásra számítunk.
Az új Otthonfelújítási Program várhatóan pozitív hatást gyakorol az építőipar ezen alágára
– véli a szakértő. Az Otthonfelújítási Programban 108 milliárd forintos keretből az 1990 vége előtt épült családi házakat lehet energetikai szempontból megújítani. A program keretében nagyjából 20-30 ezer korszerűtlen lakóházat újíthatnak meg energetikailag és csökkenhetnek a rezsiköltségek is. Erre annál is inkább szükség van, mivel Magyarországon a meglévő épületek 75 százaléka energetikailag elavult, a felújítási ütem túl lassú, míg az új, hatékony épületek aránya alacsony.
Ugyanakkor Székely Péter, a VFE Kft. tulajdonosa lapunknak jelezte, hogy „az adminisztrációs folyamat nagyon összetett és nehézkes, sok esetben a leendő támogatottak nehezen tudják értelmezni a kiírást és annak részleteit, hiszen olyan szakkifejezések is szerepelnek az Otthonfelújítási Programban, amelyeket csak szakemberek ismernek”. Teljes interjúnkat ide kattintva olvashatja el.