Pénteken írtuk meg, hogy a kínai elektromos autógyártó óriás, a BYD igazgatósága 224 tárgyalási fordulót követően úgy döntött, hogy Szegeden építi fel első üzemét a kontinensen, amely hazánkban immár a hatodik autógyár lesz.
A szegedi autóipari építkezést pénteken hivatalosan is bejelentő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a BYD projektje a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre.
A tárcavezető közölte: az idén szeptemberig több mint 20 ezer milliárd forintnyi bevételt regisztráló, nagyjából 630 ezer főnek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon.
A Népszava úgy tudja, hogy a beruházás értéke eléri az 5 milliárd eurót. Ez az összeg jelentősen meghaladja a Debrecenben épülő CATL akkugyárának építésére szánt 3 milliárd eurót.
A lap forrásai alapján azt is állítja, hogy az Orbán-kormány eredetileg nem az ellenzéki Botka László vezette Szegedet preferálta a beruházásért folytatott versenyben, a város mellett egyértelműen a kínaiak tették le a voksukat.
Ebben nagy eséllyel jelentős szerepet játszhatott, amit a pénteki bejelentéskor Botka László elmondott: Szeged felsőoktatási, tudományos és képzési központ, ez pedig megfelelő hátteret tud biztosítani a kínai autógyárnak.
Először a helyiek, majd a filippínó „autószerelők”
A termelés elindításkor hatszáz munkavállalót fognak alkalmazni, majd folyamatosan növelik a létszámot háromezerre. Mindenekelőtt Szegedről és a környező településekből toborozzák a leendő munkavállalókat a BYD szegedi gyárába, majd a munkanélküliségtől sújtott Békés vármegyéből, végül pedig a Fülöp-szigetekről érkeznének a dolgozók – tudta meg szintén a Népszava.
A közel 500 ezer lakosú Csongrád-Csanád vármegyében még akad szabad munkaerő, ugyanakkor Szegednek minden bizonnyal fel kell készülnie, hogy nagy számban érkeznek majd külföldi munkavállalók Ázsiából. Ez önmagában nem lenne azonban akkora újdonság, ugyanis a szegedi egyetemen jelenleg közel 3 ezer külföldi hallgató tanul. A külföldi hallgatók pedig jelentős számban már legalább negyven éve jelen vannak a város életében.