Mitől félnek ma leginkább a magyar kis-és középvállalkozások (kkv-k)? Az inflációtól, a belső kereslet elmaradásától, valamint az adminisztrációtól – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi, Fordulatot kell elérnünk a kkv-k beruházási aktivitásában! című sajtótájékoztatóján. A tárcavezető mindezt arra alapozva jelentette ki, hogy a Századvég kutatást végzett a hazai kkv-k körében, hogy felmérje a vállalati konjuktúra alakulása mögötti tényezőket. 

Ami az inflációt illeti, amikor erre konkrétan rákérdeztek, az derült ki, hogy szinte alig van olyan hazai kkv, amelyiknek ne fájna tőle a feje. Ugyanis több mint a felük (55,5 százalék) úgy nyilatkozott: az alacsony inflációs környezet jelentős mértékben javítaná a helyzetüket. Ehhez képest mindössze 7 százalékuk mondta azt, hogy nekik az infláció nem oszt, nem szoroz. Illetve a vállalatok többsége úgy véli: az euró árfolyamának változékonysága hatással van a működésére.

A félelmek ellenére a Századvég-kutatás szerint nagyrészt bizakodva tekintenek a jövőbe a magyar cégek, az optimizmust többek között alátámasztja a kutatási adat, hogy:

  • a vállalatoknak jóval több mint a fele, 57,1 százaléka tervezi növelni beruházási kiadásait a tavalyi 27,2 százalékhoz képest;
  • vállalatméret alapján a mikro-és kisvállalkozások tervezik felpörgetni legnagyobb arányban beruházási kiadásaikat 2025-ben;
  • a cégek több mint 42 százaléka a termékei iránti kereslet élénkülésére számít 2025-ben, szemben a 13 százalékkal, ahol csökkenő keresletre számítanak;
  • a felmérés alapján 2025-ben a vállalatok beruházásait már lényegesen kevésbé hátráltatja a munkaerőhiány és maguk a gazdasági kilátások.
Kép: Economx

A pozitív hangulatot bizonyítja az is, hogy a kkv-knál dolgozóknak csupán minimális mértékben kell elbocsátástól tartaniuk. Legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült felmérés szerint a cégek nagyobb része tervez létszámbővítést, mint létszámcsökkentést. Itt a pontos számok úgy alakultak, hogy a kis-és középvállalatok 17,6 százaléka kalkulál idén a dolgozók létszámának növekedésével, míg 75 százalék nem tervez változást, és 6,3 csak százalékuk csökkentene.

Az szintén kiderült, hogy a három éves bérmegállapodás teljesítése a vállalatok többségének nem okoz nagyobb erőfeszítést. Itt a következőképpen alakultak a válaszok az összes vállalatot nézve:

  • 42,7 százaléknak nem okoz nehézséget a bérmegállapodás teljesítése;
  • 25,4 százaléknak jelent kismértékben nehézséget;
  • 12,9 százalék visszajelzése alapján ez közepes nehézség;
  • 13,8 százaléknak okoz nagymértékben nehézséget;
  • 2,5 százalék egyenesen teljesíteni sem tudja;
  • továbbá 2,8 százalék volt a nem válaszolók aránya.

Leszakítják a cégek az állami pénzt a digitális fejlesztésekre

A felmérés egyúttal azzal a tanulsággal is járt, hogy a termelékenység javítása szempontjából az informatikai fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak a cégek (19,7 százalék). Ezt követik a kapacitásnövelő beruházások 17,8 százalékkal, majd kissé lemaradva 17,1 százalékkal az a remény, hogy az új képzettebb munkaerő segítené mindenekelőtt a cég sikerét. A géptől tehát többet várnak az idén a kkv-k, mint az embertől, illetve a meglévő munkaerő fejlesztésétől. 

