Keveset lehet tudni arról, születtek-e Magyarországon tapasztalatok a négynapos munkahét alkalmazásáról - írja a G7. A kérdés hazai szakértője Antal Miklós az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjával a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja, hazai és európai összefüggésben. Ő általánosságban azt mondta a munkaidő rövidítésének kutatásáról, hogy egyelőre elég kevés az ilyen témában készült tanulmány, ezért a hatásokról is elég korlátozottan áll rendelkezésre információ.

Nem mindegy, hogy pontosan milyen módon valósul meg a munkaidő rövidítése, mert ezen nagyon sok múlik mind a jólléti, mind a gazdasági, mind a környezeti hatásokat nézve. Legalább három módját említette a munkaidő-csökkentésnek: az elsőben arányosan a fizetés is csökken, a másodikban a fizetés megmarad, a harmadik pedig az, amikor az évente szokásos általános fizetésemelés helyett inkább plusz szabadnapokat választhat a munkavállaló.

Kapcsolódó

Mindegyikre van példa, a tapasztalatok vegyesek. Összességében egy brit kutatóintézet, az Autonomy elemzését érdemes idézni, amely rámutatott, hogy országos szinten biztosan nincs összefüggés a termelékenység és a ledolgozott munkaórák száma között, hiszen a magasabb termelékenységű országokban jellemzően a világátlagnál kevesebbet dolgoznak az emberek.

Ugyanakkor céges szinten a munkaidő-csökkentés hatására létrejövő produktivitásnövekedésről Antal szerint elég keveset lehet tudni, ugyanis nem készült a témában elég kutatás. Biztosnak látszik, hogy nagyon magas óraszámoknál csökken a produktivitás, de egyelőre nem világos, hogy alacsony és normál munkaidőnél mi a hatás. A pozitív példák mellett egyedi példát az ellenkező hatásra is lehet mondani: olyan vállalat is volt, ahol a rövidítés után sokan felmondtak, mert nem voltak elég motiváltak.