A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében az áll, hogy idén januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, majd éves összevetésben februárban 25,4 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, és ez a mérséklődés az év következő hónapjaiban tovább folytatódik, majd felgyorsul a második félévben. 

Konkrétan az infláció idén 15–19,5 százalék között alakulhat, 2024-ben 3–5, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék lehet.

A jelenlegi infláció tehát igen magas, és ezt a mindennapokban tovább súlyosbítja az a tény, hogy a fogyasztói kutatások tanúsága szerint az emberek általában magasabbnak érzékelik az inflációt a tényleges árindexek által jelzettnél.

A szubjektív infláció

Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint egyszerű igazság, hogy az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint a stabil vagy a csökkenő árakra, sőt, a drágulás jobban meg is marad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig az infláció átlagos ütemének kiszámításához ezeket is figyelembe veszik.

Akkor is kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán vásárolunk, illetve ha beszedési megbízással fizetünk érte, márpedig a háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki, amilyen például az autó és a nyaralás. De vannak olyan tételek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, amiket automatikus banki átutalással egyenlítünk ki, és az inflációról való véleményalkotáskor ezekről a kiadásokról és az áruk változásáról szintén hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

A személyes infláció

A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) egy olyan átlagos áru- és szolgáltatáskosáron alapul, ami az összes háztartást jellemzi. Azok a háztartások, amelyek az átlagosnál nagyobb inflációt tapasztalnak, ennek jobban tudatában vannak, mint azok, amelyek az átlagosnál kisebb infláció előnyét élvezik.

Például ha a a benzin ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, akkor azok, akik gyakrabban autóznak, valószínűleg jelentősebbnek érzékelik az inflációt a HICP-nél, mert az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban vagy nem használnak autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.

Az emberek ráadásul gyakran a több évvel ezelőtti árakhoz viszonyítanak, és hosszú időszakot figyelembe véve még akkor is jelentősen emelkednek az árak, ha az éves infláció üteme alacsony. Így ha például a HICP éves szinten 2 százalékkal nő, akkor tíz év alatt ez az általános árszint több mint 20 százalékos emelkedését vonja magával.

A becsapós minőségváltozás

Egy termék árának változását sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig néha a termék minősége is megváltozik. A HICP-ben ezt úgy veszik figyelembe, hogy a minőségváltozás hatását kiveszik az indexből. Példa erre, hogy amikor felmegy egy autótípus ára, akkor gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, a légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel. Ha például az autó átlagosan 5 százalékkal drágult, de ebből 1 százaléknyi a jobb minőségnek tudható be, akkor a HICP ennél a tételnél 4 százalékos áremelkedést mutat.

A bűvös kalkulátor

Magyarországon létezik egy úgynevezett megélhetési kalkulátor, ami a Magyar Szakszervezeti Szövetség honlapján működik. A rendszer a KSH által közzétett adatokat, valamint a lekérdező pontos válaszait összehasonlítva mutatja ki az egyén pénzügyi változását. 

Az infláció azt méri, hogy miként változnak átlagosan az áruk és szolgáltatások fogyasztói árai Magyarországon, a kalkulátor viszont azt, hogy ennek alapján hogyan változott valakinek a saját fogyasztását megtestesítő kosár-indexe, és így mennyivel költ többet a felhasználó ugyanazon áru- és szolgáltatás mennyiség megvásárlására, mint korábban.

A kalkulátor a lekérdező háztartás kiadási szokásai alapján becslést készít a személyes inflációs rátára, és ezt összehasonlítja az általános inflációval. Az online felületen ehhez válaszolni kell egyebek között arra, hogy a háztartás mennyit költ élelmiszerekre, lakhatásra, kommunikációra, közlekedésre, szabadidőre és egyéb költségekre, kiadásokra, majd az algoritmus ezek alapján megbecsüli az adott személy inflációs rátáját, és megmutatja, hogy ez hogyan viszonyul az előző évekhez.

Az okos kalkulátor

Az üzemeltetők azt ígérik, hogy kalkulátor

  • megbecsüli az ön háztartására vonatkozó személyes inflációs rátát,
  • megbecsüli, hogy mennyivel nőttek a havi kiadásai az elmúlt egy év során, és megmutatja, hogy ez hogyan viszonyul az előző évekhez,
  • lebontja, hogy mely tételek járulnak hozzá leginkább a megélhetési költségének növekedéséhez,
  • megmutatja, hogy mennyiben tér el a fogyasztási kosarának az összetétele az átlagos magyar fogyasztási kosártól.

Anonim rendszer

A kitöltők a válaszaik alapján nem azonosíthatók, és a rendszer semmiféle személyes adatot nem tárol.