Tízből négy idős magyar olyan ingatlanban lakik, amelynek méretei alapvetően meghaladják az igényeit. Ez pedig elsősorban azt a problémát hozza magával, hogy az otthon birtokosa nem tudja lakását, házát fenntartani – írja a Pénzcentrum.
A lap azt is megjegyzi, hogy minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi bevétele, jellemzően a nyugdíja nem haladja meg a medián jövedelem 60 százalékát, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él.
Így alakul ki tehát az ellentmondásos helyzet: igencsak szűkösen él a magyar nyugdíjasok egy jelentős része, miközben az ingatlanuk egy vagyont ér úgy, hogy azt az ingatlant csak nagyon nehezen tudják fenntartani. Ráadásul mindebben egyre inkább emelkedő tendencia mutatkozik.
Amikor túl sok a négyzetméter
Az Európai Unióban átlagosan 33,7 százalék azoknak a lakosoknak az aránya, akik olyan ingatlanban élnek, amely az általános igényekhez mérten túlméretezettnek minősül az Eurostat legfrissebb, 2021-es adatai szerint. Magyarországon a teljes lakosságot nézve 26,3 százalék lakik nagyobb ingatlanban, mint szükséges lenne, a 65 év felettiek körében pedig 42,8 százalék ez az arány.A Pénzcentrum közelmúltban végzett felmérése szerint az idősödő magyarok jelentős része többet költött lakásfenntartásra (53,3 százalék), és rezsire (62,3 százalék) az elmúlt évben, mint korábban. Mindeközben a válaszadó nyugdíjasok 16,9 százalékának hónapról hónapra anyagi gondjai vannak, és több mint kétharmaduknak romlott az anyagi helyzete.
Arról nem is beszélve, hogy az idősek azért is jóval kiszolgáltatottabbak a válság hatásaival szemben, mert az ő jövedelmük kevésbé rugalmas, mint a fiatalabb generációké. Hiszen egy harmincas, negyvenes, ötvenes, amikor úgy érzékeli, hogy romlik az anyagi helyzete, egyfelől kereshet egy jobban fizető munkahelyet, másfelől másodállást is vállalhat.
Bár egyre nő a nyugdíj mellett dolgozók aránya, az idősek közül megromlott egészségi állapotuk miatt sokan akkor sem tudnak visszatérni a munka világába, amikor látványosan romlani kezd az anyagi helyzetük.