Kép: Economx

A vállalatok az elmúlt évekhez hasonlóan 2025-ben is nagyrészt saját tőkéből terveznek beruházni – ismertette Nagy Márton a kutatás számára egyik fő tanulságát. Itt egész pontosan 68 százalékuk tette le a garast a saját tőke mellett. A tárcavezető ezzel kapcsolatban kiemelte: a kkv-k szerint egyelőre kevésbé tanulták meg, miként éljenek a hitelekkel, ami azt jelzi számára, hogy igencsak nagy szükség van a hazai vállalati szférában a pénzügyi kultúra fejlesztésére.

Ide vágó adat, hogy a vállalati hitelállomány enyhe bővülését a devizahitelek állományának csökkenése okozta, a forinthitel-állomány 4,6 százalékkal csökkent 2024-ben.

Az aktuális kormányzati támogatási programok közül a Demján Sándor Program kapcsán a legnagyobb érdeklődés épp a Széchenyi Beruházási Hitelek (ezek állami támogatású mikrohitelek) iránt mutatkozik. Sőt, ezt a vállalatok 8 százaléka már igénybe is vette, és további 7 százalék tervezi. A Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja! nevű program népszerűségben szintén kiemelkedik: itt két százalék az igénybe vevők száma, és 9 százalék élne még vele.

Új kört választ a kormány jövőre, akiket felemel és gazdaggá tesz

A kormány által októberben meghirdetett 1400 milliárd forintból megvalósuló Demján Sándor Program 8+1 elemből álló finanszírozási csomagja a hazai kkv-k támogatása révén járulna hozzá a jövő évi három százalékos gazdasági növekedéshez. Mutatjuk, hogy ennek keretében 2025 legelejétől pontosan mit és hogyan kapnak az államtól a magyar vállalkozások.A részletekről ITT írtunk bővebben. 

A Demján Sándor Programhoz kötődő „1+1” nevű támogatás arról szól, hogy az állam minden eszközberuházásra költött forint mellé egy forint támogatást ad a kkv-knak egy 50 milliárd keretösszegű támogatási projektben. A vissza nem térítendő pályázattal várhatóan 400-500 vállalkozás eszközberuházásait tudják támogatni egyenként 5-200 millió forinttal. Kiderült, hogy az 1+1 program pályázóinak közel kétharmada a leghátrányosabb településeket kíván beruházni. 

Nagy Márton a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a programra a legtöbb igénylés Közép-Magyarországról érkezett, ám jelentős az Észak-Alföld és a Dél-Alföld részesedése is. Az összes pályázó 28,2 százaléka (532 cég) a leghátrányosabb településeken kíván beruházni, ez az értékelés során is plusz pontot ér, hogy előrébb kerüljenek a listán a szegényebb települések vállalkozásai. A programot leginkább új IT-eszközök beszerzésére és digitális fejlesztésekre igényelték a cégek. 

A Demján Sándor Program és az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelése mellett a gazdasági tárcavezető ígérete alapján jövőre további kkv-segítő intézkedések érkeznek, többek között:

  • a kormány 2026. január 1-től szeretné emelni a kiva belépési értékhatárát 3-ról 6 milliárd forintra, belépési létszámkorlátját 50-ről 200 főre, bennmaradási értékhatárát pedig 6-ról 12 milliárd forintra;
  • a helyi iparűzési adó egyszerűsítése szintén várható, ami mintegy 90 ezer vállalkozást érint;
  • a mezőgazdasági vontató pótkocsit ki fogják venni a gépjárműadó hatálya alól;
  • illetve egyéb adóegyszerűsítéseket és könnyítéseket is terveznek a bevallás és a fizetési gyakoriság tekintetében.

Egy kutatás adatai

A vállalatok beruházási aktivitását és hajlandóságát vizsgáló Századvég-kutatás felmérései időszaka 2025. január 15. és február 12. között zajlott, és 1500 véletlenszerűen kiválasztott vállalkozás vezető beosztású döntéshozóját kérdezték meg. A minta reprezentatív a hazai vállalkozási szektor struktúrájára, az ágazati besorolásra, a foglalkoztatottak számára és a régió szerinti elhelyezkedésre nézve. A mintában a kkv-szektor felülreprezentált.

Kapcsolódó