Már látszanak a kilábalás jelei a hazai lakáspiacon a 2022-es zuhanás és a tavalyi szinte egész éves kivárás után. 2023-ban körülbelül 30 százalékkal kevesebb tranzakció ment végbe a piacon, mint az azt megelőző évben. Már idén is lehet növekedés, 2025 hozhatja azonban az igazi áttörést a szektorban az OTP szakértői szerint. Ennek oka többek között az, hogy az új családtámogatások kevesebb családot tudnak kiszolgálni, ám magasabb hitelösszegeket eredményezhetnek, de a lakossági állampapírok csökkenő kamathozamai is az ingatlanpiacra terelhetik a háztartásokat.

„Elsőként a tranzakciószám növekedése indulhat el, míg nominális árakban idén még további stagnálást esetleg minimális növekedést, reálárszintben lassuló, illetve fokozatosan megszűnő csökkenést várunk” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az OTP csoport évindító ingatlanpiaci sajtóeseményén.

Kiemelte: az építési engedélyek száma nőhet az 5 százalékos áfa jogosultság 2024 végi határideje és a növekvő kereslet miatt, ugyanakkor az átadott lakások száma még csökkenhet.

Nem lesz kifizetődő a kivárás

A vezető elemző szerint 2024-ben a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben, mint stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok, illetve állami támogatások összességében javulás várható, ezért idén a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. Újra nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, azonban a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére még nem számíthatunk.

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már 2023 tavaszától fokozatosan csökkent az előző évekhez képesti visszaesés, és ez a felívelés az év végén is kitartott.

  • A tranzakciószámok növekedéséhez egyértelműen hozzájárult az a tény, hogy az év végén a vevők igyekeztek igénybe venni a csok-ot a 2024 elején érvénybe lépő változások előtt, valamint előszerződni a csok pluszra.
  • A tavalyi év a piac visszaesése mellett a megváltozott vevői igényekről is szólt. A kisebb alapterületű, 1-2 szobás lakásokat keresték leginkább, emellett a régebbi, felújítandó ingatlanok kerültek előtérbe.
  • Megmutatkozott a vevők árérzékenysége is, hiszen leginkább 10-20 millió forint közötti ársávban választottak ingatlant.

Az új, illetve megújított otthonteremtési támogatások kapcsán elmondta, hogy azok jelentősen felpezsdíthetik egyes kistelepülések ingatlanpiacát, a növekvő keresletnek pedig várhatóan az is a következménye lesz, hogy ott az árak már rövid távon elindulhatnak felfelé.

Az otpotthon.hu állományában lévő több mint 140 000 hirdetés alapján tavaly egyre több eladó (közel 30 százalékuk) csökkentett az eredetileg megadott hirdetési áron, ebben szerepet játszhatott az értékesítési idő kitolódása is. Ezt támasztja alá a portálon aktív hirdetési adatbázis hirdetési idejének növekedése is: míg az első félévében átlagosan 56 napig volt aktív egy ingatlanhirdetés, addig ez az év végére megközelítette a 70 napot – erről már Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője beszélt.

Kiemelte: az első másfél hónap adatai alapján most pozitív attitűd jellemzi a piacot, az oldalon jelentkező érdeklődésszámok 30-40 százalékkal is meghaladják a tavaly januári-februári eredményeket, a hirdetési időkön azonban egyelőre nem látszik a piac élénkülése.

Élénkülő hitelpiac

A lakáshitelek piacán már 2023 augusztusában látszódott az élénkülés, amikor a kamatszintek 8-9 százalékon álltak. Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője szerint a kamatplafon októberi bevezetése új érdeklődőket nem hozott a piacra, a 8,5 százalékban maximalizált thm inkább azokat sarkallta gyorsabb döntésre, akik már ingatlan keresésben voltak.

A csok megszűnése és a helyébe lépő, januártól elérhető csok plusz bevezetésének híre ősszel még nem hozott élénkülést, az ügyfelek inkább kivártak. Az új konstrukció részletszabályainak megjelenése után azok, akik az új támogatásra már nem lettek volna jogosultak, igyekeztek novemberre és decemberre időzíteni az adásvételt, hogy még hozzájuthassanak az év végén megszűnő támogatásokhoz.

Kasziba Erika szerint vannak, akik még emlékeznek a 2-3 százalékos lakáshitel kamatokra, ami a változó kamatozású konstrukciók időszaka volt, ez azonban azzal is járt, hogy nagyobb kockázatot kellett válalnia a hitelfelvevőknek.

„Ma viszont a kiszámíthatóság és a biztonság sokkal fontosabb” – tette hozzá.

A pénzintézet elemzői szerint a hozamok alakulásával hosszabb távon is 6 százalék körüli kamatszinten fog hitelezni a bankszektor, ennek forgalomélénkítő hatását pedig már korábban is megtapasztalhattuk.