Miközben arra keresték a választ, hogy miként lehet Magyarország az évtized végére technológiai értelemben az Európai Unió öt legfejlettebb országainak egyike, kiderült, hogy

egyelőre még a kiindulópont is meglehetősen vitatott a kormányzaton belül.

A Századvég Konjunktúra Zrt. Vidék Konferencia 2024 egyik panelbeszélgetésén ugyanis kiderült, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között nincs teljes egyetértés. Legalábbis Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rendkívül kritikusan áll a kormányzat jelenlegi támogatáspolitikájához, amivel kapcsolatban Nagy Márton miniszter nemsokkal korábban megjegyezte, több mint 4000 milliárd forint érkezik a Demján Sándor programon keresztül a magyar gazdaságba. 

Navracsics Tibor már abban sem értett egyet, hogy mi a cél. A fejlettségre vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, hogy

amit mi örökségül kaptunk az előző kormánytól (2022-ben - a szerk.), az ennél ambiciózusabb célkitűzés volt, mert az öt legélhetőbb ország egyike kellene, hogy legyünk, ami nehezebb, mint legfejlettebbnek lenni. (…) Szerintem fejlettnek lenni, az még csak-csak, de élhetőnek lenni az igazán nehéz, és mi magyarok ezt igazán tudjuk, hogy nagyon nehezen tudunk élhetővé tenni egy országot

– hangsúlyozta Navracsics Tibor. Majd arról beszélt, hogy csökkenteni kell az országon belüli szakadékokat, az infrastrukturális fehér foltokat pedig meg kell szüntetni, amelyek szerinte pontosan ott vannak, ahol rosszak a munkaerőpiaci és elvándorlási adatok. Külön kiemelte Belső-Somogy, Észak-Baranya és Tolna északkeleti részét, ahol a komoly infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség. 

Kapcsolódó

Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnöke is arra világított rá, hogy a GDP és a technológiai fejlettség kéz a kézben jár, és miközben infrastrukturális szempontból uniós szinten is jók vagyunk, a kkv-k technológia fejlettségében komoly a lemaradás, ami kihatással van az ország hatékonysági és versenyképességi helyzetére. Ugyanakkor

a technológia önmagában nem épít országot

– magyarázta, arra figyelmeztetve, hogy azt tudni kell használni is.  

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár (NGM) viszont félig telinek látta a poharat, szerinte nehezen szétválasztható egy kkv gazdasági erősödése és technológia fejlődése, a kettő egymást viszi. Ő inkább a szakemberek, a szaktudás hiányára hívta fel a figyelmet, és az államtitkár szerint a gazdaságban lemaradóban vagyunk a mesterséges intelligencia terén is. 

Amire Szita Károly, Kaposvár polgármestere azzal reagált, hogy

mehet a technológia, de ha nincs az országban mindenhol térerő, akkor a fene megette az egészet.

Egy üzenetet is megfogalmazott Nagy Mártonnak az államtitkárán keresztül, miszerint megrekedt Kaposváron is a Digitális Tudásközpont program. A polgármester másik üzenete pedig a startupokról szólt; Budapesten nagyon jó, megyeszékhelyen még elmegy a helyzet, de utána már - szavai szerint - iszonyatos a szakadék, itt kellene bevonni az inkubátorházakat, de jelenleg ezek sem elérhetőek.

Szerintem meg olyan nincs, hogy kkv, hanem vannak például Vas, Győr-Moson-Sopron, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy vármegyei kkv-k – vette át a szót Navracsics Tibor. Elárulta,

többször kifejtette kormányüléseken, szerinte az általános országos kkv-fejlesztési programoknak a mai fejlettségi szinten nincs értelme.

Teljesen más piaci kihívásokkal szembesül egy Békés vármegyei, mint egy kőszegi kkv, amelynek egyébként mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy valahogy megtartsa a munkaerejét, hogy az ne menjen át Ausztriába. Az egész osztrák határsávban jó 50 kilométeres távolságban nem találni rátermett, megfelelően képzett munkavállalót, mert a vállalkozók nem tudják megfizetni, nem tudják megszerezni őket, és nem tudják az ehhez szükséges infrastruktúrát sem megteremteni – folytatta. 

Teljesen más problémát vet fel, ha nekem 20 kilométerre van egy euró alapú exportpiacom, vagy 350 kilométerre van egy euróalapú exportpiacon - világított rá a kelet-magyarországi viszonyokra Navracsics Tibor -, de más problémával küzd egy olyan kisvállalkozó is, akinek a falujában a lakosság 25 százaléka közmunkás, és mással szembesül, ahol 50 kilométeres körzetben sincsen már közmunkás, mert mindenkit felszívott a piac. 

Magyarország ma már olyan mértékben van kettészakítva, nem szociális, hanem területi fejlettségi értelemben, ami egyszerűen egészen más kihívásokat jelent a különböző régiókban működő kis és középvállalkozók számára – hangzott el.

Majd az NGM államtitkárához fordulva leszögezte, nagyon pozitívnak tartja egyébként, hogy támogatást kapnak a cégek arra, hogy egy honlapot csináljanak,

de valójában nem ez a szint, ez nem cél, hanem eszköz kellene, hogy legyen

– húzta alá a területfejlesztési miniszter. Abban egyetértett, hogy szükség van képzésekre, hogy a vállalkozó egy idő után azt érezze, egy honlap létrehozása egy minimális beruházás,

de nem az a megugrandó, támogatandó cél, hogy most akkor csinálunk egy honlapot a vállalkozónak, mert ha nem tudja, hogy mire való, és csak azért készíti el, mert arra egyébként támogatást kap a kormánytól, akkor pont annyit is ér majd

–utalt az új gazdasági akcióterv 21 pontjára. Majd hozzátette, az iparkamarákon keresztül a vállalkozók világlátását kellene alapvetően megváltoztatni.  

Az, hogy a területi aspektust nem érvényesítjük a kis és középvállalkozói támogatásoknál, 30 évvel ezelőtt még elment, mert akkor egy általános felzárkóztatásra volt szükség, de ma már ez azt eredményezi, hogy nem elég hatékony a támogatás-fejlesztési rendszer, emelte ki. De itt sem állt meg, mert azt is elpanaszolta, hogy

az egyébként két-három évente megújuló kkv támogatási rendszerünk tőkejuttatása is pontosan azt mutatja, nem tudunk előrébb lépni hatékonyság szempontjából. 

– magyarázta Navracsics Tibor,  majd leszögezte: szerintem egy sokkal feszesebb és sokkal szofisztikáltabb támogatási rendszer kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy a fejlettségi szinten valóban ugorjunk egyet.

A kritikával érintett nemzetgazdasági minisztérium államtitkára, Szabados Richárd válaszában elfogadta, hogy a 900 ezer cégből álló kkv-szektort valóban csoportosítani kell valamilyen szempontból, akár földrajz, tevékenység, eredmény szerint, hogy eredményesebb legyen a támogatás.

Ugyanakkor inkább a tanácsadás fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte az lenne a leghatékonyabb, ha minden céghez oda tudnának tenni egy szakértőt, és ha a digitális fejlettség azt kívánja, akkor el kell oda jutni, hogy minden vállalkozásnak legalább céges e-mailje legyen.

Hazánkban 10-15 ezer kkv-nak nincs weboldala, és ha már azokat megszólítjuk, akiknél ez csak pénzkérdés, az is eredmény – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ha önmagában létesül egy weblap, az semmi, kell tanácsadó, aki segít is.