Még Nagy Márton csúcsminiszter sem titkolta a gyenge gazdasági teljesítményt, ugyanakkor szerinte  idén fordulat várható, negyedévről negyedévről egyre erősebb GDP adatokkal. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szintén mai közlése alapján egyelőre nem látni, hogy mitől indulna be a jármű- és akkumulátorgyártásra támaszkodó magyar ipar. A KSH kimutatása szerint ugyanis

tavaly novemberben 4,2 százalékkal csökkent az ipar termelése, ami elsősorban a járműgyártás visszaesésének eredménye.

Az MBH Elemzési Centruma tájékoztatásából azonban kiderül az is, hogy az ipari termelés 2022 járt utoljára a csúcson, azóta egy csökkenő trend figyelhető meg. Az októberi, havi alapú 2 százalékos növekedés novemberre rögtön visszafordult, és a friss számok alapján látszik, hogy nem tört meg a csökkenő trend. Az elemzők szerint az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamosberendezés-gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti.

Kép: Economx

A feldolgozóipari alágak közül a legtöbben visszaesett a termelés:

a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 13,5 százalékkal esett vissza év per év alapon (alágak közül a legnagyobb mértékben).

A közúti gépjármű gyártása 26, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelés 9,9 százalékát adó villamos berendezés gyártása 8,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.  A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 21 százalékkal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt. 

Az MBH elemzője, Horti Flóra szerint kedvezőtlen trendeket sejtetnek a rendelési adatok és az export adatok is: 

  • a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6 százalékkal csökkent 2023 novemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 6,4, az új exportrendelések 3,2 százalékkal mérséklődtek. 
  • Az összes rendelésállomány november végén 17,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Megállapítása szerint a tavalyi év 11 hónapját nézve sem kedvező a helyzet:

  • az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,7, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,7 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,4 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, 0,3 és 4 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

A belföldi értékesítés árai 2,1 százalékkal mérséklődtek, az exportértékesítésé 1,5 százalékkal nőtt, így az ipari termelői árak összességében 0,3 százalékkal magasabbak voltak 2024. első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Az MBH Elemzési Centruma 2024 novemberében módosította előrejelzését, 2024-re 3,8 százalékos csökkenést várnak az ipari termelésben, ugyanakkor a német gazdaság kilábalásának késése miatt további lefelé mutató kockázatokat érzékelnek. 2025-ben viszont már 3,6 százalékos növekedéssel számolnak, de a rendelési adatok alapján várhatóan az év eleje még nem fog erős számokat produkálni. 

Leszögezték, kihívásokkal néz szembe az autópiac, ugyanis továbbra sem teljesítenek jól az európai autógyártók.

A vállalatoknak számos problémát kell kezelniük, mint például a kínai versenyt, a lassuló európai keresletet és az elektromos autókra való átállás nehézségeit, illetve a védővámok esetleges hangsúlyossá válását. Mivel a hazai járműipar exportorientált, így nagyban meghatározza a külpiacok alakulása is

- foglalta össze Horti Flóra. 

A kilábalásra utaló adatok sem túl biztatóak az elemzők szerint, ami több okra vezethető vissza: csökkenő globális kereslet, energiaárak volatilitása és a geopolitikai feszültségek, így a vállalkozások megfontoltabban adják le új rendeléseiket. 

Kép: Economx.hu

A számok nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

A novemberben eladott személyautók száma éves szinten 1,9 százalékkal 869 ezer 816-ra csökkent az októberi 1,1 százalékos növekedést követően.

Az EU négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások novemberben. A kivétel Spanyolország volt, ahol 6,4 százalékos növekedést jegyeztek föl. Eközben az eladások Franciaországban 12,7 százalékkal, Olaszországban 10,8 százalékkal, Németországban pedig 0,5 százalékkal estek tavaly novemberrel összevetve. Az idei első tizenegy hónapban 9,7 millió új személyautót adtak el az EU-ban, 0,4 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakkal összevetve.

S miközben továbbra sem alakul jól az elektromos autózás helyzete az unióban, és a legnagyobb európai gazdaságokban visszaesés látható az elektromos autók regisztrációjának tekintetében, Magyarországon viszont nőtt a regisztrációk száma.

Az Elemzési Centrum felidézi, a napokban került bejelentésre, hogy

kilencszáz új munkahelyet teremtve, mintegy ötvenmilliárd forint értékű beruházásra készül a Xinzhi kínai autóipari vállalat Hatvanban.

Az elektromos motorok egyik legfontosabb alapegységének gyártása terén piacvezető vállalat ezzel erősíti Magyarország pozícióját az elektromos járműipari átállás területén. Jó hír az is, hogy az idei hazai ipari termelést a 2025-ben termelésbe álló jármű- és akkumulátorgyártó nagyberuházások termelésbe állása is támogatni fogja, mint a BYD, a BMW és a CATL.

Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között, és 2023-ban a akkumulátorexportunk GDP-arányos értéke 7 százalék volt. 

Az akkumulátorgyártás jelenlegi csökkenő trendjét a kereslet csökkenése okozza, és ez hatással van a hazai gyártásra, de valószínűsíthetjük, hogy ez egy átmeneti probléma lesz. Jelentős kapacitásbővítések történtek az elmúlt időszakban, melyek a kibocsátás emelkedését hozhatnák – a kereslet helyreállását feltételezve – (kecskeméti Mercedes-bővítés, debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD). Ebből látszik az elemző szerint, hogy az iparág képes lenne növekedni az újonnan kiépült kapacitásokkal, de mivel az elektromos autózásra való átallási folyamat lelassult, így megrendelés csökkenéssel küzd jelenleg az alágazat.

Viszont az ipari teljesítmény szempontjából az is jó hír, hogy Nagy Márton az Economx kérdésére elárulta, a napokban egy nagyon jelentős amerikai beruházást jelenthetnek be a kormányzat részéről.

Kapcsolódó