Hogy mennyire ellentmondásos a magyar gazdaság helyzete, arra a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. havi rendszerességű kimutatásai szolgálnak egyfajta bizonyítékul.

Az októberi felmérés alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,8 indexponttal gyengült, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,7 indexponttal vált kedvezőbbé az előző hónapban mért értékhez képest. Szeptemberben mindez pont fordítva volt, akkor a cégvezetők voltak borúlátók, és a lakosság tűnt optimistábbnak. 

Mindenesetre a Századvég szerint lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig erősödött az előző havi értékéhez képest.

  • A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,9-ről – 4,6-re gyengült.
  • A gazdasági környezet megítélése októberben az előző havi –28,3 pontos értékről –29,1-re, továbbá
  • az anyagi helyzeté  –11,3-ről –14,2-re csökkent.

Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőbbé vált, hiszen a mutató a szeptemberi értékéhez képest –67,3-ről októberre –66,8-re javult.

A megkérdezettek 23,2 százaléka (ez 2,4 százalékponttal kevesebb, mint szeptemberben) véli úgy, hogy a gazdasági helyzet a következő egy évben jelentősen romlik. Októberben 2,1 százalékponttal többen (22 százalékuk) prognosztizáltak kimértékű romlást. Változatlan gazdasági helyzetet jósol a megkérdezettek 23,3 százaléka (1,5 százalékponttal kevesebben, mint egy hónapja).

Kismértékű javulásra a reprezentatív lakosság 21,9 százaléka számít (1,7 százalékponttal többen), míg jelentős javulást becsül a lakosok 4,5 százaléka, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent

– olvasható ki az adatokból. 

A cégvezetők optimizmusát viszont épp azt szolgáltatta, hogy a szeptemberihez képest növekvő árérvényesítésről számolhattak be. Az is kiderül, hogy a magyar cégek több mint fele a kormányzat inflációs céljánál nagyobb drágulásban érdekelt. 

Így emeltek árat a magyar cégek:

  • 1 százaléknál kisebb mértékű áremelésről 4,1 százalékponttal kevesebben, 18 százalék számolt be;
  • 1 és 2 százalék közötti emelést 7,7 százalékuk, azaz 0,9 százalékponttal többen jelöltek meg;
  • a magyar jegybank toleranciasávját (2–4 százalék közötti emelkedést) pedig 1,4 százalékponttal kevesebben, 8,0 százalékuk említette;
  • 4 és 5 százalék közötti emelési mértéket 11,0 százalék (0,2 százalékponttal kevesebben);
  • 5–6 százalékos emelést 8,3 százalék, 2,5 százalékponttal többen;
  • a 6–7 százalékosat 3,1 százalék (1,2 százalékponttal kevesebben);
  • míg a 7 százaléknál nagyobbat 30,6 százalékuk (1,1 százalékponttal többen) jelölte meg.

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva a Századvég megállapította, hogy négy szektor esetében emelkedett, míg egy szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet.

Ugyanis míg az iparban 2,7 indexponttal –10,5 indexpontra, az építőiparban 3,5 százalékponttal –15,6 indexpontra, a szolgáltatásoknál 0,6 indexponttal 15,7 indexpontra, a kereskedelemben 0,2 indexponttal –16,1 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig a mezőgazdaságban 3,2 indexpontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait októberben.

Ebben a hónapban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–10,5), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–16,1).