Nagy Márton megerősítette, hogy a kormány 2024-re már négyszázalékos növekedéssel számol, ehhez a gazdaság több elemét helyre kell állítani. Ennek a munkának az első eleme a fogyasztás bővítése, ehhez szükség volt a reálbérek növekedésére, most pedig az kell még, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából lehet majd fogyasztás.

A nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Kapcsolódó

 ha meglesz a bizalom, akkor eltűnik az óvatossági motívum.

A másik feltétel a beruházások felfutása, ám a tárcavezető szerint a fogyasztás magával húzza majd a beruházást, visszatér a belső keresletre termelés, és ezzel a beruházás. A kormány azonban segíthet, példaként említette Széchenyi vagy Baross Gábor programot, de az uniós források egy részét is minél gyorsabban a gazdaságba kell csatornázni.

A fogyasztás a kulcsa mindennek

– hangsúlyozta Nagy Márton, aki kiemelte, hogy közben fenn kell tartani a költségvetési egyensúlyt.

A GDP-arányos hiány hat százalék körül alakult 2023-ban, de enyhe recesszió mellett szerinte ez nem kirívó, ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz három százalék lett volna.

 

Az eddigi válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis jön, ahol a Gazdasági Kabinet előtt elsősorban koordinációs feladata van, minden miniszterre hárul szerep, ezeket csak össze kell hangolnia, és hozzátette, a kabinetet a nemzetgazdasági miniszter vezeti, de a költségvetés felett továbbra is a pénzügyminiszter őrködik.

A felvetésre, hogy a gazdaság meghatározó szereplői is a kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon, Nagy Márton azt mondta:

a gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell, vége a vészkormányzásnak.

Kiemelte: akkor sikerül stabilizálni a gazdaságot, ha 2024-ben és 2025-ben is 3-4 százalék közötti növekedést tudunk elérni, akkor térünk vissza a növekedési pályára, a konvergenciára. Van egy trendszerű feladat is, hogy hosszú távon ezt a pályát garantáljuk.

Arról is beszélt, hogy hatalmas támogatási verseny alakult ki a világban, Magyarország ebben több lábon áll, egyre jelentősebb az ázsiai befektetések szerepe, külön kiemelte ebben a sorban a BYD kínai autógyártó Magyarországra hozatalát.

Azokra a vádakra, hogy a Magyarországra hozott beruházások, például az akkumulátorgyárak, összeszerelő-üzemmé teszik az országot, Nagy Márton azt mondta, hogy növelni kell a befektetések multiplikációs hatását. Ezért a szerződésekben nem azt kötik ki, hogy hány embert kell foglalkoztatni, hanem hogy hozzanak ide fejlesztést is, legyen együttműködő magyar egyetemi partnerük, legyenek tudományos parkok, közös kutatás-fejlesztések.

Az irány jó, de lehetne a jegybank egy kicsit bátrabb is

– vélekedett a miniszter, és jelezte, nálunk 5,5 volt az infláció decemberben, míg az alapkamat 10,75 százalék, ennél jóval kisebb már az eltérés a régiós országokban.

Törvény születhet tavasszal az európai minimálbérről

A kormány ‘24-es tavaszi parlamenti jogalkotási programjában szerepel az uniós minimálbérről szóló törvény májusi, de a 2025-ös költségvetés júniusi megszavazása is. A részletekről ITT írtunk bővebben.